9p

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nagyító rovatunkban ezúttal a vasárnapi török helyhatósági választást vesszük górcső alá. Ha Erdogan pártja visszaveszi Isztambult az ellenzéktől, akkor az elnök elég magabiztosnak érezheti magát ahhoz, hogy pozitívabb örökségépítő lépésekre összpontosítson – de egy veszteség azt eredményezheti, hogy ráerősít populista politikájára bel- és külföldön. Az eredmény komoly kihatással lesz a kurd kérdés megoldására is.

Március 31-én mintegy 58 millió regisztrált török szavazó járul majd az urnákhoz az országos helyhatósági választásokon, hogy polgármestert válasszon közel 4000 városban. Az eredménynek nem lesz közvetlen hatása Erdogan elnök kormányára.

Mégis, mivel a szavazók az egész országban voksolnak, a helyi választások Törökország belpolitikájának lakmuszaként szolgálnak, ami egyenértékű az amerikai félidős választásokkal.

Erdogan  elnök támogatói az Igazság és Fejlődés Párt isztambuli kampányrendezvényén 2024. március 24-én.
Erdogan elnök támogatói az Igazság és Fejlődés Párt isztambuli kampányrendezvényén 2024. március 24-én.
Fotó: EPA/ERDEM SAHIN

Így a választások segítenek Erdogannak eldönteni, hogy most már egyszerűen figyelmen kívül hagyhatja-e kihívóit. A tavaly májusi parlamenti és elnökválasztáson legyőzte ellenzékét, a politikai spektrumot átfogó hat pártból álló szövetséget, köztük a fő ellenzéki Köztársasági Néppártot (CHP). Ez a győzelem megszilárdította pozícióját Törökország élén, és ha március 31-én még egyszer le tudja győzni az ellenzéket, akkor arra a következtetésre juthat, hogy már nincsenek veszélyes kihívói.

Ez lehetővé tenné számára, hogy politikai pályafutása utolsó szakaszában örökséget építsen – azaz megoldja az otthoni akut problémákat, mint a kurd nyitás, miközben a külpolitikában továbbfejlesztheti Ankara közelmúltbeli újrakezdéseit olyan szomszédokkal, mint Görögország, és folytathatja a lehetséges újrakezdést az Egyesült Államokkal Szíriával kapcsolatban.

Ha azonban az elnök jelöltjeinek nem sikerül bevenniük Isztambult és más kulcsfontosságú ellenzéki városokat, akkor Erdogan valószínűleg politikailag sebezhetőnek érzi majd magát.

Ráadásul, ha Ekrem Imamoglu isztambuli polgármester – aki a 2019-es helyhatósági választásokon legyőzte Erdogan jelöltjét – vasárnap felülkerekedne az elnök jelenlegi jelöltjén, Murat Kurumon, az "Erdogant legyőző sztárpolitikusként" katapultálná őt a politikai előtérbe.

Egy ilyen fejlemény Imamoglut magának Erdogannak is hiteles kihívójává tenné, ami lendületet adna az ország Erdogan-ellenes tömbjének. Egy ilyen helyzetben Erdogan célja lehet, hogy megszilárdítsa bázisát és megakadályozza az ellenzék erősödését azzal, hogy belföldön és nemzetközileg is rádupláz agresszívan populista politikájára.

Isztambul jelentősége

A 10 évvel ezelőtti önkormányzati választások előestéjén Erdogan elnök elhíresült módon kijelentette: "Aki megnyeri Isztambul önkormányzatát, az megnyeri egész Törökországot".

Jelenleg Törökország három legnagyobb városa – Isztambul, Ankara és Izmir – mindegyike az ellenzék ellenőrzése alatt áll. Mégis Isztambul messze a legnagyobb, és továbbra is az ország gazdasági, pénzügyi és kulturális fővárosa, így a versenyben a fődíjnak számít.

Ha Kurum ezt a díjat vissza tudja venni Imamoglutól, a választók arra a következtetésre jutnak, hogy Erdogan nyerte a választásokat, még akkor is, ha a többi nagyvárosban jelöltjei elbuknak a versenyben.

Kurum (balra) győzelme Erdogané (jobbra) is lenne.
Kurum (balra) győzelme Erdogané (jobbra) is lenne.
Fotó: EPA/ERDEM SAHIN

Ha viszont Imamoglu megtartja Isztambult, úgy tekintenek majd rá, mint aki egyedül győzte le Erdogant, és ezzel az elnökkkel azonos súlycsoportú. Jelenleg a közvélemény-kutatások szoros versenyt mutatnak a városért, Imamoglu kis különbséggel vezet Kurum előtt.

A március 31-i választások szempontjából szimbolikus jelentőségén túl Erdogan személyes és pénzügyi okokból is érdekelt Isztambul elfoglalásában. Ott született és nőtt fel, 1994-ben a város polgármestereként lépett be az országos politikába, majd 2003-ban Törökország miniszterelnöke, 2014-ben pedig elnöke lett. Isztambult "a saját városának" tekinti, az Erdogan-féle "márka" kulcsfontosságú részének, ezért azt nagyon szeretné kivenni Imamoglu kezéből.

