A 19 milliós Kanton város központjában kedd este a tüntetők összecsaptak a fehér vegyvédelmi ruhába öltözött rohamrendőrökkel, amely újabb szintet jelent a szigorú járványügyi korlátozások és a cenzúra miatt a hétvégén kirobbant tüntetések sorában. A megmozdulásokon sokan már Hszi Csin-ping elnök lemondását és az országot több mint 70 éve irányító Kínai Kommunista Párt távozását is követelték, emellett fehér lapot tartottak a fejük fölé, amellyel a szólásszabadság hiányát jelzik. Szombattól a sanghaji és a pekingi mellett közel 50 tüntetés zajlott 22 városban, miközben ismét rekordszámú új fertőzéses esetet regisztráltak. Ugyanakkor a Kantont övező déli régióban bejelentették a korlátozások kismértékű enyhítését, de a közvélemény nyomása másutt is újranyitásra késztetheti a döntéshozókat.
Az 1989-es Tiananmen-téri tüntetések óta a jelenlegiek a legnagyobb megmozdulások az országban, amelynek fontos mozgatója – a fentiek mellett –, hogy az évtizedekig tartó, gyors ütemű növekedés után mostanában akadozik a gazdaság és az ingatlanpiaci válság miatt sokaknak elúszott a megtakarítása. A fejlődés és a jólét növekedésének érzése alapvető fontosságú volt a kommunista párt és a lakosság közötti kiegyezés szempontjából, miközben a szabadságjogokat drámaian korlátozták Hszi Csin-ping elnök 10 évvel ezelőtt hatalomra kerülése óta.
Wow, when people stand up and fight, CCP’s #BigWhites are outnumbered and they escape!
— Jennifer Zeng 曾錚 (@jenniferzeng97) November 27, 2022
In Haizhu District, #Guangzhou city, #CCPChina #covid #ZeroCovid pic.twitter.com/25OsIfipUK
Kantonban – ahol az utóbbi hetekben jelentősen megugrott a regisztrált fertőzöttek száma – kedden késő este a zéró-Covid politika eddigi gyakorlatához képest enyhítéseket jelentettek be: a koronavírussal fertőzöttek közeli hozzátartozói számára lehetővé teszik, hogy otthonukban töltsék a kötelező karantént, ahelyett, hogy az erre kialakított elkülönítő intézetekbe kellene bevonulniuk, emellett az üzleteket, köztük a szupermarketeket, edzőtermeket és éttermeket újranyitják.
E bejelentések előtti órákban egészségügyi tisztviselők közölték, hogy Kína reagálni fog a lakosság által felvetett „sürgős aggályokra”, és hogy a Covid-szabályokat rugalmasabban, az egyes régiók körülményeinek megfelelően kell végrehajtani.
Miközben egyes intézkedések enyhítésével a lakosságot próbálják megnyugtatni, a hatóságok elkezdték felkutatni azokat, akik a tüntetéseken részt vettek.
A Kommunista Párt egy nyilatkozatban, amely nem utalt a tüntetésekre, közölte, hogy Kína határozottan fel fog lépni „az ellenséges erők beszivárgása és szabotázstevékenységek ellen”. A Központi Politikai és Jogi Bizottság emellett kijelentette, hogy „a társadalmi rendet megzavaró bűncselekményeket” nem fogják eltűrni, a szabadságjogokat a törvény keretein belül kell gyakorolni.
Bár Kínában a fertőzöttek és az ezzel összefüggő halálesetek száma világviszonylatban alacsony, elemzők szerint az oltási arányok növelése nélkül a korlátozások enyhítése nagyszámú megbetegedéshez és halálozások számának drámai növekedéséhez vezethet, elsősorban azért, mert túlterhelheti az egészségügyet. Különösen nagy probléma, hogy éppen az idős korú lakosság körében alacsony az átoltottság. Az oltási kampányt ugyanakkor nehezíti, hogy Kínában még mindig nem hagytak jóvá külföldi gyártmányú vakcinákat. Ez az egyik oka annak, hogy bár a szigorú lezárások három éve tartanak, Kína még mindig nem készült fel a Covid-szabályok enyhítésére, ami a gazdaság teljesítményének további visszaesését, és az elégedetlenség további növekedését eredményezheti.
A szerdai adatok szerint a kínai feldolgozó és szolgáltatóipar novemberben a legalacsonyabb értékeket mutatta a sanghaji kéthónapos zárlat áprilisi kezdete óta. Elemzők szerint a szigorú járványügyi korlátozások még 2023-ban is visszavetik majd a gazdaságot, amelyre már így is nyomást gyakorol az ingatlanpiaci visszaesés és a kínai áruk iránti gyengülő globális kereslet.
Ezt a tendenciát mutatják a novemberi beszerzési menedzserindex (BMI) adatai is. A feldolgozóipari BMI 48 pontra esett az előző havi 49,2-ről, ami hét hónapja a legalacsonyabb érték – derül ki a Kínai Statisztikai Hivatal szerdán közzétett adataiból. Az elemzői várakozások átlagában 49-es BMI-érték szerepelt. A szolgáltatási szektor aktivitását jelző index 46,7 pontra csökkent az októberi 48,7-ről, ami szintén a legalacsonyabb érték hét hónapja. (Az 50 pontos határ választja el a zsugorodást a növekedéstől.)
„A lefelé mutató kockázatok tovább nőnek, mivel a vírushelyzet tovább romlik, ami 2023-ban is súlyosan terheli majd a gazdaságot” – idézi a Reuters Sheana Juét, a Capital Economics közgazdászát.
A feldolgozóipari BMI alindexei, beleértve a kibocsátást, a foglalkoztatást és a beszállítók szállítási idejét, mind gyorsabb ütemben zsugorodtak novemberben, mint az előző hónapban – mutatták az adatok. Az új megrendelések és az új exportmegrendelések alindexei egyaránt tovább csökkentek, nagyrészt a gyengülő belföldi és külföldi kereslet miatt.
A kínai hatóságok novemberben a gazdaság támogatására irányuló intézkedések sorát vezették be, beleértve a kötelező tartalékráta csökkentését, miközben lazították a finanszírozási szabályokat az ingatlanszektor megmentése érdekében. Az értékpapír-felügyeleti hatóság a hét elején feloldotta a tőzsdén jegyzett cégek részvényeinek refinanszírozására vonatkozó tilalmat, ami a készpénzhiányos ingatlanszektor legújabb támogatási intézkedése.
A Capital Economics idézett munkatársa szerint azonban ezek az intézkedések önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy jelentős lendületet adjanak a gazdaságnak, és sok múlik azon, hogy Kína hogyan kezeli a koronavírus terjedését. „A közelmúltbeli szakpolitikai támogatás nem elegendő az ingatlanpiaci visszaesés megfékezéséhez, a mélyülő globális visszaesés továbbra is terhelni fogja az exportőröket, és a gyenge hitelkereslet korlátozza a kínai központi bank azon képességét, hogy rövid távon további szakpolitikai támogatást nyújtson” – állítja Jue.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
