Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Az amerikai hadsereg először március 31-én figyelmeztetett a szokatlan orosz katonai mozgásokra az ukrán határ mentén. A csapatösszevonások azóta is folyamatosan zajlanak legnagyobb szomszédunk határánál. De mindezen aggasztó lépéseket a hazai kormányzat és külügyi háttérintézményeinek teljeskörű hallgatása kíséri.
A németek álláspontja
Budapestet az sem készteti megszólalásra, hogy már a német külügyminiszter, Heiko Maas is „egyoldalú orosz provokációról” beszél a katonai eszkaláció kapcsán. Április 8-án Angela Merkel kancellár telefonon tárgyalt Putyin elnökkel és felszólította a csapatok visszavonására, hogy ezzel enyhüljön a feszültség.
A Kreml nyilvánosságra hozta emlékeztetőjét a beszélgetésről, de a csapatokra vonatkozó német követelést kihagyta belőle. Az orosz közlemény „ukrán belső konfliktusról” beszél, és arról, hogy „Kijev provokatív cselekményei” lépésekre késztették Putyin elnököt.
A Kreml változó kommunikációja
Moszkva a csapatösszevonások első napjaiban gyakorlatnak nevezte a műveleteket. De az elmúlt órák sajtóközleményeiben a Kreml már világossá tette, hogy a csapatokat célzottan vezényelték az ukrán határ mellé és Moszkva cselekedni fog, ha valós vagy vélt eszkalációt tapasztal a Donyec-medencében. A csapatok addig maradnak a régióban, amíg Putyin elnök azt szükségesnek tartja.
Az egyik fő cél Kijev euroatlanti közeledésének megakadályozása. Marai Zakarova külügyi szóvivő pénteken hozzátette: egy ukrán NATO-csatlakozás „nem csupán a helyzet masszív eszkalációjához vezetne, hanem az ukrán államra visszafordíthatatlan következményekkel is járna”.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az ukrán kollégájával, Andrij Tarannal telefonon folytatott megbeszélése során kijelentette, hogy az USA nem hagyja magára Ukrajnát az orosz agresszió eszkalálódása esetén, és nem engedi, hogy a Kreml megvalósítsa agresszív törekvéseit. Taran leszögezte: amerikai kollégájának telefonhívása világosan jelzi az USA proaktív álláspontját Ukrajna szuverenitásának támogatását és a területi egysége helyreállítására irányuló lépéseket illetően.
Az orosz műveletek
A csapatösszevonások első fázisa a Krím-félszigetre koncentrálódott, ahova ejtőernyős egységek, több gépesített taktikai egység és nehéztüzérségű egységek érkeztek, amelyek közül ez utóbbiak el vannak látva 240 milliméteres 2S4 Tulpan aknavetőkkel. Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kifejtette, hogy március 30-i adatok szerint jelenleg az orosz-ukrán határ mentén, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken és az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krímben 28 orosz taktikai zászlóalj tartózkodik. Ukrán értesülés szerint a Krímbe hamarosan még akár 25 hasonló zászlóalj érkezése várható, ami már – szavai szerint – összességében komoly veszélyt jelent az ukrán állam biztonságára.
Katonai konvojokat figyeltek meg ezeken kívül Rosztov, Krasznodár és Voronyezs régiókban. Az egyre inkább az orosz hadsereg irányítása alá kerülő belarusz hadseregnél is csapatmozgásokat tapasztaltak. Ellentétben a tipikus hadgyakorlatokkal, ezeknél az orosz konvojoknál több üzemanyag tartálykocsit is megfigyeltek. A vasúton szállított T-72B3 típusú tankok mindegyikén két, 500 literes gázolajtartály került rögzítésre és a normál eseteknél jóval több aknaelhárítót is láttak a megfigyelők a tankok elejére szerelve.
A csapatokat a Központi Katonai Kerület szibériai egységeitől is vezényelték és egyes vasúti szerelvények az arktikus térségben fekvő Arhangelszkből és Murmanszkból érkeztek. Mindezek mellett a Biden adminisztrációnak tett félreérthetetlen figyelmeztetésként a stratégiai nukleáris erőket Moszkva legmagasabb hackészültségi fokozatba helyezte és az interkontinentális rakétakilövő egységeket szétszórta a szibériai tajga óriási területére.
Április 8-án aztán az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy több, mint 10 hadihajót a Kaszpi-tengerről a Fekete-tengerre vezényelnek. Ez a flottilla a Volga-Don csatornán közvetlenül juthat ki az Azovi-tengerre és az ukrán Mariupol kikötővárosával szemben köthetnek ki.
Bekerítő hadművelet jöhet
Az orosz csapatösszevonások egy másik helyszíneként a megfigyelők egy ideiglenes tábort azonosítottak a voronyezsi körzetben, durván 180 kilométerre az ukrán határtól. A bázison legalább 600 jármű látható nehéztüzérséggel és elektronikus hadviselési támogatással.
A belarusz erőkkel ezek a csapatok bekerítő hadműveletet hajthatnak végre a lövészárkokba beásott ukrán védelemmel szemben, amelyek a Donyec-medencében már egyébként is orosz csapatokkal állnak szemben. Ezeket a manőverező műveleteket az orosz haderők az elmúlt években intenzíven gyakorolták és az elektronikus hadviselési képességeikkel meg tudnák gátolni a rugalmas ukrán válaszadást. Egy sikeres bekerítő műveletnél a Donyec-medence határán állomásozó erők vagy visszavonulásra kényszerülnének, vagy megsemmisüléssel szembesülnének.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Kockázatkerülő napot zárt a BÉT. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