Isztambul gazdasági szempontból is nagy jelentőséggel bír az elnök számára. A város Törökország adóalapjának közel felét és gazdasági teljesítményének 31 százalékát adja, így a város egy pénztermelő gépezet.

A helyi építési, ingatlan- és városmegújítási projektek (például földrengésveszélyes épületek lebontása földrengésbiztos épületek építése érdekében) nagy mennyiségű készpénzt termelnek, és Erdogan ezeket a pénzeszközöket támogatói és az őt támogató vállalkozások rendelkezésére akarja bocsátani. Isztambul megnyerése egy igazi jackpot lenne számára.

Ha Imamoglu győzne

Ha Imamoglu annak ellenére győz, hogy Erdogan szinte teljes ellenőrzése alatt tartja a médiát, az újraválasztott polgármester meteorszerű felemelkedést élhet át. Ebben a forgatókönyvben Erdogan ellenintézkedése a további politikai polarizáció lenne. Ennek érdekében vitát indíthat egy új alkotmányról, amely tartalmaz egy "családi értékeket" tartalmazó módosítást, amely a házasságot kizárólag egy férfi és egy nő közötti szövetségként definiálja, hogy a jobboldali szavazókat mozgósítsa.

Az új alkotmány a következő elnökválasztás megnyeréséhez szükséges küszöböt is 40 százalékra csökkentheti, amit Erdogan könnyebben elérhet, mint a többséget.

Egy ilyen népszavazás megnyerésére irányuló stratégiája részeként talán egy kemény külpolitikai fordulatot is felvállal, olyan témákat kihasználva, mint a Nyugat-ellenesség, a gázai háború és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok – szintén azért, hogy a jobboldali szavazókat mozgósítsa.

Ekrem Imamoglu: nagy fegyvertény lenne, ha megtartaná Isztambult.
Ekrem Imamoglu: nagy fegyvertény lenne, ha megtartaná Isztambult.
Fotó: EPA/ERDEM SAHIN

A költségvetési fronton a helyi választások eredményei alapvetően befolyásolni fogják az infláció megfékezését célzó szigorú monetáris politikát is. Erdogant jelöltjének veresége arra késztethetné, hogy a tavaly tavasszal összeállított gazdasági csapatát hibáztassa, és visszatérjen unortodox monetáris intézkedéseihez, amelyek korábban hozzájárultak az infláció felpörgetéséhez.

Ha Imamoglu elbukik

Ha azonban Imamoglu veszít, az elnök valószínűleg módosítaná politikai számításait, és más irányba terelné Törökországot. Először is, Kurum győzelme gyakorlatilag megállítaná Imamoglu politikai karrierjét, és valószínűleg biztosítaná, hogy többé nem jelentene veszélyt az elnökre. Továbbá, a fő ellenzéki CHP elveszítené egyik fő bevételi forrását és klientelista hálózatát Isztambulban, míg az ország szélesebb ellenzéki mozgalmának számos eleme egyszerűen lemondana arról, hogy Erdogant leszavazza.

Ennek megfelelően az elnök úgy kerülne ki a választásokból, hogy (jogosan) azt hiheti: szinte nincs olyan életképes ellenzéke, amely miatt aggódnia kellene – jelentős kivétel a kicsi, de keményen iszlamista Új Jólét Pártja (YRP), amely kihívója lehet az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) a jobboldalon.

Egy isztambuli győzelem azt is lehetővé tenné Erdogan számára, hogy a Törökországot 2003 óta irányító politikus a pályafutásának örökségépítő szakaszába lépjen.

Tisztelt államférfiként, nem pedig polarizáló politikusként: egy isztambuli győzelem után az elnök ennek megfelelően cselekedve túlléphetne a kultúrharcon, amelyben gyakran részt vett, hogy mozgósítsa bázisát. Még olyan különböző csoportokat is felkarolhatna, amelyeket a múltban gyakran démonizált, például a szekularista és baloldali szavazókat.

Ezen túlmenően ez a forgatókönyv lehetővé tenné számára, hogy olyan alkotmánymódosító csomagot terjesszen elő, amely további hivatali ciklusokat biztosítana neki.

A kurd kérdés

Itt jön a képbe Törökország nehezen megfogható kurd problémája, amely tekintetében Erdogan valószínűleg lépéseket tesz az ország jelenlegi legnagyobb politikai kihívásának kezelésére. Ankara a közelmúltban sikeres terrorizmusellenes stratégiát hajtott végre az Egyesült Államok által terrorista szervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) legyőzésére.

Az egykor Törökországon belül több ezer fegyveres harcossal büszkélkedő csoport helyi ereje a kormány sikeres terrorizmusellenes stratégiájának köszönhetően néhány százra csökkent. A kurd probléma politikai megoldása azonban még várat magára.

Ebben a szakaszban a kurdbarát csoportok követelései a kurd nyelvi jogokra (például az oktatásban) és a kurdbarát Népek Egyenlősége és Demokráciája Párt (más néven DEM Párt) által megválasztott polgármesterek elismerésére korlátozódnak.

Érdekes módon – talán az elnöki olajágat várva – a DEM párt nem fogja támogatni Imamoglut március 31-én – ellentétben a korábbi választásokkal, ahol a kurdbarát pártok támogatták a CHP politikusát –, hanem saját jelöltet indít. Ez a fejlemény Imamoglunak a polgármesteri versenybe kerülhet, mivel a kurd szavazók jelentős részét (a becslések szerint a város szavazóinak mintegy 10 százalékát) lehámozza, és Kurumnak adja át a győzelmet.

Az Erdogan és a DEM pártot támogató kurd közösségek közötti közeledésnek az ország határain túlmutató következményei lennének, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok szíriai kivonulásának lehetősége látszólag egyre nagyobb.

Az Egyesült Államok 2014 óta a PKK egyik ágának számító Szíriai Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) erőivel együttműködve harcol az Iszlám Állam ellen.

Bár az YPG 2015-ben beolvadt a Szíriai Demokratikus Erőkbe (SDF), ez a partnerség továbbra is csípi Ankara szemét. Washington kapcsolata az YPG-vel valószínűleg kevésbé lesz látható – ha nem is szűnik meg teljesen –abban az esetben, ha az Egyesült Államok kivonul Szíriából.

Bárhogy is alakuljon az amerikai Szíria-politika, az YPG ügye kevésbé lesz káros az amerikai-török kapcsolatokra, ha a PKK Erdogan kurd nyitására válaszul beleegyezik abba, hogy feltétel nélkül feloszlatja a militáns szervezetet.

Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.

Nagyító rovatunk többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mikor lesz Rogán-per vagy felcsúti per? Ligeti Miklós a Rogán-botrányról és az elszámoltatás buktatóiról
Izsó Márton - Litván Dániel | 2025. január 18. 10:37
Orbán Viktornak is helye lenne azon a szankciós listán, amelyre Rogán Antalt feltették? Bíróság elé állhat a NER legnagyobb hatalmú minisztere? Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját ezeken a kérdéseken túl egy esetleges Magyar Péter-kormány lehetőségeiről is kérdeztük az elszámoltatás és a felelősségrevonás területén a Klasszis Podcast friss adásában.
Makro / Külgazdaság GDP, olajár, infláció: kijött az IMF jóslata
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 15:46
A tavaly októberben vártnál 0,1 százalékponttal gyorsabban, 3,3 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott prognózisa szerint. A jövő évre vonatkozó 3,3 százalékos GDP-növekedési várakozás nem változott. Tavaly a globális gazdaság 3,2 százalékkal nőtt.
Makro / Külgazdaság Visszavágták az osztrák GDP-előrejelzést
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 14:31
Lefelé módosította 2029-ig terjedő osztrák GDP-növekedési előrejelzését a Wifo gazdaságkutató intézet pénteken publikált prognózisában.
Makro / Külgazdaság A fővárosi csatornákat is meghódítja Csányi Sándor cégbirodalma
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 11:55
A milliárdos bankvezér érdekeltségének az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzattal lett közös biznisze.
Makro / Külgazdaság Infláció: drágul a benzin, így minden drágább lesz
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 10:32
Szombaton tovább emelkednek a kutak nagykereskedelmi árai.
Makro / Külgazdaság Nyereséges, de kockázatos, amit a magyarok az orosz energiahordozókkal tesznek
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 10:03
Az újabb szankciók komoly kihívás elé állíthatják az oroszokat, tovább nehezedhet az energiahordozók importja. A háborús agresszor országnak közben égető szüksége lenne a bevételekre a harcok folytatásához.
Makro / Külgazdaság Hűtlen kezelés? Megszólalt az Integritás Hatóság gyanúsított elnöke
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 08:45
Bíró Ferenc szerint az ügyészségi eljárás volumene és időtartama is indokolatlan volt.
Makro / Külgazdaság A kínai édesítő tönkreteszi az európai ipart, visszamenőleg is büntettek
Privátbankár.hu | 2025. január 16. 17:33
Az EU dömpingellenes vámokat vetett ki az ázsiai országból behozott eritritolra, ami sokáig érvényben marad.
Makro / Külgazdaság Magyar cég is megnyalná a sóbizniszt Romániában
Bózsó Péter | 2025. január 16. 15:21
A Salrom romániai monopóliumát két új cég akarja megtörni – az egyiket Magyarországról irányítják.
Makro / Külgazdaság Az üzemanyag-fogyasztás 2024-es számai nem derűsek
Privátbankár.hu | 2025. január 16. 14:45
Tavaly 0,5 százalékkal több motorbenzin és 1,4 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott a kiskereskedelmi forgalomban, mint 2023-ban, így az üzemanyag-fogyasztás átlagosan 0,6 százalékkal csökkent.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG