6p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az orosz energiahordozók legnagyobb vevője továbbra is az EU, tehát egy teljes uniós embargó nagyon rosszul érintené az orosz gazdaságot. Brüsszel az orosz szént augusztustól már kitiltja az EU-ból, az olajembargó pedig csak a magyar ellenállás miatt nem valósulhat meg egyelőre. Egyedül a gázembargó nincs még napirenden, de az import már jelentősen csökken. Gázembargót persze az EU még nem engedhet meg magának, mint ahogy az orosz olaj kitiltása is nagy áldozatokat kívánna meg egyes tagországoktól, köztük hazánktól.

Messze az Európai Unió az orosz gáz- és olaj legnagyobb vevője globálisan, derül ki az Energy and Clean Air nemzetközi think tank a héten frissített kutatásából.

53 milliárd euró

Az ukrajnai orosz invázió kezdete, február 24-e utáni két hónapban Oroszország összesen 58 milliárd euró értékben exportált fosszilis energiahordozókat – kőolajat, földgázt és szenet –, amelynek 70 százalékát az EU importálta mintegy 39 milliárd euró értékben, állítja a szervezet, amelynek központja Helsinkiben van.

Jelenleg pedig már 53 milliárd euróra rúg ez az összeg. (Természetesen becsült értékekről van szó, hiszen a szállítási szerződések nem nyilvánosak - a szerk.)

Embargók: háromból egy. Fotó: Depositphotos
Embargók: háromból egy. Fotó: Depositphotos

Az EU mint vevő súlya a gázt tekintve a legnagyobb: a vezetéken szállított orosz exportgáz 90 százaléka jön az Unióba. Az LNG-nél (cseppfolyósított gáz) 80, az olajtermékeknél 70,  a nyersolajnál 50, a szénnél pedig 30 százalékos arányt képvisel az EU.

Az egyes országokat tekintve az orosz fosszilis energiahordozók legnagyobb vevője Németország (8,3 milliárd euró), amely nagyon szoros gazdasági-politikai kapcsolatokat épített ki Moszkvával az elmúlt évtizedekben.

Az invázió azonban a német-orosz viszonyban is fordulópontot jelent:

Németország után Kína (7,1 milliárd euró), Hollandia (6 milliárd euró), Olaszország (4,3 milliárd euró) és Lengyelország (3,4 milliárd euró) az orosz energiahordozók legnagyobb importőre a március-áprilisi adatok szerint.

A top 10 felvevő ország között egyébként hét uniós tagállam van (a jelzettek mellett Franciaország, Görögország és Belgium), míg az EU-n kívülről Kína mellett Törökország és Dél-Korea fért be az első tízbe. (India pedig a 11.)

Míg a német import nagy részét a földgáz teszi ki, addig Kína, Törökország, Dél-Korea és India elsősorban kőolajat importál Oroszországból.

Magyarország a 20. legnagyobb vevője Oroszországnak a fosszilis energiahordozókat tekintve: az importunk nagyobb részt földgázból, kisebb részt kőolajból áll.

Ezzel együtt persze utóbbi is létfontosságú a magyar gazdaságnak, ezért a magyar kormány továbbra is elutasítja az uniós olajembargót. (Ezzel még később foglalkozunk.)

Európa helyett India?

Az elemzés szerint az Oroszországból származó importvolumen egy része már csökkent a saját hatáskörben (egyes tagállamok vagy cégek által bevezetett) szankciók hatására.

A külföldi kikötőkbe irányuló olajszállítások 20 százalékkal csökkentek április első három hetében a január-februári időszakhoz képest. Az EU-ba irányuló olajszállítások 20, a szénszállítások pedig 40 százalékkal estek.

Igaz, az LNG (cseppfolyósgáz) és vezetékes gáz esetében 20, illetve 10 százalékos emelkedést regisztráltak.

Eközben ugyanakkor a nem EU-ba irányuló orosz olajszállítások 20, a szén és LNG-szállítások pedig 30, illetve 80 százalékkal megugrottak.

Jelentősen növekedtek például – igaz, csaknem nulla bázisról – az Indiába, Egyiptomba és más „szokatlan” célpontokra irányuló tengeri olajszállítások.

Ezek ugyanakkor közel sem elegendők ahhoz, hogy pótolják az Európába irányuló exportnak akár még csak enyhe visszaesését, állítja a tanulmány.

Jön a szénembargó

Az EU azért vetett vagy vetne ki embargót az orosz fosszilis tüzelőanyagok importjára, mert Oroszország részben abból finanszírozza az Ukrajna elleni háborúját.

Ezekből eddig a szénembargót fogadták el az uniós tagállamok az ötödik szankciós csomagban, még április elején – ez volt az első alkalom, hogy az EU büntetőintézkedést hozott az orosz energiaszektorral szemben.

A szénembargó négy hónap türelmi idő után, augusztus elején lép életbe, megvárva a még élő szerződések lejártát. Az EU ugyan jelentősen kitett az orosz szénnek – az import 45 százaléka onnan érkezett eddig évi 4 milliárd euró értékben –, de pótlása nem állítja megoldhatatlan feladat elé.

Az EU-n belül Németország függ leginkább az orosz széntől: 2020-ban az importjuk csaknem fele jött Oroszországból. A szállítási láncok átállításával azonban ősz elejéig függetlenedhetnek a németek ettől az orosz energiahordozótól.

Készül az olajembargó 

A szénembargónál már  jóval keményebb dió az olajembargó, amelyről hetek óta óriási viták folynak az EU-n belül. Brüsszel és a tagállamok többsége minél hamarabb bevezetné, négy tagállam – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Bulgária – ugyanakkor már jelezte fenntartásait.

Míg azonban a szlovákok, a csehek és a bolgárok csak 2-3 éves haladékot kérnek Brüsszeltől az embargó bevezetésére – ennyi kell szerintük az átállásra, a magyar kormány a jelek szerint hosszútávon sem kíván lemondani az orosz olajról arra hivatkozva, hogy annak hiányában összeomlana a magyar gazdaság, és az egekbe szöknének az árak.     

Szakértők egy része szerint ugyanakkor orosz olaj nélkül is meglennénk, erről laptársunk, az mfor.hu írt nemrég.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten megerősítette: azt javasolták a Bizottságnak, hogy az embargó ne vonatkozzon a szárazföldi, csővezetékes szállításra. Magyarország ugyanis csak ilyen úton, a Barátság-vezetéken keresztül kap kőolajat Oroszországból.

Az uniós olajembargó elfogadását tehát elsősorban Magyarország gátolja – a kiszivárgott hírek szerint a május végi EU-csúcs előtt már nem is várható döntés a kérdésben.

Gázembargó nincs, de...

Ami pedig az orosz gázt illeti, ennek embargója a nagyfokú függés miatt még nincs napirenden az EU-ban. A függetlenedés azonban már itt is megindult: míg 2021-ben az EU-ba importált földgáz 40 százaléka származott Oroszországból, idén áprilisban már csak 26 százalék volt ez az arány Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint.

Brüsszel a héten mindenesetre bemutatta új energia-stratégiáját, amely 300 milliárd euróval támogatná a függetlenedést az orosz energiahordozóktól. A stratégia szerint ezt  takarékoskodással, diverzifikációval (megállapodás más eladókkal) és a megújuló energiák további felfuttatásával lehet elérni.

Az olajipari infrastruktúra átalakítására 2 milliárd eurót szán Brüsszel, ebből a forrásból részesülhet Magyarország is – a pontos összeg egyelőre nem ismert. Ez azonban önmagában aligha lesz elég arra, hogy az Orbán-kormány feladja a vétóját az olajembargóval szemben.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Lantos Csaba szerint nagyon megéri Putyinnal üzletelni
Privátbankár.hu | 2025. július 9. 07:46
Az energiaügyi miniszter az orosz gáz áráról is beszélt.
Makro / Külgazdaság NATO 5 százalék: óriási blöff vagy sorsfordító elhatározás?
Litván Dániel | 2025. július 9. 05:41
Mindenki reszkethet majd Európától, ha a NATO-tagállamok elkezdik önteni a pénzt a védelmi képességeikre? Vagy megint csak szép szavakat hallhattunk, a valóság pedig más lesz?
Makro / Külgazdaság Ez feszes munkaerőpiac? Több mint egy évig is tarthat az álláskeresés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 16:21
A GKI havi rendszerességű felmérései szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban elbizonytalanodást mutat.
Makro / Külgazdaság Összekaparta a pénzt a kormány: többlettel zárt a költségvetés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:09
Számottevő többlettel zárt júniusban a központi költségvetés: ebben a hónapban 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt-től, részben pedig a Corvinus Zrt-től. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett be a hónap végéig.
Makro / Külgazdaság Rossz hírek érkeztek az orosz gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:03
Az orosz költségvetés hathavi hiány a GDP 1,7 százaléka volt, elérte az éves tervezettet – áll a pénzügyminisztérium keddi jelentésében.  
Makro / Külgazdaság Bejött Trump számítása a németeknél: visszaesett az export
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 11:10
Az export és az import vártnál nagyobb csökkenése mellett májusban növekedett Németország külkereskedelmi többlete a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Nagy Mártonék megmagyarázzák: emiatt nő megint az infláció
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 09:07
A Nemzetgazdasági Minisztérium a második hónapja ismét emelkedő éves infláció láttán azt írta: folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Makro / Külgazdaság Bumerángot dobott el az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:30
Az adatok szerint nem hatott, hogy a március közepétől még csak az élelmiszerekre érvényes árrésstopot május végétől kiterjesztették a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Halmozza a devizát a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:18
Kína devizatartaléka, amely a világon a legnagyobb, júniusban további 32 milliárd dollárral, 3317 milliárd dollárra, 2015 decembere óta legmagasabb szintre emelkedett – áll a kínai központi bank jelentésében – írja az MTI.
Makro / Külgazdaság Izrael: maradt a negatív kilátás
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 06:45
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael hosszú és rövid futamidejű, devizában és helyi valutában denominált szuverén kötelezettségeinek „Baa1” besorolását a Moody's Ratings – írja az MTI.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG