Ez a rijádi kezdeményezés Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglepetésszerű villámlátogatását követi Dzsiddában a májusi G7-csúcsra vezető útján, amikor beszédet mondott az Arab Liga előtt, és találkozott Mohammed bin Szalmán (MBS) szaúdi trónörökössel.
A hétvégi magas szintű tárgyalás lebonyolítása segít a koronaherceg ismertségének növelésében, aki a közelmúltban megállapodott Iránnal, és a békét szorgalmazza a királyság évek óta tartó jemeni háborújában. A dzsiddai csúcstalálkozóra a 30 meghívott között van az Egyesült Államok, az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Egyiptom, Indonézia, Mexikó, Chile és Zambia. De a nagy kérdés az, hogy Kína megjelenik-e?
Vonal a sivatagi homokban
Szaúd-Arábia Putyin elnök teljes körű inváziójának kezdete óta finom diplomácia vonalat követ: megpróbált alkut kötni az Oroszországba vitt ukrán gyerekek hazaszállítására, 400 millió dollár értékű humanitárius segélyekkel támogatja Kijevet, miközben nem vesz részt a Moszkva elleni nyugati szankciókban.
A koronaherceg a múlt hónapban beszélt Putyinnal, miután Rijád döntést hozott az olajtermelés csökkentéséről (mindkét ország tagja az OPEC+ olajexportáló csoportnak). De a szaúdiak erős kapcsolatokat ápolnak az Egyesült Államokkal is, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a múlt héten Dzsiddában találkozott az MBS-szel.
Mi várható?
A tisztviselők legfőbb célja, hogy a hétvégi találkozó végén közös nyilatkozatban állapodjanak meg – ez nem sikerült a tárgyalóknak a június végén Koppenhágában tartott hasonló jellegű összejövetelen. Ukrajna a találkozót a régóta beharangozott békecsúcs lehetséges előfutárának tekinti.
Kiszivárgott hírek szerint Ukrajnával kapcsolatban lehetséges egy államfői szintű találkozó a szeptemberi ENSZ-közgyűlés oldalvizein, vagy az indiai G20-as csúcstalálkozón, miközben az év későbbi szakaszában strukturáltabb békecsúcsról is szó van.
Korábban Ukrajna a 10 pontos béketervét úgy jellemezte, hogy az magában foglalja Ukrajna területi integritásának helyreállítását, az orosz csapatok kivonását, az összes fogoly szabadon bocsátását, az agresszióért felelősök bíróság elé állítását és Ukrajna biztonsági garanciáit.
A háború közepette időközben más béketervek is napvilágot láttak. Putyin elnök a hétvégén tárgyalt a szentpétervári találkozón afrikai vezetőkkel saját tervükről. Kína, Törökország és Ferenc pápa külön-külön is kidolgozott terveket, de ezekről nem adtak ki részleteket.
A Nyugat játszmája
A Nyugat részéről a háttérben megfontolások állnak a háború leállítására a jelenlegi ukrán katonai offenzíva befejezése után. Erre azért van szükség, hogy ne terheljék meg Joe Biden amerikai elnököt a közelgő választási kampányában, és legalább csökkentsék az ukrán hadviselésre fordított túlzott kiadásokat.
Befolyásos amerikai külpolitikai szakértők a Kremlhez közel álló különböző személyekkel folytatott tavaszi, titkos megbeszélései is arra utalnak, hogy Washington fontolgatja a harcok befejezését az év vége előtt. Április elején többen még Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is találkoztak New Yorkban egy többórás eszmecserén. Az érintettek között szerepelt Richard Haass, a Külkapcsolatok Tanácsának (CFR) nemrégiben távozott elnöke, valamint Charles Kupchan és Thomas Graham volt amerikai kormánytisztviselők.
Egy jelentés szerint a háttérben arra törekedtek, hogy megteremtsék "az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalások alapját." Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa teljes körűen tájékoztatva volt a megbeszélésekről és azok tartalmáról. A napirenden szerepelt "az ukrajnai háború legérzékenyebb kérdései", köztük "az orosz kézben lévő területek sorsa, amelyeket Ukrajna talán soha nem tud felszabadítani".
Csatatérről a tárgyalóasztalhoz
Haass és Kupchan nem sokkal Lavrovval való találkozásuk után cikket jelentetett meg a Foreign Affairsben - a legbefolyásosabb amerikai külpolitikai kiadványban -, amelyben felvázolták a "csatatérről a tárgyalóasztalhoz vezető átállás tervét". Eszerint az akkoriban várt és most zajló kijevi ellentámadás befejezése után "patthelyzet" várható, amelyben mindkét félnek kissé vissza kell vonnia fegyvereit, és "valójában demilitarizált zónát kell létrehoznia".
Ezután "egy semleges szervezetnek", például az ENSz-nek vagy az EBESz-nek "megfigyelőket kell küldenie a tűzszünet és a csapatok kivonásának megfigyelésére és végrehajtására". Ha betartják a tűzszünetet, akkor végül akár béketárgyalások is következhetnek. Haass és Kupchan megítélése szerint az egyik legnehezebb feladat az lehet, hogy rávegye Kijevet a tűzszünet tiszteletben tartására és a tárgyalások megkezdésére.
„Sok ukrán ezt hazaárulásnak tekintené” – áll a cikkben. Zelenszkij elnöknek „drámai mértékben vissza kell tekernie” háborús céljait – hiszen népének győzelmet ígért. Ha ragaszkodik hozzájuk, akkor Ukrajna – tekintettel a háborús veszteségekre és a hatalmas pusztításra –„megsemmisítheti magát olyan célokért, amelyek valószínűleg elérhetetlenek”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
