Nyolc százalékkal csökkenhet a spanyol GDP az idei évben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzése szerint a koronavírus elleni védekezés jegyében hozott korlátozó intézkedések miatt.
Több mint 80 éves mélypont
Az El País szerint ilyen mértékű visszaesésre a spanyol polgárháború kitörése, 1936 óta nem volt példa – abban az évben 23,5 százalékkal zuhant a spanyol gazdaság teljesítménye.
Az idei évre becsült mínusz nagyobb annál, mint amit a II. világháború utolsó évében, 1945-ben feljegyeztek a Franco-diktatúra idején. Akkor 7,7 százalékkal csökkent a GDP.
Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség 20,8 százalékra ugorhat a Valutaalap becslése alapján.
Rafael Doménech, a BBVA bank elemzője szerint minden további hét karantén 0,8 százalékponttal mérsékli a gazdaság teljesítményét.
A spanyol GDP tavaly még két százalékkal növekedett, az idei évben pedig 1,6 százalékkal bővült volna az IMF néhány héttel ezelőtti előrejelzése szerint.
Véget ért a hibernálás, de...
Spanyolország március 14-én vezetett be országos karantént, március 30-án pedig leállította a nem létfontosságú szektorok működését a járvány terjedésének megfékezésére.
Ezen a héten ugyanakkor számos ágazatban már újraindult a termelés a gazdaság újraélesztése érdekében.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerint
ezzel véget ért az ország "hibernációja", de a szükségállapottal együtt járó szigorú általános korlátozás érvényben marad.
Máshol is baj van
Szakértők más országokban is arra figyelmeztetnek, hogy a karantén fenntartásának súlyos társadalmi-gazdasági hatásai lehetnek, amelynek jelei már most is látszódnak.
Nagy-Britanniában segélyszervezetek felmérése szerint tömeges éhínség fenyeget a vírus elleni korlátozások miatt.
Közlésük alapján 1,5 millió embernek nincs pénze élelemre a szigetországban, és több mint egymillióan vesztették el minden bevételüket a koronavírus-ellenes korlátozások miatt.
A karantén kezdete óta terjed a családon belüli erőszak is.
A BBC riportjában olyan olaszokat mutat be, akik elveszítették munkájukat, nincs mit enniük, és önkéntesek segítségére szorulnak. Bár a kormány ott is támogatást ígért, ezekhez az emberekhez még nem jutott el a pénz.
Lazítanak a németek
Németországban pedig a vírussal kapcsolatos aggodalmakat kezdi háttérbe szorítani a félelem a gazdasági válságtól.
Ottani kutatások szerint az emberek belefásulnak a bezártságba, és egyre többször hagyják el lakásukat.
A problémát a német kormány is észlelte, ezért tegnap bejelentette:
május elején részlegesen újraindulhat az élet az országban.
Hasonló enyhítésekről döntött korábban a többi közt Ausztria, Csehország és Dánia is.
Az olaszoknál van a legtöbb áldozat
Ami a járványt illeti, Európában a legtöbb halálos áldozatot, csaknem 22 ezret Olaszországban jegyezték fel, a diagnosztizált fertőzöttek száma 165 ezer. Spanyolországban az áldozatok száma megközelíti a 19 ezret, a fertőzöttek hivatalos száma több mint 180 ezer.
Franciaországban több mint 17 ezren, az Egyesült Királyságban csaknem 13 ezren vesztették életüket a koronavírussal összefüggésben – derül ki a Johns Hopkins Egyetem ma reggeli adataiból.
Az egyetlen különutas válságkezelést folytató (de a fentieknél jóval kisebb) európai államban, Svédországban 1200 áldozatot követelt a járvány.
Globálisan a legrosszabb a helyzet az Egyesült Államokban, ahol 640 ezer fertőzöttet regisztráltak, és több mint 28 ezren hunytak el.
Világszerte már több mint 2 millió fertőzöttről tudnak. A koronavírussal összefüggésben 137 ezren vesztették életüket, 512 ezren meggyógyultak.
Horvátországgal egy szinten
A diagnosztizált vírushordozók számát tekintve Magyarország Horvátországgal, Izlanddal és Bahreinnel, a halálos áldozatok számát tekintve Kolumbiával és Izraellel van körülbelül egy szinten.
Magyarországon az igazolt fertőzések száma 1652, és 142-en hunytak el a vírussal összefüggésben.
Szakértők szerint a fertőzöttek számát mindenhol óvatosan kell kezelni, hiszen a valós szám – beszámítva azokat, akik enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelték át a betegséget, így nem diagnosztizálták őket – ennek többszöröse lehet.
