Megszorítások és növekedés: nem stimmel a képlet
Amint Zsiday Viktor az Alapblogon írja, a kumulált (összesített) GDP-növekedés ugyanis 2009 és 2013 között Magyarországon csak +1,7 százalék volt, míg Lengyelországban +12, Szlovákiában +10,5, Romániában +4, Bulgáriában +3,5, Csehországban +2,3 százalék, de az EU átlaga is +2,4 százalék volt.
|
| Zsiday Viktor |
Azt gondolhatnánk, hogy nálunk a súlyos előzmények miatt nagyon meg kellett szorítani a költségvetést, és ez hátráltatta a növekedést, pedig pont ellenkező a helyzet. Magyarországon +1,2 százalékkal javult a költségvetés egyenlege 2009 óta. (Minél nagyobb a szám, annál nagyobb volt a nadrágszíjmeghúzás, annál negatívabban hatott a növekedésre.) Lengyelországban ugyanez +2,6 százalék, Szlovákiában +5,5, Romániában +6,8, Bulgáriában +2,4, Csehországban +3,2 százalék, és az EU-átlaga is +3,4 százalék.
A szerző szerint bár Magyarországon jóval kisebb volt a költségvetési megszorítás mint a többi országban, mégis nálunk volt a legkisebb a növekedés. Ez komoly strukturális problémákra utal. “Egyetlen olyan indikátort találunk, ami valamiképpen magyarázza ezt a gyászos teljesítményt, ez pedig a hírhedett "deleveraging", a hitelundor, a hitelállomány csökkenése, visszafizetése. Miközben más országokban nem nagyon csökkent, sőt több helyen erősen nőtt is a bankszektor mérlegfőösszege, a folyósított hitelek állománya, itthon brutális zsugorodás történt, ami nyilván nálunk negatívan, máshol pozitívan hatott a növekedésre.”
Nem csak az a baj, hogy a külföldiek nem nagyon hoznak be tőkét, és nem teremtenek munkahelyet, hanem leginkább az, hogy a magyarok is viszik ki az országból amijük van, tőkemenekítés zajlik, mert attól félnek, hogy valami okos kormányzati húzással egy pillanat alatt elveszik a bizniszüket – teszi hozzá. A szakember ennek ellenére arra számít, hogy a gazdaság a vártnál gyorsabban növekedhet.
Valami növekedés biztos lesz
|
| Faragó Ferenc |
A Vakmajom nevű blogger (Faragó Ferenc alapkezelő) szerint hat év nagyon durva belpiaci recesszió után csak jön majd valami belpiaci élénkülés is. Brutális kétirányú stimulust kap a magyar gazdaság, az EU-ból évente a GDP három százaléka jön, plusz az olcsó MNB-hiteláradat, így három százalékos GDP-növekedés “simán lesz jövőre”.
Sőt, a három százalék “ekkora stimulushalomra még halovány reakciónak is lesz mondható, hiszen az csak az évi EU támogatás mértéke, így igazából nulla. Így vagy úgy, jön valamekkora növekedés, annak ellenére, hogy a jogrend, a bizalom lerombolásával és a tőke (külföldi, hazai, fizikai, szellemi) elriasztásával mindent megtettek és meg is tesznek a stabil növekedés ellen” – teszi hozzá az alapkezelő.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
