Moszkvában ezekben a napokban 120 éves melegrekordok dőlnek meg, míg az orosz északi sarkkörnél vasárnap 31,9 Celsius-fokot mértek. Az orosz északi térségekben a hőmérséklet egyébként is két és félszer gyorsabban emelkedik, mint a globális átlag.
A több, mint 17 millió négyzetkilométeren elterülő ország területének jelenleg mintegy kétharmadát fedi még örök jég. Pozitív fejleményként a gyors melegedés Szibériában azt eredményezheti, hogy Oroszország gabonatermesztő potenciálja évi 100-150 millió tonnáról 2080-ra 1 milliárd tonnára ugorhat.
Időzített bombák
Az örök jég fedi az Északi Félteke negyedét, míg a Föld teljes felszínének 17 százalékát. Alaszka esetében ez 80 százalék, a csaknem 10 millió négyzetkilométeres Kanadában pedig 50 százalék.
Az örök jég egyben a Föld legnagyobb szén- és higany-raktára. Az előbbiből a becslések szerint 1600 milliárd tonnát tárol, amely kétszerese az atmoszférában fellelhető szén mennyiségének. Higanyból pedig mintegy 1660 milliárd grammot, amely kétszerese annak a mennyiségnek, amely az óceánokban, az atmoszférában és a kontinenseken összesen megtalálható.
A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) úgy számol, hogy az örök jég negyede elolvad 2100-ig, ha a globális felmelegedést 2 Celsius fokon belül tudjuk tartani. De a 70 százaléka olvad föl, ha a melegházhatást okozó gázok kibocsátása a jelenlegi ütemben nő.
Biztonságpolitikai következmények
Az arktikus térségben – ahol több ország rendelkezik katonai bázisokkal – az elolvadt jég miatt az elmúlt években megrepedtek a házak és több település lakóinak már el kellett költözniük. Az általános felmelegedés miatt olyan orosz városok kerülnek veszélybe, mint például Vorkuta – az európai országrész széntermelésének a központja –, a szibériai Csita, Petropavlovszk-Kamcsatszkij, vagy éppen Ulan Ude, Burjátföld fővárosa. Az örök fagy birodalmában kevés ember él – az oroszországi lakosságnak mindössze 4 százaléka –, de sok az ipari létesítmény, és innen származik az olaj jelentős része.
2050-ig az orosz arktikus térségben működő kőolaj- és földgáz kitermelő telepek akár 45 százaléka súlyosan megsérülhet. Több vezeték kerülhet veszélybe, így a Kelet Szibéria-Csendes Óceán (Eastern Siberia-Pacific Ocean, ESPO) olajvezeték és a gázvezetékek, amelyek a Jamal-Nyenyec régióból (északnyugat Szibéria) mennek dél felé.Márpedig Jamal-Nyenyec vezetékekből jön a többsége az EU-ba érkező gáznak is. 2019-ben az EU teljes gázimportjának közel 40 százaléka Oroszországból érkezett.
Szakértői vélemények szerint az örök fagy megolvadása okozta azt a tavaly május 29-én reggel bekövetkezett balesetet is, amelynek során a szibériai Norilszk város fűtőerőművének egy megsérült dízelolaj tárolójából 20 ezer tonna szabadult ki a környezetbe. A Norilszkot magába foglaló krasznojarszki régióban június 3-án szükségállapotot vezettek be. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy ilyen lépésre még a koronavírus-járvány miatt sem volt hajlandó Putyin elnök.
Kiolvadó fertőző betegségek
Az olvadás miatt Oroszországban feltámadnak az „alvó” betegségek. 2016-ban Szibériában az olvadó jég kidobott egy 70 éves rénszarvas tetemet, amely lépfenével volt fertőzött – egy gyermek meghalt, többeket kórházba kellett vinni.
Legyen szó akár emberről, akár állatról, a tartósan fagyott talajba csak sekély sírokat lehet vájni – így pedig az olvadással elég hamar felszínre kerül, amit eltemettek. Van is minek előkerülnie: Szibériában a fekete himlő ugyanúgy pusztított, mint a lépfene vagy a bubópestis, Alaszkában pedig a spanyolnáthát okozó vírus került elő a fagyott talajból.
Szibériában szintén 2016-ban már fertőzött is a pestis: egy gyereket szállítottak kórházba, miután egy mormota nyúzása közben elkapta a betegséget (bár arról nem lehet tudni, hogy a mormota vajon a permafroszt olvadása miatt fertőződött-e meg, vagy sem). Összesen tizenheten fertőződtek meg, de már ez is elég volt ahhoz, hogy kisebbfajta pánik törjön ki, és összesen tizenötezer adag vakcinát szállítottak a Kos-Agacsi járásba, ahol az eset történt.
Vannak olyan vírusok, amelyek képesek azután is fertőzni, hogy hosszú éveket töltöttek a fagyott talajban: Jean-Michel Claverie és Chantal Abergel mikrobiológusok épp két ilyenre bukkantak az örök jégben. A vírusok nem csupán egy harmincezer éve fagyott mintából kerültek elő, hanem óriásiak is, és még mindig veszélyt jelentenek az amőbákra.
A két kutató az örök jég olvadásának egészségügyi kockázataira figyelmeztet: attól tartanak, hogy olyan betegségek is előkerülhetnek, amelyeket már elfeledett az emberiség, és miután gyorsul az olvadás, egyre többen vándorolhatnak az eddig fagyott tájakra az ásványkincsek bányászatáért – így pedig, ha megfertőződnek, az egész világon széthurcolhatják a kórt. Claverie elsősorban a fekete himlő újbóli elterjedésétől tart.
Mindezekkel egyidőben az örökjég olvadásakor felszabadult higany pedig a halakba kerülve növeli a térség élelmiszer bizonytalanságát.
A NATO is felfigyelt
Ezen példák jól szemléltetik, hogy a felolvadó örökjég nem a Kánaánt hozza el, hanem súlyos biztonságpolitikai következményekkel jár – vagy közvetlenül, vagy, mint „veszély sokszorozó”.
Nem véletlen, hogy a NATO már a 2030-as előretekintő stratégiájában külön fejezetet szentel a klímaváltozás biztonságpolitikai következményeinek.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 1,77 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig. 
