<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az olvadó örök jég nem a Kánaánt hozza el, hanem biztonságpolitikai következményekkel jár – vagy közvetlenül, vagy, mint „veszély sokszorozó”. 2050-ig az orosz arktikus térségben működő kőolaj- és földgáz kitermelő telepek 45 százaléka súlyosan megsérülhet, befolyásolva az európai szállításokat. Káncz Csaba jegyzete.

Moszkvában ezekben a napokban 120 éves melegrekordok dőlnek meg, míg az orosz északi sarkkörnél vasárnap 31,9 Celsius-fokot mértek. Az orosz északi térségekben a hőmérséklet egyébként is két és félszer gyorsabban emelkedik, mint a globális átlag.

A több, mint 17 millió négyzetkilométeren elterülő ország területének jelenleg mintegy kétharmadát fedi még örök jég. Pozitív fejleményként a gyors melegedés Szibériában azt eredményezheti, hogy Oroszország gabonatermesztő potenciálja évi 100-150 millió tonnáról 2080-ra 1 milliárd tonnára ugorhat.

Időzített bombák

Az örök jég fedi az Északi Félteke negyedét, míg a Föld teljes felszínének 17 százalékát. Alaszka esetében ez 80 százalék, a csaknem 10 millió négyzetkilométeres Kanadában pedig 50 százalék.

(Fotó: Pixabay.com)(Fotó: Pixabay.com)

Az örök jég egyben a Föld legnagyobb szén- és higany-raktára. Az előbbiből a becslések szerint 1600 milliárd tonnát tárol, amely kétszerese az atmoszférában fellelhető szén mennyiségének. Higanyból pedig mintegy 1660 milliárd grammot, amely kétszerese annak a mennyiségnek, amely az óceánokban, az atmoszférában és a kontinenseken összesen megtalálható.

A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) úgy számol, hogy az örök jég negyede elolvad 2100-ig, ha a globális felmelegedést 2 Celsius fokon belül tudjuk tartani. De a 70 százaléka olvad föl, ha a melegházhatást okozó gázok kibocsátása a jelenlegi ütemben nő.

Biztonságpolitikai következmények

Az arktikus térségben – ahol több ország rendelkezik katonai bázisokkal – az elolvadt jég miatt az elmúlt években megrepedtek a házak és több település lakóinak már el kellett költözniük. Az általános felmelegedés miatt olyan orosz városok kerülnek veszélybe, mint például Vorkuta – az európai országrész széntermelésének a központja –, a szibériai Csita, Petropavlovszk-Kamcsatszkij, vagy éppen Ulan Ude, Burjátföld fővárosa. Az örök fagy birodalmában kevés ember él – az oroszországi lakosságnak mindössze 4 százaléka –, de sok az ipari létesítmény, és innen származik az olaj jelentős része.

2050-ig az orosz arktikus térségben működő kőolaj- és földgáz kitermelő telepek akár 45 százaléka súlyosan megsérülhet. Több vezeték kerülhet veszélybe, így a Kelet Szibéria-Csendes Óceán (Eastern Siberia-Pacific Ocean, ESPO) olajvezeték és a gázvezetékek, amelyek a Jamal-Nyenyec régióból (északnyugat Szibéria) mennek dél felé.Márpedig Jamal-Nyenyec vezetékekből jön a többsége az EU-ba érkező gáznak is. 2019-ben az EU teljes gázimportjának közel 40 százaléka Oroszországból érkezett.

Szakértői vélemények szerint az örök fagy megolvadása okozta azt a tavaly május 29-én reggel bekövetkezett balesetet is, amelynek során a szibériai Norilszk város fűtőerőművének egy megsérült dízelolaj tárolójából 20 ezer tonna szabadult ki a környezetbe. A Norilszkot magába foglaló krasznojarszki régióban június 3-án szükségállapotot vezettek be. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy ilyen lépésre még a koronavírus-járvány miatt sem volt hajlandó Putyin elnök.

Kiolvadó fertőző betegségek

Az olvadás miatt Oroszországban feltámadnak az „alvó” betegségek. 2016-ban Szibériában az olvadó jég kidobott egy 70 éves rénszarvas tetemet, amely lépfenével volt fertőzött – egy gyermek meghalt, többeket kórházba kellett vinni.

Legyen szó akár emberről, akár állatról, a tartósan fagyott talajba csak sekély sírokat lehet vájni – így pedig az olvadással elég hamar felszínre kerül, amit eltemettek. Van is minek előkerülnie: Szibériában a fekete himlő ugyanúgy pusztított, mint a lépfene vagy a bubópestis, Alaszkában pedig a spanyolnáthát okozó vírus került elő a fagyott talajból.

Szibériában szintén 2016-ban már fertőzött is a pestis: egy gyereket szállítottak kórházba, miután egy mormota nyúzása közben elkapta a betegséget (bár arról nem lehet tudni, hogy a mormota vajon a permafroszt olvadása miatt fertőződött-e meg, vagy sem). Összesen tizenheten fertőződtek meg, de már ez is elég volt ahhoz, hogy kisebbfajta pánik törjön ki, és összesen tizenötezer adag vakcinát szállítottak a Kos-Agacsi járásba, ahol az eset történt.

Vannak olyan vírusok, amelyek képesek azután is fertőzni, hogy hosszú éveket töltöttek a fagyott talajban: Jean-Michel Claverie és Chantal Abergel mikrobiológusok épp két ilyenre bukkantak az örök jégben. A vírusok nem csupán egy harmincezer éve fagyott mintából kerültek elő, hanem óriásiak is, és még mindig veszélyt jelentenek az amőbákra.

A két kutató az örök jég olvadásának egészségügyi kockázataira figyelmeztet: attól tartanak, hogy olyan betegségek is előkerülhetnek, amelyeket már elfeledett az emberiség, és miután gyorsul az olvadás, egyre többen vándorolhatnak az eddig fagyott tájakra az ásványkincsek bányászatáért – így pedig, ha megfertőződnek, az egész világon széthurcolhatják a kórt. Claverie elsősorban a fekete himlő újbóli elterjedésétől tart.

Mindezekkel egyidőben az örökjég olvadásakor felszabadult higany pedig a halakba kerülve növeli a térség élelmiszer bizonytalanságát.

A NATO is felfigyelt

Ezen példák jól szemléltetik, hogy a felolvadó örökjég nem a Kánaánt hozza el, hanem súlyos biztonságpolitikai következményekkel jár – vagy közvetlenül, vagy, mint „veszély sokszorozó”.

Nem véletlen, hogy a NATO már a 2030-as előretekintő stratégiájában külön fejezetet szentel a klímaváltozás biztonságpolitikai következményeinek.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Biden megduplázná az éghajlati válságtól szenvedő fejlődő országok támogatását
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 12:30
Joe Biden megígérte, hogy megduplázza a súlyosbodó éghajlati válságnak kitett fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatást, mert vészesen közeledik a nap, amikor már semmit nem lehet majd tenni. 
Makro / Külgazdaság Törökország is csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez
MTI | 2021. szeptember 22. 11:17
Utolsóként a G20-ak közül.
Makro / Külgazdaság Két nap múlva újabb rekordot állít fel a gázolaj ára
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 10:28
Péntektől a dízelüzemű autókba való, már mától is többe kerülő üzemanyag literenkénti bruttó átlagára 4 forinttal, újabb történelmi csúcsra megy fel. Ezzel szemben a mától olcsóbb 95-ös oktánszámú nafta átlagára tovább csökken.
Makro / Külgazdaság Új pénzügyi program indult diákoknak és pedagógusoknak
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 10:15
A Pénziránytű Alapítvány a Mastercarddal együttműködésben útjára indította országos Bázisiskola Programját, melynek keretében az ország hat régiójában ingyenes, pénzügyi tudatosságot fejlesztő foglalkozások és modern tanárképzés várja az általános- és középiskolás diákcsoportokat és a pedagógusokat. A program ünnepélyes megnyitójára az Alapítvány veszprémi bázisiskolájában került sor.
Makro / Külgazdaság Egyetlen határozattal bő 300 millárd forintot rendezett át a kormány - van egy nagy nyertes
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 08:20
A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat több mint 300 milliárd forint sorsáról döntött. Az átrendezések legnagyobb nyertese az Innovációs és Technológiai Minisztérium; az önkormányzatok támogatásánál a kormány már a látszatra sem akar figyelni, simán kiválogatták a kormánypárti vezetésű fővárosi kerületeket.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter arról beszélt, mi kell a tálibokkal való együttműködéshez
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 22. 06:35
A külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-ben arról beszélt, hogy szigorú feltételeket kell szabni az iszlamista táliboknak - egyebek közt a nők jogainak biztosítása terén. Mindeközben a tálibok bejelentkeztek az ENSZ-közgyűlésre.
Makro / Külgazdaság Gólzáporos vereség a Brexit
Hollós János | 2021. szeptember 22. 05:53
Valószínűleg történelme legnagyobb öngólját lőtte az Egyesült Királyság a Brexittel, már a rövid távú „eredmények” is ezt mutatják. Ugyanakkor a hatalmas adatbázisokkal végzett közgazdasági modellszámítások hosszú távon sem kecsegtetnek semmi jóval. A populista demagógia úgy tűnik nagyon drága mulatság lesz a briteknek. Halmai Péter Széchenyi-díjas közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő kutatási területe a nemzetközi gazdaságtan és a makroökonómia, vele beszélgettünk.
Makro / Külgazdaság 12 eurós minimum órabér – miért győzhet a baloldal Németországban?
Wéber Balázs | 2021. szeptember 21. 18:42
Évi 100 ezer új szociális lakás, 12 eurós (4200 forintos) minimális órabér, megfizethető ápolás. A többi közt ezt ígérik a német szociáldemokraták a választóknak, akik a legfontosabb kérdésnek a társadalmi igazságosságot tartják. Kancellárjelöltjük ugyan nem hozza lázba az embereket, de legalább tapasztalt, kompetens és megbízható politikusnak tartják. Németország vasárnap választ: a balközép párt továbbra is három-öt százalékponttal vezet a CDU-CSU szövetség előtt.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: Bécsben jönnek a szigorítások
MTI | 2021. szeptember 21. 17:11
A járvány negyedik hullámának megfékezését célzó szigorításokat jelentett be Michael Ludwig polgármester.
Makro / Külgazdaság Angela Merkel hamarosan távozik – mi marad az utókorra?
Káncz Csaba | 2021. szeptember 21. 16:15
Nagy elődjeivel (Adenauertól Kohlig) ellentétben Angela Merkel pályájában nem találunk egyetlen koherens stratégiát, avagy tervet sem. És az idő elröpült Németország felett: legyen az a versenyképességi előnyének csökkenése, avagy az elképesztő szintű lemaradása a digitális átállásban. Káncz Csaba jegyzete.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos