7p

Az ukrán válság kritikus fordulóponttá vált az európai biztonsági rendszer számára. Noha kontinensünk biztonságáról szóló éles viták nem új keletűek, Putyin agressziója számos EU-tagállam stratégiai szemléletét megváltoztatta. Káncz Csaba jegyzete.

A Trump-elnökség áskálódása után a Biden-kormány stabilitást hozott a transzatlanti kapcsolatokban azzal a világos szándékkal, hogy erősítse kapcsolatait európai szövetségeseivel. Az USA újra elkötelezte magát a multilateralizmus mellett, és Biden elnök tavaly a kontinensre látogatott. Az Afganisztánból való egyoldalú és előzetes konzultáció nélküli kivonulás és az AUKUS (Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) nyilatkozata azonban aggályokat szült a szövetség integritásával kapcsolatban.

Új fejezet

Az idei év aztán emberöltő óta nem látott politikai és gazdasági zűrzavarral új fejezetet nyitott a transzatlanti szövetségben. Az ukrajnai válság a szövetségesek ellenálló képességének kritikus próbája lett. Számos éles kérdés merült föl, többek között Ukrajna katonai és humanitárius támogatása, az Európa biztonsági architektúrájával kapcsolatos viták és a háború gazdasági hatásai.

A transzatlanti egység figyelemre méltó ebben a válságban,

amit az Oroszország elleni kiterjedt szankciók is jól példáznak, ahogyan a katonai, gazdasági, humanitárius és politikai támogatás Ukrajnának, valamint az európai energiafüggőség csökkentésére irányuló erőfeszítések is. Ahogy a szövetségesek életbe léptették új szankcióikat, a közelmúltban megjelent „Transatlantic Trends 2022” nevű átfogó felmérésben komoly támogatottságot látunk a jóval erősebb gazdasági szankciók (71 százalék), valamint az olaj- és gázimport betiltása (62 százalék) mellett.

Hasonlóképpen, továbbra is magas a közvélemény körében Ukrajna támogatottsága, különösen az EU-hoz való csatlakozása ügyében. Míg az ország megnövekedett gazdasági (69 százalék) és katonai támogatásáról (66 százalék) általános az egyetértés, a NATO esetleges ukrajnai jelenléte nem talál optimális visszhangra a közvéleményben.

Megújuló biztonsági viták

Valóban, az ukrán válság kritikus fordulóponttá vált az európai biztonsági architektúra számára. Noha az európai biztonságról szóló megbeszélések nem új keletűek, ez a válság számos EU-tagállam stratégiai szemléletét megváltoztatta.

Az elmúlt néhány hónapban számos európai szövetséges jelentősen növelte védelmi beruházásait, erre Németország a legfontosabb példa. Nemcsak egy 100 milliárd eurós alapot hozott létre fegyveres erői fejlesztésére, hanem újból elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti a szövetségesek által a 2014-es krími válság után kitűzött GDP 2 százalékos célját.

Hasonlóképpen több más tagállam is bejelentette védelmi kiadásainak növelésére irányuló szándékát, például Belgium 0,9-ről 1,54 százalékra emeli kiadásait a következő nyolc évben. Eközben Lengyelország a GDP 2,5 és Lettország pedig 3,0 százalékára tervezi növelni katonai költségvetését.

Leopard 2-es harckocsi. Magyarország is nöceli védelmi kiadásait (Fotó: Ujvári Sándor / MTI)
Leopard 2-es harckocsi. Magyarország is nöceli védelmi kiadásait (Fotó: Ujvári Sándor / MTI)

Miközben a nemzeti kormányok megújítottak elkötelezettségüket az európai védelemhez való nagyobb hozzájárulás iránt, az ukrajnai válságot követő biztonsági viták megerősítették a közvélemény támogatását az Egyesült Államok fokozott szerepvállalása iránt az európai védelemben.  A „Transatlantic Trends” 2022 szerint az európaiak 72 százaléka azt szeretné, hogy Washington „valamelyest” (38 százalék) vagy nagy mértékben (34 százalék) vegyen részt kontinensünk biztonságának garantálásában.

Hasonlóképpen,

az átfogó felmérés szerint a NATO megítélése kedvezőbbé vált: a válaszadók 78 százaléka „fontosnak” nevezte a szövetséget, szemben a tavalyi 68 százalékukkal.

