A tavaly novemberi amerikai elnökválasztást követően az elemzők egy dologban értettek egyet: Donald Trump kapcsán a bizonytalanság az egyetlen biztos dolog. Ugyan az újraválasztott elnök sok szempontból hozta a papírformát, így például a sokat emlegetett vámok bevezetését nem sokáig halogatta, ennek mértéke és módja mégis meglepetést okozott. Első körben ugyanis a célkeresztbe ugyanis nem az Egyesült Államok hegemón helyzetét megkérdőjelező Kína került, hanem pont Amerika legfontosabb szövetségesei.

Az amerikai fogyasztó fizeti meg a vámokat

Úgy tűnik, hogy az elnök nem érti a világgazdaság jelenlegi működését, a globalizáció során létrejött integrált termelést, amely során az értékláncok már régóta nem nemzeti keretek között működnek. Ha csak az autógyártásnál maradunk, akkor kijelenthető, hogy az elnök fejében lévő nemzeti, jelen esetben amerikai autógyártás is számos országból használ beszállítókat. Még az Egyesült Államokban összeszerelt járművek esetében is közel 50 százalékos azoknak az alapanyagok, vagy alkatrészeknek az aránya, amely a határokon túlról érkezik. A legmagasabb amerikai hozzáadott értékkel bíró Tesla esetén is csak 80 százalék körüli ez az érték. A szakértői becslések eltérőek, hiszen a Goldman Sachs 100 milliárdos többletköltséggel kalkulál, míg a Boston Consulting előrejelzése szerint az ágazatnak a vámok hatásaként 110-160 milliárd dollár plusz teherrel kell számolni. Ez pedig az Egyesült Államokban drágulást hoz majd, a prognózisok többsége szerint a fogyasztói árak átlagosan 3-4000 dollárral növekednek majd. (A szintén a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor a közelmúltban írt arról, hogy a magyar járműipar számára is komoly csapást jelentenek a vámok)

Elon Musk cége eddig forgalmazott olyan modellt is, amit Kínában szereltek össze, ahogy az ázsiai piacra is szállítottak Amerikában gyártott Model S és Model X típusokat, amelyekre a cég hétvégi közleménye szerint nem vesznek fel új rendeléseket Kínában. De a vámok például az Apple-t is komoly kihívások elé állították. Ugyan az utóbbi napokban az elektronikai cikkek vámja is változott, amelynek köszönhetően nem szorulnak ki az iPhonok az amerikai piacról, de összességében így is drágulásra kell számítani.

A vámok miatt tehát az inflációs hatás egyértelműen látszik, de tetézi a bajokat, hogy recesszió is fenyeget. Ez így a legrosszabb kombináció, hiszen a gazdaság normális működése esetén, ha a gazdasági növekedés lassul (esetleg visszaesésbe fordul át), akkor az hűti az inflációt is. Nem véletlen szólalt meg számos közgazdász, üzletember és politikus is, akik mind a káros hatásokra hívták fel a figyelmet.

A finomabb kritikák mellett ugyanakkor vannak, akik megkongatták a vészharangot is. A világ legnagyobb befektetési alapkezelőjét, a Blackrockot életre hívó Ray Dalio vasárnap kijelentette, hogy aggódik amiatt, hogy a Donald Trump elnök vám- és gazdaságpolitikája miatti zűrzavar fenyegeti a világgazdaságot. Szerinte a recesszión túlmutató kockázat, hogy a második világháború vége óta működő nemzetközi gazdasági és geopolitikai struktúra megsemmisül. A milliárdos szerint Trump tarifáinak érthető céljai vannak, de azokat „nagyon bomlasztó” módon hajtják végre, ami globális konfliktust szül.

Bizalmi válság van kialakulóban

Szerdán a Donald Trump által felfüggesztett vámok előzménye az amerikai államkötvénypiac megborulása volt, amely a tőzsdék zuhanását követően kényszerhelyzetbe hozta az elnököt. Erre utalva jelentette ki Ray Dalio a CNBC-nek nyilatkozva, hogy a Kongresszusnak a szövetségi deficitet a bruttó hazai termék 3 százalékára kell csökkentenie. Szerinte, ha ez nem történik meg, akkor a finanszírozás előbb-utóbb óriási problémát okozhat, sokkal súlyosabbat egy normál recessziónál.

Maga a pénz értéke forog kockán – mondta Ray Dalio. A kötvénypiac összeomlása olyan eseményekkel kombinálva, mint a belső és nemzetközi konfliktusok, még súlyosabb sokkot okozhatnak a monetáris rendszernek, mint az, amikor Richard Nixon elnök 1971-ben törölte az aranystandardot, vagy – a magyar gazdaságot is mélyen megrázó – 2008-as globális pénzügyi válság.

