6p
Mi az argentin válság oka, mitől ijedtek meg annyira a külföldi befektetők, hogy egy nap alatt mintegy húsz százalékát vesztette el értékének az ország pénze? Miben hasonlít egymáshoz a török és az argentin helyzet? Melyik lehet a következő dominó? Mennyire lehet mélyre csúszni? Nekünk sem mindegy.
Mauricio Macri - Fotó: EPA / Argentína elnöki hivatala

Tegnap az argentin peso akkorát esett, amekkora a devizapiacon szinte csak államcsőd váratlan bejelentése esetén szokott bekövetkezni, volt húsz százalékos mínuszban is. Az ország nemrég kapott 50 milliárd dolláros hitelígéretet az IMF-től, de ez sem volt elég, a folyósítás gyorsítására kellett kérni a szervezetet.

Az argentin peso kamatát egy lépcsőben szinte példátlan módon 45-ről 60 százalékra emelték, de ez sem segített sokat. Egy dollárért egy darabig több mint 41 peso-t kellett adni, jóval több mint dupláját az egy évvel ezelőtti 17,2-nek. (Képzeljünk el egy 727 forintos eurót mostantól egy év múlva.) Most is magas, 38,7 az árfolyam.

A piacokon fertőzésveszélyről beszélnek. Eddig úgy nézett ki, hogy az argentin, török, brazil, dél-afrikai problémák “ország-specifikusak”, egyéniek. De most nagyon együtt mozognak az árfolyamok, ha különböző mértékben is. Vagyis szakadnak.

Problémák a köbön

Sőt, már mintha Indonézia is kezdene feliratkozni a listára, Ázsia egyik legjelentősebb deficittel rendelkező országa.

A háttérben a magas fizetésimérleg-hiány, a jelentős külső adósság, a gyenge kormányzat és a magas infláció áll, ezek az összetevők vezethették Törökországot is az összeomlás szélére – írtuk tegnap. Kérdés, ezek mögött a tünetek mögött milyen betegség áll.

A gyilkos tapír

Már régóta hallani olyan véleményeket, hogy az amerikai kamatemelési sorozat dollárerősödést okoz, az pedig meggyengíti a dollárban eladósodott országokat. Nehezebben tudják ugyanis hiteleiket törleszteni. Ám ez már nem csak a dollárról szól, annak ereje utóbbi napokban alig változott valamit – írja a Bloomberg.

Begyűrűzik?

Ha Argentína bedől, tovább gyengülhet más feltörekvő országok helyzete is, főleg Törökországé, második körben Brazíliát, Dél-Afrikát, újabban Indonéziát szokták emlegetni. Sok európai banknak, befektetési alapnak, nyugdíjpénztárnak vannak török, brazil, argentin és más feltörekvő eszközei. Egy nagyobb és általános feltörekvő piaci válság aligha hagyná érintetlenül a fejlett világot, de a magyar forintot vagy magyar részvényeket sem. Ilyet láthattunk például 1997-ben (ázsiai válság) vagy 1998-ban (orosz válság) is.

Változás, hogy az Európai Központi Bank és japán kollégái még nyomják ugyan a friss pénzt a rendszerbe, az amerikai jegybank azonban már vonja ki azt. Már 2013-ban is kisebbfajta pánikot és több feltörekvő deviza gyengülését okozta, amikor a Fed felvetette a könnyítési sorozat befejezését (“taper tantrum”, “tapír”).

Nyomottak az agrárárak

Most pedig már szigorítás van, igaz, ez viszont nem új hír. Augusztusban gyenge a likviditás, könnyen lehetnek kilengések, kockázatkerülő befektetések felé menekülhet a tőke – teszik hozzá.

A válság okai között minden bizonnyal ott van egyes nyersanyagok, mezőgazdasági termékek alacsony ára. Az egyik hagyományos exportcikkük, a búza például évekig mélypont közelében volt, és csak nemrég érte utol a három évvel ezelőtti árszintet az amerikai árutőzsdéken.

Hanyagolják a szóját

A szójabab az amerikai-kínai vámvita nyomán esett vagy húsz százalékot nemrég, ezzel majdnem tíz éves gödörbe ért. Ezt a növényt egyébként sok helyen próbálják mással pótolni. (Erről itt írtunk.) A kukorica nincs mélyponton, de az utóbbi négy évben viszonylag alacsony szinten stagnált, 2011-2013-ban volt ennek duplája is.

Ez az igazi mumus

A Fidelity kommentárja szerint az IMF-hitel következtében az országban megszorítások lesznek, vissza kell vágni a közalkalmazottak járandóságait. Ennek következében sztrájkhullám jöhet, és Mauricio Macri elnök könnyen elveszítheti a 2019 októberi választásokat.

Visszatérhet az úgynevezett peronizmus, a 2015-ig kormányzó “Kirchner-dinasztia”. (A peronizmus nehezen besorolható politikai irányzat, de mindenképpen nacionalista és populista – a szerk.) Ez alatt pedig, 2003-tól 2015-ig nagyon rossz volt Argentína hozzáállása a nemzetközi tőkéhez. Valószínűleg ettől ijedtek meg igazán a piacok.

Államcsődök hosszú sora

A Fidelity is úgy véli, hogy az argentin és török gazdaság problémái nagyon hasonlóak, a globális pénznyomtatás megszűnése, az erősödő dollár, a kereskedelmi feszültségek, a magas infláció, a magas költségvetési és fizetésimérleg-hiány, eladósodottság, laza költségvetési fegyelem.

De mégis, hosszú távon hogyan jutott ide Argentína? A Wikipedia egy hosszú listát közöl a világ államcsődjeinek történetéről az utóbbi bő 200 évben, eszerint a dél-amerikai ország 1827-ben, 1890-ben, 1982-ben és 2001-ben is fizetésképtelenné vált.

Az argentin paradoxon

Közben 1915-ben, 1930-ban és 1988-89-ben részleges, például tartományi szintű csődöket élt át, 2005-2016 pedig az adósságok átstruktúrálásával, a 2001-es csődből való lassú kikecmergéssel telt. Ez alighanem máig sem sikerült igazán. (Közben pedig 2014-ben volt még egy fizetésképtelenség.)

Argentína gazdaságának története a Wikipedián az “argentin paradoxon” említésével kezdődik: hogyan lehet, hogy egy ilyen, komparatív előnyökben, természeti erőforrásokban gazdag ország, amely 1913-ban még a tizedik leggazdagabb volt a világon, Kanadát és Ausztráliát megelőzve, így lecsússzon?

Igazságosság vagy termelés

Az argentin lecsúszás kezdetét a kollektív bölcsességen alapuló, de néha pontatlan Wikipedia 1930-ra teszi. Ez után különböző katonai diktatúrák, demagógabbnál demagógabb, nacionalista vagy egyéb szélsőséges rezsimek követték egymást.

A gazdaságban protekcionizmus, bezárkózás, import-helyettesítés, unortodoxia, a politikában nacionalizmus, külföld-ellenesség. Sokak szerint az argentinok, hasonlóan a venezuelaiakhoz, addig szabadságharcoltak, kergették az igazságtételt, forradalmárkodtak és nemzetieskedtek alkalmazkodás, jól működő piacgazdaság és hatékony termelés helyett, amíg ide nem jutottak.

Megérkeztünk Európába

A jelenlegi argentin peronista párt, a Partido Justicialista neve igazságosságot, igazságtételt jelent, kísértetiesen hasonlít a lengyel kormányzó pártéhoz (Jog és Igazságosság Pártja).

Persze kérdezhetnénk azt is, hogy lehet, hogy egy olyan gazdag ország, mint Venezuela, koldusbotra és káoszba jutott, már több millió menekültet termelt, Szíria, Irak, Afganisztán után a negyedik legnagyobb menekültküldő ország lett a Földön?

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagyhatalmi egyeztetések és új kínai vállalások az APEC-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:29
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG