|
| Egyiptomi szegények (Wikimedia Commons, Badaweee) |
Andrea Merkel német kancellár ma Egyiptomban tárgyal Abdel Fattah al-Sisi elnökkel a menekültválság lehetséges megoldásáról – tudósítottak német híroldalak. Szóba kerül majd Líbia is, ahonnét a legtöbb menekült Európába kerül, és ahol jelenleg nem működik az államhatalom. Valamint beszélnek majd a terrorizmus elleni együttműködésről. A német ellenzék szerint az emberi jogok helyzetével kapcsolatban kéne keményen kiállnia a kancellárnak.
„Minden európai pokol jobb, mint itt az arab országokban” - idézi az Egyiptomban élő menekültek véleményét a Tagesschau.de. A cikk szerint az ott élő menekültek számára Egyiptom csak egy közbülső megálló, és bár értesültek róla, hogy Európában változott a menekültekkel kapcsolatos hangulat, ez a terveiken keveset változtat.
3000 dollár Európába menni
Egyiptomban minden harmadik polgár egyébként is a szegénységi küszöb alatt él, az országnak kevés pénze jut a menekültek ellátására. Sokan évek óta parkokban élnek közülük. Tavaly 60 százalékkal több menekültet regisztráltak Egyiptomban, mint egy évvel korábban. Főleg Szíriából, Szudánból, Etiópiából és Eritreából jöttek.
Az átkelés a Földközi-tengeren az embercsempészeknél mintegy 3000 dollárba kerül. Akik nekivágnak, azoknak legtöbbször a már Európában élő rokonok dobják össze ezt az összeget – írják.
Négy tengeralattjáró készül
Az egyiptomi rezsim kritikusai azt emlegetik, hogy az elnök, aki 2013-ban megdöntötte a demokratikusan választott iszlamista kormányt, durván elnyomja az ellenzéket. Terrorizmus vádjával sorra börtönzi be ellenfeleit, így a Muszlim Testvériség tagjait, a bizonyítékok azonban általában hiányoznak. Vannak ugyan szórványos merényletek az országban, azokat azonban inkább az Al-Kaida helyi követőinek tulajdonítják.
A Deutsche Welle felemlegeti, hogy az egyiptomi elnök Nyugat-barát, és Németországnak szoros gazdasági kapcsolatai vannak vele. Pár éve gázerőmű-berendezéseket, majd négy darab tengeralattjárót rendeltek az egyiptomiak a németektől, az első vízi járművet tavaly decemberben le is szállították. Tavaly 400 millió eurót tett ki az Egyiptomba irányuló német haditechnikai export, és az év közepén védelmi megállapodást is kötöttek.
Van egy nagy nézeteltérés
A kritikák ellenére a két ország viszonya egyre szorosabbá vált. Arról beszélnek, hogy Egyiptommal is a törökországihoz hasonló menekültügyi egyezmény tető alá hozása várható. A viszony javítása al-Sisi elnöknek belpolitikailag is jól jön, erősíti helyzetét.
A Süddeutsche Zeitung szerint Merkel utazásának sikere még kérdéses, ugyanis Egyiptom elzárkózik attól, hogy olyan harmadik országok állampolgárait visszafogadja, akik menekültkérelmét elutasították. A látogatás pedig azért is kellemetlen, mert az emberi jogokat Egyiptomban legalább annyira lábbal tiporják, mint Törökországban, vagy talán még jobban is.
Az egyiptomiak is menekülnek
A helyzetet nehezíti, hogy Egyiptom mély gazdasági válságban van, és tavaly ősszel az ország felkerült azon államok tízes listájára, amelyekből a legtöbb menekült érkezik Európába. Az EU szeptemberben kifejezte aggodalmát, hogy tömeges menekülés indulhat meg Egyiptomból, és akkor Martin Schulz kezdeményezte az Egyiptommal kötendő menekültügyi megállapodást.
A B5 Aktuell bajor közszolgálati rádió ma reggeli műsorában egy tudósítás hangzott el Kairóból, amelyben elmondták, hogy az egyiptomiak közül sokan milyen jó véleménnyel vannak Németországról. Sokan tanulnak németül, a német nyelvű iskolákban sokszoros a túljelentkezés a magas tandíj ellenére, mások a futballcsapatokért vagy a német gyártmányú személygépkocsikért lelkesednek. Az európai országot példaképnek, a fejlettség szinonimájának tekintik, és sokan boldogak lennének, ha Németországban élhetnének.
Elmaradnak a külföldiek, nőnek az árak
|
| Egyiptomi font |
A 2011-es népfelkelés óta Egyiptom gazdasága lefelé tart – írja a Deutsch Welle. A turisták elmaradnak, az export visszaesett, a külföldi befektetők távolságot tartanak. A Szuezi-csatorna bevételei is csökkentek, visszaestek a devizatartalékok.
A munkanélküliség 13 százalék, az infláció évi 30 százalék, a 91 milliós lakosság évente kétmillió fővel gyarapodik. Novemberben elengedték az egyiptomi font árfolyamát, amely ez után gyorsan elvesztette értékének felét. A kormányzat reformpróbálkozásai főleg a szegényeket sújtják. (Áruforgalmi adót vezettek be, leépítik az ártámogatásokat, korlátozták az importot.)
Az EGX 30 egyiptomi tőzsdeindex egy év alatt majdnem kétszeresére emelkedett, ám ez a deviza gyengülése miatt a külföldiek számára csak a látszat. Az euróban számolt DJ EGX Egypt Titans index egy év alatt lényegében nem változott.
A társaság 606 millió forint összegben fizet osztalékot, részvényenként 112 forintot. 