Egy lehetséges válságról beszélt a német kancellár, Friedrich Merz is a Handelsblattnak adott nyilatkozatában. A politikus szerint Trump vámpolitikája ugyanis érdemben növelte ennek az esélyét. Egy esetleges globális recesszió pedig a gazdasági hatásokon túlmutathat, hiszen hagyományos pártok számára már most is óriási kihívást jelentenek a populista, gyakran szélsőséges nézeteket hirdető pártok. Ha az átlagembereket érintő válság üt be, akkor könnyen lehet, hogy ezen az erők népszerűsége tovább növekszik. Ami már csak azért is vet fel bizonytalanságot, mert többek között Donald Trump példája is megmutatja: ezek a politikusok ugyan rámutatnak a kisembereket frusztráló nehézségekre, ám ezekre nem tudnak olyan megoldást kínálni, ami valóban segít, sőt esetleg olyan döntéseket hoznak, ami még komolyabb válsággal jár.

Az amerikai cégek számára is nehézséget okoznak a lépések

Ahogy az autóipar esetén, úgy számos más iparágban is komoly nehézségeket okoznak a Trump által kivetett vámok, hiszen a Kína esetén bevezetett tarifa mértéke olyan magas, ami a gyakorlatban a szállítások teljes leállásával jár. Egyes szektorokban az értékláncok miatt a teljes gyártást kihelyezték Ázsiába, míg más esetekben alapanyagok, alkatrészek, félkész darabok érkeztek korábban Kínából az Egyesült Államokba. A mostani helyzetben az amerikai vállalatok is nehéz helyzetbe kerültek: az egyszerűbb gyártási folyamatok áttelepítése ugyan megoldható akár viszonylag rövid időn belül (6-9 hónap), ám ezeket nem lehet az Egyesült Államokban versenyképesen gyártani a magasabb bérköltségek miatt. Az ellehetetlenített kínai viszony miatt ezek gyártását más dél-kelet ázsiai országokba próbálják most a vállalatok áthelyezni. Persze ez sem kockázatmentes, mert a felfüggesztett vámtarifák közül Vietnám esetében például közel 50 százalékos ráta léphet érvénybe, ami megint kigazdálkodhatatlanul magas.

A magasabb árrésű, illetve műszaki jellegű termékek esetén, mint például az elektronikai gépek, az orvosi berendezések és a gyógyszerek még nehezebb a helyzet. A magasabb műszaki színvonalú gyártás áthelyezése ugyanis több időt és jelentős tőkét igényel. Valószínűsíthető, hogy a színfalak mögött az érintett amerikai vállalatok nagyon komoly lobbitevékenységet folytattak és az elnök ezért döntött úgy, hogy itt változnak a vámtételek. Igaz az első hírekkel ellentétben nem nulla, hanem 20 százalékos kulcs lesz érvényben, ami ugyan sok, de abból a szempontból jó, hogy a szállítások nem állnak le teljesen.

Ugyanakkor a sajtóhírek szerint a kínai bútorgyártók teljesen leálltak az amerikai szállításokkal, és ugyanez a helyzet a játékok, ruházati cikkek, lábbelik és sportfelszerelések esetében. Annak ellenére, hogy állítólag a vállalatok még a vámok életbe lépése előtt igyekeztek komoly készleteket felhalmozni, nem látszik egyelőre, hogy azok kifutása után a cégek miként tudják megoldani ezt a helyzetet.

Már csak azért is, mert a globális gigacégekkel szemben a kisebb amerikai vállalatoknak jóval kevesebb alternatívája van. Nem tudnak olyan gyorsan gyártó országot váltani, vagy akkora nyomást helyezni a beszállítóikra, mint a legnagyobbak. Eközben azt érzékelik, hogy a hirtelen politikai változások és a magas tarifák olyan mértékben megzavarják az ellátási láncokat, amilyenre a járvány óta nem volt példa. Tekintve, hogy az elnök sokszor rövid időn belül akár önmagának is ellentmondva hoz döntéseket, a vállalatok azt sem merik vállalni, hogy elindítanak rendeléseket, hiszen előfordulhat, hogy mire a termékek az amerikai kikötőkbe érnek már magasabb vámtétel sújtja őket, mint induláskor. Ennek most az a következménye, hogy sok vállalatnak nincs más választása, mint a megrendelések törlése. Ez viszont komoly következménnyel jár, hiszen a vállalatok szempontjából az eladások, a forgalom visszaeséséhez vezet, ami akár már rövid távon leépítési hullámot indíthat el. A fogyasztók részéről pedig akár széles körű termékhiányhoz is vezethet, ami tovább srófolhatja fel az árakat, növelve az inflációt.

Nem véletlen követelik egyre hangosabban az üzleti szféra képviselői a vámok visszavonását. Ezek a cégtulajdonosok és vállalatvezetők, legyen szó óriáscégekről, mint a választásokat követően a Trump legfőbb támogatójának tűnő Tesla-vezér, Elon Muskról, vagy a számunkra nevenincs kkv-k ugyanis, ha tömegesen rendülhetnek meg, akkor a pénzügyi struktúrától a munkaerőpiacig igen komoly hatással lehetne az amerikai államra is. Szerintük Egyesült Államok Kínából származó importjára kivetett vámokat még azelőtt újra kellene gondolni, mielőtt a következmények visszafordíthatatlanná nem válnak.