6p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Az afrikai kontinens három fő dinamika miatt is különösen sebezhető az ukrán háború hatásaival szemben. A háború újrakalibrálja az európai prioritásokat a gazdasági és fejlesztési segélyek tekintetében. Káncz Csaba jegyzete.

Amióta Európában kitört az ukrajnai háború, annak következményei és mellékhatásai egyre inkább kihatnak az afrikai országokra is.  Az emelkedő élelmiszer- és energiaárak, az ellátási zavarok és az inflációs nyomás olyan kihívásokat teremtett, amelyeket együttesen Antonio Guterres ENSZ-főtitkár „tökéletes viharnak” nevezett.

Nagyfokú sebezhetőség

Az év elején a Világbank még óvatosan rámutatott a szubszaharai Afrika fokozatos fellendülésére a Covid-19 világjárvány által kiváltott súlyos visszaesések után, amelyek fő kockázati tényezői közé tartozott a korlátozott oltási lefedettség, az alacsony adósságfenntarthatóság és olyan - már korábban jelentkező - problémák, mint az emelkedő élelmiszerárak és az éghajlatváltozással szembeni nagyfokú sebezhetőség.

De a Világbank a múlt hónapban már felhívta a figyelmet az ukrán válságra, mint a szubszaharai régióra nézve komoly súlyosbító tényezőre. Hasonlóképpen, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is úgy látja, hogy a kontinens különösen sebezhető a háború hatásaival szemben három fő dinamika miatt: az élelmiszerárak emelkedése, az üzemanyagárak emelkedése és a szűkebb pénzügyi mozgástér.

Idénre 3,8 százalékos növekedést prognosztizálnak a szubszaharai Afrikára. Ez a dinamika még mindig a járvány előtti szint alatt van, és nem elegendő a megnövekedett szegénység ellensúlyozására, amely a becslések szerint csak a szubszaharai régióban mintegy 30 millió új szegényt jelent.

Az ukrajnai háború tehát már amúgy is kényes helyzetbe ágyazódik, felerősítve a már meglévő sebezhetőségeket.  Mindezzel azt kockáztatva, hogy megingatja a világjárvány utáni törékeny fellendülés alapjait, és vészhelyzeteket teremt a leginkább kitett országok számára.

Márpedig néhány kivételtől eltekintve Oroszország és Ukrajna nem jelentik a régió elsődleges kereskedelmi partnereit – és összességében a szubszaharai import legfeljebb 1,3 százalékát adják. E két ország kiemelkedő szerepe a globális élelmiszer- és energiapiacon azonban azt jelenti, hogy a válság az árak ingadozásán és a széles körű politikai instabilitáson keresztül szélesebb körű hatással bír. Az emelkedő nyersanyagárak hatása változó lesz, és közvetlenebbül érinti azokat az országokat, amelyek nettó élelmiszerimportőrök, és kevés más természeti erőforrással rendelkeznek, amelyek kárpótolnák a csapást.

A háború következményei felmérhetetlenek a gabonapiacon. Fotó: Depositphotos
A háború következményei felmérhetetlenek a gabonapiacon. Fotó: Depositphotos

Élelmiszerválság: felkészülés a becsapódásra

A gabonatermékek nettó importőreként a régió 15,3 százalékát kapja Oroszországtól és Ukrajnától.  Egyes országok különösen ki vannak téve a veszélynek: 25 afrikai nemzet búzájának több mint egyharmadát Oroszországból és Ukrajnából importálja, míg további 15 ország több mint felét.

Az élelmiszer-ellátás instabilitását tovább bonyolítja a meglévő készletek szállításának nehézségei a katonai műveletek és a Fekete-tengerhez való korlátozott hozzáférés miatt.  Mint ilyen, Afrika gyenge kapacitással rendelkezik arra, hogy az orosz és ukrán importot kontinensen belüli termeléssel helyettesítse.

A búza árának emelkedése – az elmúlt két hónapban több mint 50 százalékkal – a már meglévő inflációs dinamikára épül, amelynek következtében 2021-ben 23,1 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, ami több mint egy évtizede a leggyorsabb ütem, és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának növekedéséhez vezet.  Az IMF szerint a régióban 20 százalékkal nőtt az alultáplált emberek száma, ami 264 millió afrikai lakost érint.

Az energiadiverzifikációra törekvés

A kőolaj és a gáz ára viszont több mint 30 százalékkal emelkedett az ukrajnai konfliktus kezdete óta. Az energia ambivalens szerepet fog játszani az afrikai gazdaságokban.

Az importáló országok számára az áremelkedések további nyomást okoznak. Ugyanezek az áremelkedések azonban az olaj- és gáztermelő gazdaságok javát szolgálják, ellensúlyozva az emelkedő élelmiszerárakat. Ez különösen fontos az olyan hagyományos energiaexportőrök számára, mint Algéria, Nigéria és Angola.  De olyan országok számára, mint például Mozambik és Tanzánia, jó hír lehet az orosz gáztól való függőség csökkentésére irányuló európai stratégia az import diverzifikálásával.