Az egyik legkritikusabb trend azonban a NATO Svédországgal és Finnországgal történő bővítésének lehetősége. Európában magas a támogatottsága (73 százalék) mindkét ország NATO-csatlakozását illetően.

Veszélyészlelés

A fenyegetésészlelés szempontjából alapvető különbség van abban, hogy mit tekintenek fenyegetésnek a szövetségesek körében. Kezdetben az európai tagállamok egy része – például Lengyelország és a balti államok – Oroszországot tekintették az elsődleges veszélynek, míg mások, főleg Franciaország és Görögország a Földközi-tenger felől érkező fenyegetésekre, Németország pedig inkább a klímaváltozásra koncentrált.

Másrészt az USA leginkább Kínára és Ázsiára helyezte a hangsúlyt, ami nem feltétlenül illeszkedett az európai országok fenyegetettségérzékeléséhez. Ez a tendencia a kontinensünk válságával megváltozott.

A fenti felmérés adatai szerint a klímaváltozás (18 százalék), Oroszország (17 százalék) és az országok közötti háború (17 százalék) áll jelenleg az első három helyen,

ezt követi a bevándorlás (14 százalék) és a kiberbiztonság (7 százalék).

Kapcsolatok Kínával

A Kínával fenntartott kapcsolatok továbbra is a transzatlanti kapcsolatok egyik legfontosabb napirendi pontja. A várakozások szerint a Biden-elnökség továbbra is kemény fellépést fog követni Kínával szemben, mint ahogyan az EU az elmúlt hónapokban több biztosítékot is bevezetett a stratégiai eszközök kínai vállalatok által történő európai felvásárlása ellen. A kínai gazdasági gyakorlatok és technológiatranszferek megkérdőjelezése mellett várhatóan előtérbe kerülnek a hongkongi törvénykezéssel, Hszincsiangban az emberi jogokkal és az 5G-technológiákkal kapcsolatos vitákkal kapcsolatos kérdések.

Biden elnök Kínáról mint „speciális kihívásról” szóló elképzelése illeszkedik az EU Kínáról mint „rendszerbeli riválisról, versenytársról és partnerről” alkotott elképzeléséhez, ezáltal közös alapot adva a szövetségeseknek az országgal szembeni koherens transzatlanti megközelítés kialakításához. Az ukrán válság nem változtatta meg túlságosan a Kínával kapcsolatos nézeteket: sőt még inkább transzatlanti konszenzus van a Pekinggel szembeni keményebb megközelítésben.

Kína: rivális, versenytárs vagy partner? (Fotó: MTI/EPA/Mark R. Cristino)
Kína: rivális, versenytárs vagy partner? (Fotó: MTI/EPA/Mark R. Cristino)

A közvélemény szintjén a felmérés vegyes képet mutat. A válaszadók 29 százaléka azt mondta, „nem tudja, hogy Kína partnere, versenytársa vagy riválisa-e országának”. Míg Kínát 25 százalék partnernek tekinti, 29 százalék és 18 százalék versenytársnak, illetve riválisnak tekinti.

Törökország a transzatlanti szövetségben

Míg kapcsolatai az EU-val az elmúlt néhány évben – különösen a Földközi-tenger keleti térségében kialakult problémák miatt – feszültebbé váltak, Ankara egyedülálló helyzetbe került az ukrajnai válságban. Erdoğan és Putyin elnökök ugyanis közeli partnernek bizonyultak az energia és a biztonság területén.

Másrészt viszont Ankara partnerséget alakított ki Ukrajnával, többek között a védelmi szektorban. Törökországnak eddig sikerült megőriznie partnerségét mind Moszkvával, mind Kijevvel, és elkerüli, hogy a nyugati országokhoz csatlakozzon az Oroszországgal szembeni szankciók kiszabásában, és ezzel a kulcsfontosságú közvetítő szerepét vállalja Oroszországot és Ukrajna között.

Törökország a közvetítő? (Fotó: Deposithphotos)
Törökország a közvetítő? (Fotó: Deposithphotos)

A közvéleményben is látható a független megközelítés (56 százalék) a konfliktushoz és az Oroszországgal való kapcsolatok kezeléséhez. A török ​​válaszadók többsége is tartózkodóan lép fel Oroszországgal szemben: a válaszadók 70 százaléka ellenzi az orosz olaj és gáz behozatalának betiltását, 58 százalékuk pedig az oroszok háborús bűnök miatti eljárása ellen van.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megvan, ki köthetett vádalkut Seszták Miklós ügyében?
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 07:31
A volt miniszter bizalmasa már szabadlábon védekezhet – miközben az NVVH elővarázsolt 6,5 milliárd forint készpénzt az ügyhöz köthetően.
Makro / Külgazdaság Erdőben talált milliárdok: Seszták Miklós ügyvédjének van egy kérdése
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 18:57
A jogi képviselőnek vannak kétségei.
Makro / Külgazdaság Komoly változás vár ránk a boltokban – így módosulhatnak az árak
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 17:20
Az árrésstop kivezetéséről szóló törvénytervezet elkészült, így várhatóan még az idén megszűnik ez a korlátozás. Mit jelenthet mindez a vásárlók számára? Erről is beszélt kollégánk, Király Béla az ATV Start című műsorában. Szó volt arról is, hogy milyen újdonságok várhatók a kereskedelemben, és mennyire reális a dinamikus árazás bevezetése az élelmiszerboltokban.
Makro / Külgazdaság Elindult a költségvetés vitája, ezt mondta Kármán András
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 16:57
Fontos nap a hétfő a magyar gazdaság szempontjából.
Makro / Külgazdaság „A közpénzekkel való felelős gazdálkodás alapkövetelmény” – megszűnt a KDNP ebben a városban
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 14:03
Mátészalka polgármestere kilépett a szervezetből, ami meg is szűnt.
Makro / Külgazdaság Kiderült, min múlik Varga Mihályék fontos döntése
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 10:59
Marad az 5,5 százalékos alapkamat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülése után is, ugyanis a külső tényezők nem adnak teret a lazításra. Sok múlik viszont azon, mit fog tartalmazni a decemberi Inflációs Jelentés.
Makro / Külgazdaság Nagyott nézett mindenki Japánban
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 06:39
Váratlanul zsugorodott a japán gazdaság a harmadik negyedévben. Elsősorban a lakossági fogyasztás visszaesése és a külkereskedelem kedvezőtlen alakulása miatt csökkent a távol-keleti szigetország GDP-je.
Makro / Külgazdaság A Trump-fiaskó piaci hatásai: kezdetét veszi az újabb zöldhullám?
Imre Lőrinc | 2026. november 15. 11:01
Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt félidős választásokon aratott elsöprő győzelme, illetve az Európai Unióban készülődő szabályozói reform is átalakíthatja a fenntartható befektetési alapok piacát. Ami a politikai fordulatok nélkül is folyamatos mozgásban van: az elmúlt években a nukleáris energiával foglalkozó cégek és a védelmi ipari kibocsátók megítélése változott a legnagyobb mértékben, méghozzá a saját szempontjukból pozitív irányban. Miközben a 2022 óta tartó masszív lejtmenet után az ESG-alapok teljesítménye épp a mögöttünk hagyott negyedévben mutatta a fordulat jeleit – hangzott el a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia alapkezelői kerekasztal-beszélgetésén.
Makro / Külgazdaság Rétvári Bence üzent Seszták Miklósnak
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:57
Rétvári Bence a közösségi médiában jelentette be, arra kéri Seszták Miklóst, hogy adja vissza a mandátumát, illetve, hogy tisztázza magát a hatóságok előtt. A KDNP frakcióvezetője úgy véli, hogy ez az ügy egy egyedi büntetőügy, ugyanakkor azt határozottan visszautasították, hogy Magyar Péter bűnszervezetként állítsa be az egész jobboldalt.
Makro / Külgazdaság Szerb tisztítótűz: felbontották a Donald Trump vejének cégével kötött szerződést
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:29
Hivatalosan is felbontotta Szerbia a Donald Trump amerikai elnök vejének, Jared Kushnernek a cégével kötött szerződést, amelynek értelmében szállodát, kaszinót és lakóépületeket építettek volna a belgrádi egykori jugoszláv vezérkari épület helyén – jelentette szombaton a Vreme című szerb hetilap kormányzati forrásokra hivatkozva.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG