Az EKB csütörtökön, az év utolsó ülésén várhatóan 50 bázispontos kamatemelésről dönt. A monetáris kondíciók az euróövezetben 2009 óta nem voltak ilyen szigorúak.
Az EKB júliusban, jóval a többi központi bank után kezdte meg kamatemelési ciklusát, hogy letörje az egyre gyorsuló inflációt. Szeptemberen és októberben is 75 bázisponttal emelte mindhárom irányadó kamatlábat. Két százalékra nőtt az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába, az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 2,25 százalékra, illetve 1,5 százalékra emelkedett.
A legutóbbi kamatdöntő ülés utáni tájékoztatón az EKB elnöke Christine Lagarde jelezte, hogy a recessziós kockázatok ellenére a jegybank elkötelezett a kamatemelések folytatása mellett, hogy az inflációt a 2 százalékos középtávú célszintre szorítsa vissza.
Novemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme az euróövezetben 10 százalékra lassult az októberi rekordszintű, 10,6 százalékról. Az energiaárak éves növekedési üteme 41,5 százalékról 34,9 százalékra esett vissza.
A Reuters által megkérdezett szakértők azzal számolnak, hogy az eurózóna inflációja jövőre 6 százalékra lassul az idei 8,5 százalékról.
(MTI)
2021 óta a felére zsugorodott. 
