Jövő áprilisban nemcsak az EU sorsát befolyásoló francia elnökválasztást és a magyar általános választást rendezik meg, hanem déli szomszédunknál egyszerre három választást is egyetlen napon: az elnökválasztást, a parlamenti választást és a belgrádi helyhatósági választást.
Aleksandar Vucsics államfő és SNS pártja eddig a földcsuszamlásszerű győzelmekhez szoktak hozzá. De most a barométer esőre áll, a „Demostat” intézet friss felmérése szerint bár az SNS győztesként kerülhet ki országosan, de a fővárosban már alaposan szorongatja az ellenzék és összefogva nyerhet is.
Putyin színre lép
Ilyen szorult helyzetben jönnek jól az igaz barátok és Putyin elnök az utóbbi hetekben látványosan megtámasztotta barátját, Vucsics elnököt.
A tárgyalások a két vezető között november végén zajlottak Szocsiban és a több órás megbeszélés végén Vucsics büszkén jelenthette: az egekbe törő európai energiaárak ellenére a Gazprom a jövő év első felében köbméterenként 270 dollárért szállítja a földgáz 1000 köbméterét Szerbiának. Ennél kedvezőbb árat csak Belarusz élvez, amely 128,5 dollárért kapja.
Összehasonlítás kedvéért érdemes Moldovára pillantani, amely a közelmúltban egy Nyugat-barát kormányt választott. Kisinyov októberben 790 dollárért, novemberben 450-ért kapta az orosz gázt.
Orosz érdekek
De mik azok a stratégiai előnyök, amelyeket a Kreml gáz-bónusszal fizet ki? Nos, Belgrád soha nem kritizálja az orosz autokrata modellt és a Kreml külpolitikáját. A Kreml annexiója után Szerbia nemcsak, hogy nem vezetett be szankciókat Moszvával szemben, hanem még erősítette is a kétoldalú katonai kapcsolatokat.
Közös hadgyakorlatokat legalább évente kétszer tartanak és Moszkva rendszeresen adományoz fegyvereket Szerbiának. Az elmúlt években Oroszország 30 darab modernizált T-72MS tankot, 30 BRDM-2 páncélozott harci járművet, hét darab Mi-17 és Mi-35 helikoptert és hat darab MIG-29 vadászgépet szállított Belgrádnak.
A szerbek egy üteg Pantsir-S1 rakétarendszert is vásároltak. A Kornet tankelhárító rakétarendszer érkezése a közeljövőben várható.
Mindezek kapcsán érdemes hozzátenni, hogy 2019 őszén a kínai AVIC kilenc fegyveres drónt adott el Belgrádnak, amely az eddigi legnagyobb kínai fegyvereladás Európa felé.
Moszkva számára fontos értéket jelent Szerbia elkötelezettsége a semlegesség megőrzésére és a NATO-tagság elutasítására. Belgrád egyben az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) szabadkereskedelmi övezet legnyugatibb fekvésű tagja.
2012-ben Moszkva humanitárius és katasztrófa-elhárítási központnak álcázott katonai- és hírszerzési támaszpontot létesített a dél-szerbiai Nišben - ahol egyébként a szerb szárazföldi erők parancsnoksága is van -, nem messze Koszovó határától. A két éve Belgrádba látogató orosz miniszterelnök ki is jelentette, hogy „Moszkva bármilyen segítséget hajlandó megadni Szerbia területi szuverenitásának és integritásának védelmében”.
Belgrád pávatánca
De a Kreml nem várhatja Belgrádtól, hogy Belarusz friss pálfordulásához hasonlóan ismerje el a Krímet orosz felségterületnek. Ahogyan azt sem, hogy adja fel EU-s csatlakozási törekvéseit. Az EU tagállamai és az USA fontos befektetők és pénzügyi támogatók az országban.
Szerbia „pávatáncát” jól érzékelteti, hogy éppen az orosz-szerb gázmegállapodás napján Belgrád közös katonai gyakorlatot tartott az amerikaiakkal. Valóban, Szerbia már másfél évtizede ápolja a partneri viszonyt a NATO-val és legalább öt megállapodást írt alá a katonai szövetséggel. Az egyik ilyen megállapodás a logisztikai támogatásra vonatkozik, amely szerint a NATO személyzetét szabad mozgás és diplomáciai immunitás illeti meg az ország területén.
A Nyugat és Kína árnyékában
Oroszország napjainkban a negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere Szerbiának (Németország, Olaszország és Kína után), a kétoldalú kereskedelem 2,5 milliárd dollárt tesz ki. Az orosz befektetések értéke mintegy 3 milliárd dollár.
A Kreml számára az elmúlt hónapokban kedvező hírként jöhetett, hogy Szerbia elkezdte gyártani a Szputnyik-V vakcinát és felkészült a Szputnyik Light harmadik oltás (booster) gyártására.
Mi több, egy hosszabb kihagyás után Oroszország újra vásárol szerb stratégiai vállalatot, ez alkalommal a pancsevói HIP Petrohemiját, amely egyedüliként állít elő polimereket és műgumit az országban. A vásárló a Naftna Industrija Srbije (NIS), amelyben a Gazprom Neftnek 56,15 százalékos részesedése van.
A hét elején még erősődött, aztán azonban fokozatosan veszített az értékéből, bár zárásra ismét visszaküzdötte magát a több mint négyéves rekordszintekre. 