Európa új „REPowerEU” terve a megújuló energiaforrások és a fenntartható energiahatékony gáz fejlesztésének felgyorsításán túl a cseppfolyósított földgáz (LNG) áramlásának és a vezetékes szállítások növelését javasolja. Márpedig az afrikai gázkészletek becslések szerint körülbelül 17 ezermilliárd köbmétert tesznek ki.

Ezért megújult a figyelem a régi (és új) partnerek felé a Földközi-tengertől délre. Ennek egyik példája Olaszország, amely nemrégiben írt alá megállapodást Algériával, Egyiptommal, Angolával és a Kongói Köztársasággal, miközben folyamatban vannak a tárgyalások a Mozambikkal való megállapodásról.

Bizonytalan globális pozíciók

Afrika Európával szembeni szkepticizmusa már a Covid-19-re adott válasz, valamint az EU közelmúltbeli finanszírozási ígéretei után is megmutatkozott. Erősíti ezt várhatóan az a félelem, hogy a háború újrakalibrálja az európai és a globális prioritásokat a gazdasági és fejlesztési segélyek tekintetében.

Az európai országok példátlan katonai elkötelezettséget mutattak Ukrajna támogatása iránt, növelve a menekültek befogadásának elkerülhetetlen költségeit és az ország jövőbeli újjáépítésének támogatását. Mivel az infláció tovább korlátozza a rendelkezésre álló forrásokat, a fejlesztési ügynökségek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az adományozók rövid távú fókuszukat Ukrajna támogatására helyezik át, és elvonják azokat az országokat, amelyek különösen függenek a fejlesztési segélyektől, és így sebezhetőbbek a külső sokkhatásokkal szemben.

Ez különösen fontos olyan környezetben, ahol az afrikai országok és a Nyugat közötti nemzetközi felzárkózás korántsem adott. Bár az Afrikai Unió támogatta az EU-t és az Egyesült Államokat a háború elítélésében, gyorsan kiderült, hogy a két kontinenshez tartozó országok között nincs közös jövőkép.

Ez nyilvánvaló volt március 2-án, amikor az ENSZ Közgyűlése megszavazta az Oroszország Ukrajna elleni agresszióját elítélő határozatot. A szavazástól tartózkodó 35 ország közül 17 afrikai volt. Huszonnyolc afrikai ország szavazott igennel, hét másik ország nem vett részt a szavazáson, Eritrea pedig Oroszországot támogatta.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Még egy jel arra, hogy jövőre érkezik az európai fordulat
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 13:53
A várakozásokon felül javult októberben az üzleti hangulat Németországban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének felmérése alapján.
Makro / Külgazdaság Magyarországot is elérhetik az amerikai szankciók? Megvan, mikor egyezkedhet Orbán Viktor Trumppal
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 13:32
A kormány vizsgálja a helyzetet – árulta el Szijjártó Péter. 
Makro / Külgazdaság Miközben az EU szankciókra készül, Szijjártó Péter továbbra is kitart a Netanjahu-kormány mellett
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 12:55
A magyar külügyminiszter izraeli hivatali kollégáját fogadta ma Budapesten, e kapcsán beszélt a béketeremtésről és az Európai Unió Izraellel kapcsolatos politikájáról.
Makro / Külgazdaság Lassan ideje dönteni az árrésstopról, az OKSZ szerint egyértelmű a válasz
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 12:30
A szervezet szerint az intézkedés fenntartását semmi sem indokolja.
Makro / Külgazdaság Eddig diktáljuk az iramot Európában
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 12:15
Amerikai-kínai összeborulásra vár a piac, de azért csak óvatos az optimizmus.
Makro / Külgazdaság Trump: Oroszországnak nem tesztelgetnie kellene, hanem befejeznie a háborút
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 11:55
Trumpnál kezd betelni a pohár, az olajszankciók után megint üzent.
Makro / Külgazdaság Óriási drágulás jön, még ma tankoljuk meg a kocsit
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 11:35
A benzin ára 5, a dízelé 10 forinttal nő.
Makro / Külgazdaság Sorsdöntő hónapok előtt a Dunaferr, megmozdulhat a haldokló iparág
Imre Lőrinc | 2025. október 27. 10:15
Magyarország egykori legnagyobb és legfontosabb nehézipari üzeme, a Dunaferr már évek óta vergődik, idén októberben viszont felpörögtek az események a csődben lévő cég háza táján. Az iparág jövőjét a zöld acélgyártás határozza meg, azonban kérdéses, hogy Európa képes lesz-e visszaszorítani a kínai előrenyomulást? A hadiipar és Donald Trump segíthetnek ebben. 
Makro / Külgazdaság Ez nagyon fájhat Oroszországnak: kieshetett az egyik legnagyobb vásárlójuk
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 09:45
Az Egyesült Államok szerint India teljes mértékben leállította a kőolajvásárlást Oroszországból – közölte Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap egy interjúban.
Makro / Külgazdaság Tényleg segítség a 3 százalékos Otthon Start és kkv-hitel? Ma délután a Klasszis Klub Live-ban Oszkó Péter
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 09:14
A volt pénzügyminiszter, üzletember, kockázatitőke-befektető, az Oxo Holdings alapító-vezérigazgatója 15 óra 30-tól élőben válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire. Hangoljon a Klasszis Média YouTube-csatornájára!
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG