9p

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Nagyító rovatunkban ezúttal a vasárnapi török helyhatósági választást vesszük górcső alá. Ha Erdogan pártja visszaveszi Isztambult az ellenzéktől, akkor az elnök elég magabiztosnak érezheti magát ahhoz, hogy pozitívabb örökségépítő lépésekre összpontosítson – de egy veszteség azt eredményezheti, hogy ráerősít populista politikájára bel- és külföldön. Az eredmény komoly kihatással lesz a kurd kérdés megoldására is.

Március 31-én mintegy 58 millió regisztrált török szavazó járul majd az urnákhoz az országos helyhatósági választásokon, hogy polgármestert válasszon közel 4000 városban. Az eredménynek nem lesz közvetlen hatása Erdogan elnök kormányára.

Mégis, mivel a szavazók az egész országban voksolnak, a helyi választások Törökország belpolitikájának lakmuszaként szolgálnak, ami egyenértékű az amerikai félidős választásokkal.

Erdogan  elnök támogatói az Igazság és Fejlődés Párt isztambuli kampányrendezvényén 2024. március 24-én.
Erdogan elnök támogatói az Igazság és Fejlődés Párt isztambuli kampányrendezvényén 2024. március 24-én.
Fotó: EPA/ERDEM SAHIN

Így a választások segítenek Erdogannak eldönteni, hogy most már egyszerűen figyelmen kívül hagyhatja-e kihívóit. A tavaly májusi parlamenti és elnökválasztáson legyőzte ellenzékét, a politikai spektrumot átfogó hat pártból álló szövetséget, köztük a fő ellenzéki Köztársasági Néppártot (CHP). Ez a győzelem megszilárdította pozícióját Törökország élén, és ha március 31-én még egyszer le tudja győzni az ellenzéket, akkor arra a következtetésre juthat, hogy már nincsenek veszélyes kihívói.

Ez lehetővé tenné számára, hogy politikai pályafutása utolsó szakaszában örökséget építsen – azaz megoldja az otthoni akut problémákat, mint a kurd nyitás, miközben a külpolitikában továbbfejlesztheti Ankara közelmúltbeli újrakezdéseit olyan szomszédokkal, mint Görögország, és folytathatja a lehetséges újrakezdést az Egyesült Államokkal Szíriával kapcsolatban.

Ha azonban az elnök jelöltjeinek nem sikerül bevenniük Isztambult és más kulcsfontosságú ellenzéki városokat, akkor Erdogan valószínűleg politikailag sebezhetőnek érzi majd magát.

Ráadásul, ha Ekrem Imamoglu isztambuli polgármester – aki a 2019-es helyhatósági választásokon legyőzte Erdogan jelöltjét – vasárnap felülkerekedne az elnök jelenlegi jelöltjén, Murat Kurumon, az "Erdogant legyőző sztárpolitikusként" katapultálná őt a politikai előtérbe.

Egy ilyen fejlemény Imamoglut magának Erdogannak is hiteles kihívójává tenné, ami lendületet adna az ország Erdogan-ellenes tömbjének. Egy ilyen helyzetben Erdogan célja lehet, hogy megszilárdítsa bázisát és megakadályozza az ellenzék erősödését azzal, hogy belföldön és nemzetközileg is rádupláz agresszívan populista politikájára.

Isztambul jelentősége

A 10 évvel ezelőtti önkormányzati választások előestéjén Erdogan elnök elhíresült módon kijelentette: "Aki megnyeri Isztambul önkormányzatát, az megnyeri egész Törökországot".

Jelenleg Törökország három legnagyobb városa – Isztambul, Ankara és Izmir – mindegyike az ellenzék ellenőrzése alatt áll. Mégis Isztambul messze a legnagyobb, és továbbra is az ország gazdasági, pénzügyi és kulturális fővárosa, így a versenyben a fődíjnak számít.

Ha Kurum ezt a díjat vissza tudja venni Imamoglutól, a választók arra a következtetésre jutnak, hogy Erdogan nyerte a választásokat, még akkor is, ha a többi nagyvárosban jelöltjei elbuknak a versenyben.

Kurum (balra) győzelme Erdogané (jobbra) is lenne.
Kurum (balra) győzelme Erdogané (jobbra) is lenne.
Fotó: EPA/ERDEM SAHIN

Ha viszont Imamoglu megtartja Isztambult, úgy tekintenek majd rá, mint aki egyedül győzte le Erdogant, és ezzel az elnökkkel azonos súlycsoportú. Jelenleg a közvélemény-kutatások szoros versenyt mutatnak a városért, Imamoglu kis különbséggel vezet Kurum előtt.

A március 31-i választások szempontjából szimbolikus jelentőségén túl Erdogan személyes és pénzügyi okokból is érdekelt Isztambul elfoglalásában. Ott született és nőtt fel, 1994-ben a város polgármestereként lépett be az országos politikába, majd 2003-ban Törökország miniszterelnöke, 2014-ben pedig elnöke lett. Isztambult "a saját városának" tekinti, az Erdogan-féle "márka" kulcsfontosságú részének, ezért azt nagyon szeretné kivenni Imamoglu kezéből.

Isztambul gazdasági szempontból is nagy jelentőséggel bír az elnök számára. A város Törökország adóalapjának közel felét és gazdasági teljesítményének 31 százalékát adja, így a város egy pénztermelő gépezet.

A helyi építési, ingatlan- és városmegújítási projektek (például földrengésveszélyes épületek lebontása földrengésbiztos épületek építése érdekében) nagy mennyiségű készpénzt termelnek, és Erdogan ezeket a pénzeszközöket támogatói és az őt támogató vállalkozások rendelkezésére akarja bocsátani. Isztambul megnyerése egy igazi jackpot lenne számára.

Ha Imamoglu győzne

Ha Imamoglu annak ellenére győz, hogy Erdogan szinte teljes ellenőrzése alatt tartja a médiát, az újraválasztott polgármester meteorszerű felemelkedést élhet át. Ebben a forgatókönyvben Erdogan ellenintézkedése a további politikai polarizáció lenne. Ennek érdekében vitát indíthat egy új alkotmányról, amely tartalmaz egy "családi értékeket" tartalmazó módosítást, amely a házasságot kizárólag egy férfi és egy nő közötti szövetségként definiálja, hogy a jobboldali szavazókat mozgósítsa.

Az új alkotmány a következő elnökválasztás megnyeréséhez szükséges küszöböt is 40 százalékra csökkentheti, amit Erdogan könnyebben elérhet, mint a többséget.

Egy ilyen népszavazás megnyerésére irányuló stratégiája részeként talán egy kemény külpolitikai fordulatot is felvállal, olyan témákat kihasználva, mint a Nyugat-ellenesség, a gázai háború és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok – szintén azért, hogy a jobboldali szavazókat mozgósítsa.

Ekrem Imamoglu: nagy fegyvertény lenne, ha megtartaná Isztambult.
Ekrem Imamoglu: nagy fegyvertény lenne, ha megtartaná Isztambult.
Fotó: EPA/ERDEM SAHIN

A költségvetési fronton a helyi választások eredményei alapvetően befolyásolni fogják az infláció megfékezését célzó szigorú monetáris politikát is. Erdogant jelöltjének veresége arra késztethetné, hogy a tavaly tavasszal összeállított gazdasági csapatát hibáztassa, és visszatérjen unortodox monetáris intézkedéseihez, amelyek korábban hozzájárultak az infláció felpörgetéséhez.

Ha Imamoglu elbukik

Ha azonban Imamoglu veszít, az elnök valószínűleg módosítaná politikai számításait, és más irányba terelné Törökországot. Először is, Kurum győzelme gyakorlatilag megállítaná Imamoglu politikai karrierjét, és valószínűleg biztosítaná, hogy többé nem jelentene veszélyt az elnökre. Továbbá, a fő ellenzéki CHP elveszítené egyik fő bevételi forrását és klientelista hálózatát Isztambulban, míg az ország szélesebb ellenzéki mozgalmának számos eleme egyszerűen lemondana arról, hogy Erdogant leszavazza.

Ennek megfelelően az elnök úgy kerülne ki a választásokból, hogy (jogosan) azt hiheti: szinte nincs olyan életképes ellenzéke, amely miatt aggódnia kellene – jelentős kivétel a kicsi, de keményen iszlamista Új Jólét Pártja (YRP), amely kihívója lehet az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) a jobboldalon.

Egy isztambuli győzelem azt is lehetővé tenné Erdogan számára, hogy a Törökországot 2003 óta irányító politikus a pályafutásának örökségépítő szakaszába lépjen.

Tisztelt államférfiként, nem pedig polarizáló politikusként: egy isztambuli győzelem után az elnök ennek megfelelően cselekedve túlléphetne a kultúrharcon, amelyben gyakran részt vett, hogy mozgósítsa bázisát. Még olyan különböző csoportokat is felkarolhatna, amelyeket a múltban gyakran démonizált, például a szekularista és baloldali szavazókat.

Ezen túlmenően ez a forgatókönyv lehetővé tenné számára, hogy olyan alkotmánymódosító csomagot terjesszen elő, amely további hivatali ciklusokat biztosítana neki.

A kurd kérdés

Itt jön a képbe Törökország nehezen megfogható kurd problémája, amely tekintetében Erdogan valószínűleg lépéseket tesz az ország jelenlegi legnagyobb politikai kihívásának kezelésére. Ankara a közelmúltban sikeres terrorizmusellenes stratégiát hajtott végre az Egyesült Államok által terrorista szervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) legyőzésére.

Az egykor Törökországon belül több ezer fegyveres harcossal büszkélkedő csoport helyi ereje a kormány sikeres terrorizmusellenes stratégiájának köszönhetően néhány százra csökkent. A kurd probléma politikai megoldása azonban még várat magára.

Ebben a szakaszban a kurdbarát csoportok követelései a kurd nyelvi jogokra (például az oktatásban) és a kurdbarát Népek Egyenlősége és Demokráciája Párt (más néven DEM Párt) által megválasztott polgármesterek elismerésére korlátozódnak.

Érdekes módon – talán az elnöki olajágat várva – a DEM párt nem fogja támogatni Imamoglut március 31-én – ellentétben a korábbi választásokkal, ahol a kurdbarát pártok támogatták a CHP politikusát –, hanem saját jelöltet indít. Ez a fejlemény Imamoglunak a polgármesteri versenybe kerülhet, mivel a kurd szavazók jelentős részét (a becslések szerint a város szavazóinak mintegy 10 százalékát) lehámozza, és Kurumnak adja át a győzelmet.

Az Erdogan és a DEM pártot támogató kurd közösségek közötti közeledésnek az ország határain túlmutató következményei lennének, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok szíriai kivonulásának lehetősége látszólag egyre nagyobb.

Az Egyesült Államok 2014 óta a PKK egyik ágának számító Szíriai Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) erőivel együttműködve harcol az Iszlám Állam ellen.

Bár az YPG 2015-ben beolvadt a Szíriai Demokratikus Erőkbe (SDF), ez a partnerség továbbra is csípi Ankara szemét. Washington kapcsolata az YPG-vel valószínűleg kevésbé lesz látható – ha nem is szűnik meg teljesen –abban az esetben, ha az Egyesült Államok kivonul Szíriából.

Bárhogy is alakuljon az amerikai Szíria-politika, az YPG ügye kevésbé lesz káros az amerikai-török kapcsolatokra, ha a PKK Erdogan kurd nyitására válaszul beleegyezik abba, hogy feltétel nélkül feloszlatja a militáns szervezetet.

Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.

Nagyító rovatunk többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Orbán Viktor ígérete ennyi pénzt jelent a nyugdíjasoknak
Privátbankár.hu | 2025. február 23. 11:19
A miniszterelnök által bejelentett áfa-visszatérítés havi szinten kevesebb mint kétezer forintot fog jelenteni egy nyugdíjasnak. Cserébe a könyvelők szervezete szerint óriási adminisztrációs terhet ró az ügylet minden szereplőjére. A Nyugdíjas Parlament a bejelentést szándéknyilatkozatnak tartja, amiben kevés a konkrétum.
Makro / Külgazdaság Szja-mentesség a két- és háromgyerekes anyáknak – Orbán Viktor több intézkedést is bejelentett évértékelőjén
Privátbankár.hu | 2025. február 22. 16:06
A kormányfő újkori szokása szerint a budai Várkertben tartotta az immár 26. évértékelőjét.
Makro / Külgazdaság „Csicsergő daláradat fogja betölteni az országot” – Ligeti Miklós Magyar Péter elszámoltatási ígéreteiről
Privátbankár.hu | 2025. február 21. 11:08
Sokan akarják majd menteni az irhájukat, ez segíthet az elszámoltatásban, de rengeteg elvi és gyakorlati problémával fog szembesülni az, aki ezt végig akarja vinni.
Makro / Külgazdaság Somolyoghatnak a svájci óragyártók, de nem csak azért, mert januárban közel kétmilliárd frank értékben exportáltak
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 11:13
Hanem azért is, mert az egyik legnagyobb növekedést egy konkurens cégekkel teli országban érték el.
Makro / Külgazdaság Fordulat Németországban, az elemzők is vakarhatják a fejüket?
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 09:19
A várt növekedés helyett csökkentek a termelői árak Németországban januárban decemberhez képest. Az éves drágulás is meglepetést okozott.
Makro / Külgazdaság Már a jegybanknál is kezdenek aggódni Trump miatt? Felpöröghet az infláció
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 09:06
Kikerült a jegyzókönyv a kamatdöntő ülésről.
Makro / Külgazdaság Rogán Antal is szóba került Szijjártó Péter washingtoni tárgyalásán, ahol még a magyar kormány inflációs politikája is dicséretet kapott
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 06:47
Az sem zavarta a magyar minisztert, hogy egy volt Soros-főembertől jött a dicséret. De mi lesz Rogán Antallal?
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor és Nagy Márton kezdhet mindent elölről
Csabai Károly | 2025. február 20. 05:44
A kormányfő és hű csúcsminisztere által nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként aposztrofált hazai infláció feltámadt. Két év után ismét nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül, de az egész öreg kontinensen is csak négy országé magasabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a pénzromlás fő ellenszerének számító alapkamatunk is kiugróan magasnak számít, s mivel ahhoz idestova már négy hónapja nem nyúlt az MNB, a visszatekintő reálkamatok összevetésében is nagyot csúsztunk vissza.
Makro / Külgazdaság Aggasztó okból tűnt fel Magyar Péter mellett Ruszin-Szendi Romulusz?
Privátbankár.hu | 2025. február 19. 18:55
A Tisza Párt hétvégi kongresszusán a volt vezérkari főnök feltűnése volt talán a legváratlanabb fordulat. De mit üzen az ő megjelenése? Somogyi Zoltán két megfejtése közül az egyik elég rémisztő.
Makro / Külgazdaság Ausztrália központi bankja négy év után gondolta meg magát
Privátbankár.hu | 2025. február 18. 16:45
Ausztrália központi bankja kamatot csökkentett, de figyelmeztetett, hogy túl korai lenne győzelmet hirdetni az infláció felett, és óvatosan áll a további lazítás lehetőségéhez.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG