<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Orosz részről megjelent a félelem, hogy az északi tengeri útról Kína hamarosan kiszoríthatja őket.  Az ausztrálok úgy érzik, hogy akárcsak a Dél-kínai-tengeren, Peking az Antarktiszon sem veszi figyelembe a nemzetközi jogot és agresszívan borítja fel a status quót. Káncz Csaba jegyzete.

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Az orosz-kínai tengely napról-napra erősebb, amint az új amerikai kormányzat sokszor a diplomáciában elfogadhatatlan, agresszív nyelvezetet használ a két nukleáris hatalommal szemben.  A nyugati szankciók is közelebb hozzák a két országot: az év első négy hónapjában a kétoldalú kereskedelem 19,8 százalékkal nőtt éves alapon, 40.207 milliárd dollárra.

A Kínai Kommunista Párt szócsöve szerkesztőségi cikkében szögezi le, hogy a két ország még csak most kezdett el katonailag közeledni egymáshoz, az együttműködésnek ezen a területen még komoly kifutása lehet.  A stratégiai együttműködés tovább mélyülhet, olyan szintre, hogy a két ország „valódi szövetséges lesz az amerikai hegemónia elleni konfrontációban”.

Feszültség a stratégiai kérdésben

A felszín alatt azonban orosz részről megjelent a félelem, hogy egy stratégiai területen Kína hamarosan kiszoríthatja őket.  Itt a leolvadó arktikus térségben az északi tengeri út (NSR) vált neuralgikus kérdéssé.  Az NSR-en keresztül szállított árumennyiség 4 éve még csak 9,7 millió tonna volt, de Putyin elnöki rendelettel célozta meg, hogy 2024-re ez a mennyiség 80 millió tonnára növekedjen. Moszkva a 9 millió négyzetkilométeres leolvadó arktikus térség 40 százalékát követeli magának, és azt „stratégiai erőforrás bázisának” tekinti.

Vlagyimir Putyin orosz elnök - a tengeri út stratégiai érdek. (Illusztráció. EPA)Vlagyimir Putyin orosz elnök - a tengeri út stratégiai érdek. (Illusztráció. EPA)

Az orosz félelem abból táplálkozik, hogy Moszkvának nincsen pénze kiépíteni az infrastruktúrát az NSR mentén és a megvásárolni az út üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló hajókat.  Ahogyan Vladimir Volgajev katonai szakértő a napokban kifejtette, az elmúlt hónapokban két aggasztó fejlemény is történt. 

Egyrészről Peking két, saját fejlesztésű modern jégtörőt bocsátott vízre, miközben már építi a harmadikat – több kiszolgáló hajóval együtt.  Ennek eredményeképpen a kínai szállító hajóknak a jövőben már nem lesz szükségük az orosz jégtörőkre az NSR-en.  Ez lecsökkenti az orosz bevételeket, egyben az orosz befolyást az útvonalon.

Másrészről – és ez még aggasztóbb orosz szempontból – Peking bejelentette, hogy kínai kikötői kiszolgáló dokkokat fog építeni Murmanszkban, Szabettában, Arhangelszkben Tiksziben és Uzdenben.   Az orosz északi kikötők ugyanis jelenleg még túlságosan alulfejlesztettek ahhoz, hogy nagyobb volumenű konténer forgalmat tudjanak kezelni.

Volgajev szerint a kínaiak már az NSR-t biztonságosabbnak tartják az orosz katonai infrastruktúra miatt, mint a Szuezi-csatornát.  De a szakértő szerint, ha a kínaiak fogják felfejleszteni az északi orosz kikötőket, akkor domináns pozícióba fognak kerülni a jövőbeni konténer-kereskedelemben.

Az Antarktiszon is megy a kakaskodás

De nem csak a leolvadó arktikus térségben, hanem a 14,2 millió négyzetkilométer (!) kiterjedésű Déli-sarkvidéken (Antarktisz) is nő a geopolitikai hőmérséklet. Ez bizony nem véletlen, hiszen becslések szerint a vastag jégréteggel borított, ötödik legnagyobb kontinensnek számító térség alatt több tízmilliárd hordónyi kőolaj és földgáz lehet.  A 12 ország részvételével 1959-ben megkötött Antarktisz Szerződés a kutatásokat helyezte előtérbe, az 1991-ben elfogadott Környezetvédelmi Jegyzőkönyv viszont már egyértelműen meg is tiltott hosszú időre mindennemű bányászati tevékenységet. Már csak az a kérdés, ezt ki tudja betartatni?

Peking a legaktívabb az Antarktiszon

Kína 1983-ban csatlakozott a szerződéshez, konzultatív státuszt kapott, majd a környezetvédelmi jegyzőkönyvnek is részese lett. Jelenleg kínai részről mutatkozik a leggyorsabban növekvő és költségeket nem kímélő aktivitás a Déli-sarkvidéken különös tekintettel az ásványi erőforrások felmérésére, s jelzésértékű, hogy 2017-ben Peking látta vendégül a felek konzultatív találkozóját. Az is figyelemreméltó, hogy egy orosz kutatói csoportnak sikerült átfúrnia 2015-ben a több mint háromezer méteres jégréteget és felszínre hoznia egy tiszta vízmintát a mélyben található Vosztok-tóból, ami kimondatlanul is jelzi, hogy előbb-utóbb nem a technológia lesz az akadálya az ottani ásványi erőforrások kiaknázásának.

Stratégák szerint a nemzetközi embargó ellenére a Déli-sarkvidéken üzemeltetett három kínai állandó bázison már be nem jelentett katonai eszközök is vannak. Peking ezen kívül még két olyan bázist is alapított, amely csak a nyári hónapokban üzemel. Mindezeken túl négy repteret létesített a térségben.

A jelentések szerint Peking a jeges kontinensen már kínai névvel látott el 350 pontot – kár, hogy azok többségét Ausztrália követeli magának. Canberra a térség 42 százalékát követeli magának, így nem véletlen, hogy Moszkvával is ütközőpályára került. A legtöbb orosz bázis bezárásra került a Szovjetunió összeomlása után, de az utóbbi időszakban négy állandó bázist és öt nyári tábort hozott létre Moszkva.

Az elmúlt hónapokban erőteljesen nőtt a geopolitikai feszültség Ausztrália és Kína között a térségben.  Canberra ráadásul úgy érzi, hogy – akárcsak a Dél-kínai-tengeren - Peking az Antarktiszon sem veszi figyelembe a nemzetközi jogot és agresszívan borítja fel a status quót. A legutóbbi feszültség abból keletkezett, hogy mindkét ország óriási beton leszállópályát tervez építeni a térségben.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Továbbra is többet költünk élelmiszerre és kevesebbet bútorra, könyvre
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 10:52
Nőtt a kiskereskedelmi forgalom júniusban, megint többet kaszáltak az élelmiszerüzletek.
Makro / Külgazdaság Trendforduló a benzinkutakon? Péntektől olcsóbban tankolhatunk
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 10:05
Hatott a világpiaci kőolajárak csökkenése: péntektől a benzin literje átlagban bruttó 4, míg a gázolajé 2 forinttal lesz olcsóbb a hazai benzinkutakon.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: megduplázódott a háromszor beoltottak száma
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 09:31
Elindult a harmadik oltások felvétele, 27 ezren már kérték, 8 ezren meg is kapták. Itt a friss koronavírus-jelentés.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: Montenegróban minden nyolcadik fertőzött turista
MTI | 2021. augusztus 4. 08:22
Minden nyolcadik regisztrált fertőzött Montenegróban a turisták közül kerül ki - közölte az ország közegészségügyi intézete szerdán.
Makro / Külgazdaság Áder Jánostól két település kapott városi rangot
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 4. 06:43
Kiskunlacháza és Nyírbogát szeptembertől már nem nagyközség, hanem város.
Makro / Külgazdaság Rekordon a benzinár – van-e okunk sírni?
Király Béla | 2021. augusztus 4. 05:47
A héten újabb áremelést követően rekordszintre ugrott az üzemanyagok ára. Felmerül a kérdés, hogy ez magyar sajátosság, vagy a környező országokban is hasonlóan magas szinten állnak az árak? Ahogy az is fontos kérdés, hogy mennyi benzint lehet venni a fizetésből.
Makro / Külgazdaság Biden első fél éve – mosoly és protekcionizmus Európával szemben
Káncz Csaba | 2021. augusztus 3. 15:03
  Joe Biden amerikai elnök - elődjéhez hasonlóan – az USA gazdasági egyensúlytalanságainak korrekcióját protekcionista intézkedésekkel akarja orvosolni. A Fehér Ház ura nem siet összehozni egy csúcstalálkozót Hszi Csinping kínai elnökkel. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Már 419 izraeli van kórházban koronával, közülük 221 súlyos beteg
MTI | 2021. augusztus 3. 14:08
Március óta először nőtt 3 ezer fölé a napi új fertőzöttek száma Izraelben, és rögtön majdnem a négyezret is elérte. Újabb szigorítások jöhetnek az országban.
Makro / Külgazdaság Észak-Korea csak a szankciók feloldásáért cserébe szerelné le a nukleáris létesítményeit
MTI | 2021. augusztus 3. 13:34
Az USA persze pont azért szankcionálja az ázsiai diktatúrát, mert az nem szerel le.
Makro / Külgazdaság Guadeloupe szigetét is karanténba zárja Franciaország
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 3. 12:41
Itt is éjszakai kijárási tilalom jön a romló covidhelyzet miatt.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos