5p
Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank korábbi igazgatója az 51. Közgazdász-vándorgyűlésen elmondta: a válságban szétesett a pénzügyi közvetítőrendszer, a jegybankok korábbi stabilizációs politikája kudarcot vallott. Azóta nem szokványos eszközök tömkelegével sikerült visszanyerni az irányítást, de az alap ugyanaz: az inflációt pórázon kell tartani.

Miben hittünk a válság előtt?

A válság előtt a makrogazdasági stabilizáció alapvetően a monetáris politika feladata volt, a jegybankok a ciklikus ingadozások kisimításán dolgoztak. Ezt akkor tudják a leghatékonyabban elvégezni, ha az inflációs várakozások horgonyzottak – ilyenkor ugyanis van lehetőség a magasabb növekedésre koncentrálni.

Ha a kereslet megnő, a gazdaság túlfűtötté válik, akkor megemelkednek az árak is – az alapgondolat szerint tehát egy féken tartott infláció lehet az út a megfelelő tempójú növekedéshez, illetve az infláció a legjobb indikátora annak, ha „baj készül”.  Ez volt a három pillére az inflációs célkövető politikának, amely a válságig igazi sikertörténet volt – mondta a szakember.

A mélybe kerültek a kamatok: trükközni kellett a nyereségért

A tőkepiacok globalizálódása igazából ebben az időszakban ment végre: megjelentek a tőkeexportáló országok, rendkívül alacsony kamatkörnyezet jött létre, mérséklődtek a kockázati felárak. Ebben a környezetben a pénzügyi közvetítőrendszer számos innovációra kényszerült a magas hozamok elérése érdekében: komplex termékek jöttek létre, egyre magasabb tőkeáttétellel.

A pénzügyi egyensúlytalanságok ebben az időszakban alakultak ki: az alacsony kamatok mellett jött a hitelboom, eszközár-buborékok jöttek létre, gyakori volt az irreális árfolyamok kialakulása számos piacon.

Az intézményi felelősség azonban nem a jegybankoknál volt, hanem az úgynevezett mikroprudenciális hatóságoknál (mint amilyen Magyarországon a PSZÁF). Az eszközár-buborékokhoz sem nyúltak hozzá a jegybankok, legfeljebb kommunikáció szintjén jelezték, hogy gondok vannak a pénzügyi közvetítőrendszerrel – baj esetére pedig legfeljebb likviditásbővítéssel készültek.

Aztán jött a baj...

A válság, a nagy recesszió azonban ennek a stabilizációs politikának a kudarcát jelezte.

Azonnali tűzoltásra lett szükség: a monetáris politika pont akkor veszítette el a hatékonyságát, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá – mondta Csermely Ágnes. Nulla alá már nem lehet mérsékelni a kamatokat – a szokásos eszközök saját korlátaikba ütköztek, így nem szokványos eszközök bevetésére lett szükség, kiterjesztették a jegybanki eszköztárat.

Beindult a likviditáspumpa: állampapírok, egyéb eszközök vásárlásán keresztül a jegybankok pénzt nyomnak a gazdaságba, ami csökkenti a hozamokat, felpumpálja az eszközárakat, „szebbnek” mutatja a mérlegeket. Ráadásul ha csökkennek a kockázati felárak, nő a kereslet az egyébként befagyott kockázatosabb eszközök iránt is.

Meddig lehet még szórni a pénzt?A nagy kérdés az: hogyan lehet ezektől a nem konvencionális eszközöktől visszavonulni? Ha ugyanis elengedik a piaci szereplők kezét, abból komoly megingás lehet a piacokon – a Fednek is elég volt csak megemlítenie, hogy hamarosan lassít a pénznyomdán, máris komoly felfordulás támadt.

Új eszközként beindult a forward guidance, az előretekintő iránymutatás – ennek nagyjából az a lényege, hogy megígéri a jegybank a piaci szereplőknek, hogy sokáig alacsony szinten marad a kamat, és még az inflációval is toleráns lesz, hajlandó magasabb szinteket eltűrni a gazdaságélénkítés érdekében.

A jegybank emellett állandó vevőként jelent meg a rendszerkockázatot jelentő piacokon, például a jelzáloglevél-piacon is. Emellett forrást biztosítanak a rendszerkockázatot jelentő szereplőknek.

A bankrendszert is megsegítették: hosszú lejáratú forrásokkal, „pántlikázott” forrásokkal jelentkeztek – ilyen például a funding for lending program, mint a kkv-hitelezésre adott hitelek, illetve ennek továbbfejlesztett, kamattámogatással kiegészített változatra, a magyar Növekedési Hitelprogram.

Hogy kerül a PSZÁF az MNB-hez? Így

Az MNB fél szívvel és késve reagált a megváltozott helyzetre – mondta nemrég  Surányi György. A jegybank sokat késett a nem konvencionális intézkedésekkel, és nem elegendő mértékben avatkozott be - a volt jegybankelnök előadásáról itt olvashat >>

A válság tanulsága, hogy túlfűtött volt a gazdaság, magasról estünk nagyot, csak nem vettük észre időben a jeleket – nem működött ugyanis a korábban leírt alapösszefüggés, az infláció nem jelezte, hogy túlpörgött a kereslet. Így utólag már látszik: mégis lehetett volna rá következtetni - a  pénzügyi egyensúlytalanságok növekedése jelezte a bajt, a jegybankároknak mostantól tehát az infláció mellett erre is figyelnie kell.  Az árstabilitás szükséges, de többé nem elégséges feltétele a gazdasági stabilitásnak.

A jegybankoknak emiatt új eszközrendszert kell bevezetnie, amivel a pénzügyi közvetítőrendszer túlzott kockázatvállalását is meg kell akadályozni a mérlegekre előírt szabályokkal. Eddig azonban ezek a jogosítványok a mikroprudenciális hatóságok kezében voltak – ennek következménye, hogy sok helyen összevonják ezeket a jegybankkal.

Lehet segíteni a vállalatoknak - de azért az infláció az úr

Miközben tehát a pénzügyi stabilitásra is figyelni kell, az árstabilitás továbbra is elsődleges célja a jegybanknak – ezt pedig az inflációs célkövetésen keresztül biztosíthatják. Csermely Ágnes szerint az inflációt a jegybank továbbra sem engedheti el: hívhatja ugyan „flexibilis” inflációs célkövetésnek, de csak addig van némi mozgástér a gazdasági növekedés támogatására, amíg az inflációs várakozások horgonyzottak.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Részvény, arany vagy ingatlan: mibe fektessünk válság idején?
Imre Lőrinc | 2025. október 9. 18:31
Válságról-válságra éljük az életünket, az elmúlt hat-hét évben teljesen más viszonyok alakultak ki a globális gazdaságban, mint a megelőző évtizedekben – hangzott el a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Befektetői Klubon. A portfóliókat is ennek tudatában érdemes kialakítani: ideje lehet növelni a reáleszközök súlyát, és az sem mindig egyértelmű, hogy a kötvény lesz a nyerő befektetés.
Makro / Külgazdaság Ezt üzenték a horvátok a Molnak az Adria kőolajvezetékről
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 16:55
A Janaf horvát kőolajvezeték-üzemeltető vállalat nem eladó, ilyen lehetőséget a kormány nem fontolgat – jelentette ki Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kabinet ülésén.
Makro / Külgazdaság Szavazzon! Ön szerint mekkora az élelmiszerek inflációja Magyarországon?
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 14:01
Vajon a hivatalos adatok megfelelnek az érzékelt inflációnak? Most kiderül.
Makro / Külgazdaság Kína már nem dilemmázik, kőkemény szigorításokat hoz
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 13:21
Ezek a ritka földfémek kulcsfontosságúak számos high-tech termék gyártásához.
Makro / Külgazdaság Ennek örülhetnek Németországban
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 11:29
Németország külkereskedelmi többlete a vártnál jelentősebben nőtt augusztusban júliushoz képest, amikor a behozatal csökkenése gyorsult, a kivitelé némileg lassult a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis honlapjára csütörtökön fölkerült adatok alapján.
Makro / Külgazdaság Csaba László: A nekünk járó uniós pénzek maximum 10-15 százalékát lehet egy kormányváltás után hazahozni
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. október 9. 10:30
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja az október 8-ai élő műsorunk vendége volt. Az 5. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 85. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Felkúsznak az üzemanyagárak
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 10:15
Bár nem változnak az üzemanyagok nagykereskedelmi árai, a kutakon csütörtökön a benzin és a gázolaj is átlagban 1 forinttal kerül többe.
Makro / Külgazdaság Bizonygatják az oroszok, hogy nem okoztak fennakadást az ukrán dróntámadások
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 19:44
Az olajfinomítók csúcsra járnak.
Makro / Külgazdaság Nagy volt az egyetértés Varga Mihályék közt
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 15:28
Megjelent a kamatdöntési jegyzőkönyv.
Makro / Külgazdaság Nem hiszi el, hogy mekkora a költségvetési hiány
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 12:35
A kamatkifizetés okoz sok kiadást.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG