6p

Stratégiai szempontból az USA számára a tágabb közel-keleti régióban az Afganisztánból való kivonulást követő fejlemények nem igazán inspirálóak. Washington térségbeli mozgásterét alaposan beszűkíti a szélsőjobboldali izraeli kabinet tevékenysége. Káncz Csaba jegyzete.

Szokatlan erőlködés tapasztalható a Biden-kormányzat Közel-Kelet politikájában, leginkább az Izrael és Szaúd-Arábia közötti normalizálást célozva. Az USA számára külső és belső tényezők egyaránt befolyásolják ezt a sietős aktivitást. Regionálisan ugyanis a szaúdi-izraeli normalizálás diplomáciai megfelelője lenne az Irán és Szaúd-Arábia közötti, Kína által közvetített megállapodásnak, amely komoly arcvesztés volt Washington számára.

Ennek érdekében Biden elnök és Mohammed bin Szalmán (MbS) szaúd-arábiai koronaherceg végre találkozhat hétvégén a G20-ak újdelhi csúcstalálkozóján. Mivel Oroszország meglehetősen függetlenül jár el az energiatermelés terén, a Rijáddal fenntartott kapcsolatok javítása hasznosnak bizonyulhat a globális energiaköltségek szabályozásában az Európa perifériáján folyó háború idején.

A belpolitikai számítások

De a Fehér Ház diplomáciai lépései hevesen vitatottak. A Demokrata Pártra egyre nagyobb nyomás nehezedik az Izrael támogatása körüli belső szakadás miatt.

Eközben az Izrael-barát „Kongresszusi Izrael Szövetségesek Csoportja” kétpárti konszenzusra tör a Capitoliumon olyan kérdésekben, mint az oszthatatlan Jeruzsálem, a BDS Mozgalom, az antiszemitizmus elleni küzdelem, valamint Izrael biztonságos határokhoz való jogának támogatása. Az USA politikai spektrumának jobb oldalán az olyan csoportok, mint az „Israel Victory Caucus” és a Kongresszus más, Izrael-barát csoportjai nyomást gyakorolnak a Biden-kormányzatnak az arab világgal kapcsolatos, látszólagos megengedő álláspontjára, amely szerintük Izrael ellen is értelmezhető.

Az USA térségbeli erőfeszítéseit az is vezérli, hogy a poszt-afganisztáni jelenlét megreformált indoklást igényelhet a térségben, ahol a Kínával folytatott gazdasági verseny felülírja a hagyományos, katonailag vezérelt politikáját. Ez az elmozdulás alkalmazkodást igényel az USA részéről a régióban. A Republikánus Pártban eközben sokak számára úgy tűnik, hogy Biden megközelítése túlságosan engedékeny, és csak keveset kap a stratégiai alku során.

Nem utolsó sorban pedig Biden törvényhozási akadályokba ütközik a Kongresszusban, ahol legalább 67 szenátor támogatására lenne szükség a kétharmados többség eléréséhez. Márpedig Szaúd-Arábia ügyében az amerikai politikai osztály továbbra is megosztott. A fegyverek Rijádnak történő eladásáról szóló legutóbbi szavazáson 2021-ben szembetűnő megosztottság volt tapasztalható a demokraták és a demokrata irányzatú függetlenek között a szenátusban.

Washington térségbeli nehézségei

Stratégiai szempontból az Egyesült Államok számára a tágabb közel-keleti régióban az Afganisztánból való kivonulást követő fejlemények nem igazán inspirálóak. Washington nagyobb kiszámíthatóságot akar, miközben Szaúd-Arábia hűvös távolságot tart és Katar bővíti kétoldalú kapcsolatait az energia-, befektetési és biztonsági szektorban Kínával. Biden térségbeli elkötelezettségét alátámasztja, hogy a közelmúltban 6 milliárd dolláros megállapodást kötött az irániakkal, hogy kiszabadítson öt fogságba esett amerikai állampolgárt.

Bár túl korai lenne megjósolni, Biden diplomáciai előnyök megszerzésére irányuló erőfeszítéseit meghiúsíthatják a régió saját politikai és gazdasági zavarai. Érezhető elmozdulás tapasztalható ugyanakkor a középhatalmak álláspontjában, hogy ne legyenek részei az USA–Kína „mi-versus-ők” narratívának.

Bidennek van min törnie a fejét. Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
Bidennek van min törnie a fejét. Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Az izraeli aggodalom

Mindennek tetejébe Washington térségbeli mozgásterét alaposan beszűkíti a szélsőjobboldali izraeli kabinet tevékenysége. Ez utóbbi agresszíven törekszik olyan politikai és biztonsági struktúrák létrehozására Ciszjordániában, amelyek kizárják az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásának lehetőségét, holott ennek megteremtése Washington deklarált célja.

A radikális kormányzat erős portfóliókat ellenőrző tagjai szorosabb együttműködést szorgalmaznak a formális állambiztonsági erők és a nem állami telepes milíciák között Ciszjordániában. Ezek az akciók példátlan hatalmat ruháznak át Izrael katonai rendjének kulcsfontosságú elemei felett Ciszjordániában az izraeli telepes mozgalomhoz igazodó vallási nacionalistákra és az Izraelen belüli szélsőséges vallási nacionalista fegyveresekre.

Célkeresztbe kerülhetnek a segélyek

A jövőt tekintve, ha ez a dinamika folytatódik, az USA Izraelnek nyújtott biztonsági segítségnyújtása bonyolultabbá válik, és két kulcsfontosságú jogi keret által meghatározott korlátozások alá eshet. Egyrészről a Leahy-törvény alá, amely megtiltja a biztonsági segítségnyújtás bármely formáját egy egységnek, ha a külügyminiszter hiteles információval rendelkezik arról, hogy az adott egység (nem az állam vagy a fegyveres erő egésze) súlyosan megsértette az emberi jogokat.

Másrészről a végfelhasználás megfigyelésére vonatkozó (EUM) törvények alá, amelyek megtiltják az USA által értékesített, lízingelt vagy exportált védelmi cikkek (azaz anyagok) harmadik feleknek történő átadását, és tiltják e cikkek felhasználását „azoktól eltérő célokra, amelyekre úgy lettek berendezve, hogy az Egyesült Államok kormánya nem kapott előzetes írásos engedélyt.”

A kongresszusi kutatók szerint Izrael eddig több, mint 158 milliárd dollárnyi kétoldalú segélyben és rakétavédelmi finanszírozásban részesült, amely összeggel a második világháború óta Izrael az Egyesült Államok legnagyobb segélyezettje.

Márpedig egyre több amerikai kezdi megkérdőjelezni az Izraelnek nyújtott támogatást, és az izraeli-palesztin konfliktus fenntartható megoldására irányuló amerikai és izraeli politikai elképzelések folyamatosan távolodnak egymástól. Ebben a légkörben az izraeli kormány által Ciszjordániában megszabott körülmények az Egyesült Államokon belül heves vitákat váltanak ki.

Netanjahu nem szívesen látott vendég

A Fehér Ház egyelőre nem hívta meg hivatalos találkozóra a tavaly december óta regnáló izraeli miniszterelnököt, mert kifogásolja azon arabellenes kijelentéseket, amelyeket a kormány több szélsőjobboldali minisztere tett. Nem fogadja el a kormány palesztinokkal szembeni politikáját, a telepek példátlan bővítését, valamint az igazságügyi felülvizsgálati tervet sem, amely Izrael demokráciájának erodálásával fenyeget.

Netanjahu munkatársai azt mondják, hogy a két vezető találkozójára a Fehér Házban kerülhet sor, de Biden irodája ezt még nem erősítette meg. A The Times of Israel értesülései szerint a találkozót most szeptember 21-re tűzték ki.

Ami Ajalon, az izraeli elhárítás (Sin Bét) volt vezetője viszont figyelmeztet, hogy "Netanyahu hivatalos washingtoni látogatása legitimálná azt a kormánypuccsot, amelyet az igazságszolgáltatás meggyengítése és az izraeli tekintélyelvű rezsim létrehozása céljából akarnak végrehajtani. Elvárjuk az Egyesült Államok elnökétől, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat szellemében tegye világossá: a köztünk lévő szövetség megköveteli Izrael demokratikus identitásának megőrzését."

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
Makro / Külgazdaság Trump Magyarországgal is kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:10
Az Egyesült Államok a hét végén közvetve megfenyegette Magyarországot is egy 25-50 százalékos büntetővámmal, amit azokra az országokra vetnének ki, amelyek orosz olajat vásárolnak.
Makro / Külgazdaság Visszafordult a forint
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 06:39
A hétfői gyengülést erősödésre cserélte a forint. 
Makro / Külgazdaság Gazdasági atombombát dobhat Magyarországra Donald Trump
Király Béla | 2025. április 1. 05:44
A magyar kormány tagjai az elmúlt években nagyon sokszor gazdasági atombombaként jellemezték azokat az uniós törekvéseket, amelyek az orosz olaj vásárlásának esetleges tiltására vonatkoztak. Most viszont Donald Trumpban merült fel, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amely Oroszországot és az olajvásárlókat is erősen sújtaná.
Makro / Külgazdaság Elemzők: legalább 8 százalékkal nőhetnek az idén az átlagbérek
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 16:19
A nettó átlagbér januárban mindösszesen 4,6 százalékkal emelkedett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG