A nyári szünet előtt még belehúznak az európai parlamenti (EP) képviselők Brüsszelben: ma ugyanis megkezdődtek a bő egy héttel ezelőtt megválasztott új EP képviselőcsoportjainak az alakulóülései.

A legfrissebbek a győztes néppártiak voltak, akik már ma délután üléseztek. Szerdán következik a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, június 25-én a szociáldemokraták és a Baloldal, június 26-án a liberális Renew és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR). A sort július 3-án az Identitás és Demokrácia (ID) zárja – 2019 és 2024 között ez az öt képviselőcsoport foglalt helyet az EP-ben.

A létrejövő frakcióknak minimum 23, legalább hét tagállamban megválasztott képviselőből kell állnia. A megalakuláshoz az EP elnökét értesíteni kell a képviselőcsoport nevéről, tagjairól és elnökségi tagjairól, és tenni kell egy politikai nyilatkozatot, amely ismerteti az értékeiket, valamint közös politikai irányultságukat és célkitűzéseiket.

Hova ülnek be a magyar képviselők?

Magyarország 2019-hez hasonlóan most is 21 képviselőt delegálhat az EP-be.

A legnagyobb újdonság a néhány hónapja de facto még nem létező Tisza Párt berobbanása, amely rögtön hét képviselőt küldhet a parlamentbe – ma eldőlt, hogy azon belül  a centrista néppárti frakcióba.

A Fidesz-KDNP-nek 2019-hez képest most kettővel kevesebb, 11 hely jut, ráadásul még kérdéses, hogy melyik frakcióba ülhetnek be a képviselőik (a néppártiból 2021-ben távozniuk kellett, azóta függetlenként voltak jelen az EP-ben). Orbán Viktor pártelnök eredetileg az ECR-rel szemezett, de mostanában már egy nagy, „szuverenista” frakció létrehozását javasolja a centrumtól jobbra, és ebbe léptetné be a Fideszt – egyelőre kérdéses, hogy ez létre fog-e jönni.

A kormánypártok közül a néppárti frakcióban mindössze egy KDNP-s képviselő, Hölvényi György maradt, azonban Semjén Zsolt pártelnök már előzetesen jelezte: ha Magyar Pétert felveszik oda (márpedig ez ma megtörtént), akkor ő is távozik onnan. (Ezt ma végül be is jelentette.) 

A DK-MSZP-Párbeszéd két képviselője (2019-ben még öt volt) továbbra is a szociáldemokraták padsoraiban fog ülni, a Mi Hazánk pedig a német AfD-vel a jobbszélen létrehozandó frakcióba ültetné egyetlen képviselőjét.

Itt a döntés: felvették a Tiszát

Ami a Néppártot illeti, a jobbközép politikai erő 14-gyel 190-re növelte képviselői számát 2019-hez képest a Politico szerint. A Tisza Párt 7 képviselőjét és néhány más új képviselőt is beszámítva 190 helyet foglalhat el a 720 fős parlamentben – ezzel messze az övé lesz a legnagyobb frakció.

Magyar Péter, aki – miután megszavaztatta híveit, és nagy többségük igennel voksolt a brüsszeli munkájára – végül maga is beül az EP-be, Manfred Weberrel folytatott pénteki megbeszélése után azt közölte, hogy az Európai Néppárt elnöke „semmilyen feltételt nem támasztott” képviselőik csatlakozáshoz. Az esetleges feltételekről megkérdeztük a Néppártot is, mostanáig azonban nem kaptunk választ.

Manfred Weber ma délután megerősítette, hogy támogatja a Tisza csatlakozási kérelmét.   

Mint mondta, a "párttal a magyar érdekek képviseletében és védelmében sok képzett ember került az EP-be". Jelezte, hogy "aggodalmak vetődnek fel" a magyar jogállamisággal és a korrupció elleni harccal kapcsolatban, és "jó látni", hogy a Tisza Párt "felteszi a szükséges kérdéseket Magyarországon", és csatlakozik a Néppárt korrupcióellenes és jogállamisággal kapcsolatos fellépéséhez.

A néppárti frakció végül ma délután zárt ülésen döntött arról, hogy 14 új EP-képviselőt, köztük hét tiszást vesz fel soraiba.

Meg is nevezték az új magyar frakciótagokat: Dávid Dóra, Gerzsenyi Gabriella, Kollár Kinga, Kulja András, Lakos Eszter, Magyar Péter és Tarr Zoltán.

A Tisza Párt csak a frakcióhoz csatlakozott, magához a Néppárthoz egyelőre nem. 

Miért jó a Néppárt a Tiszának?  

De miért is előnyös a Tisza Pártnak a csatlakozás?

Elsősorban azért, mert „akkor birtokában lesz bizonyos információs csatornáknak, pozíciókat kaphat a pártban vagy a frakcióban, és ügyesen építkezve vissza tudja szerezni a magyar pozíciókat a legnagyobb európai parlamenti pártban” - mondta lapunknak Feledy Botond nemrég.

A külpolitikai szakértő szerint ez még komoly veszteségeket okozhat a magyar kormánypártnak.

„Ehhez persze sok idő, minimum egy fél ciklus munkája kell, hiszen bizonyítani is kell a szaktudásukat a tiszás képviselőknek,” tette hozzá. A Tiszának körülbelül a hatodik legnagyobb delegációja lehet a néppárti frakcióban, „ez szerintem komoly sztori lesz.”

Ezzel párhuzamosan Magyar Péter belengette, hogy a párt arcaként „komolyabb pozícióra, például egy, hazánk számára fontos szakbizottsági elnöki posztra” számít az EP-ben.

Megígérte azt is, hogy néppárti delegációvezetőként „komoly nemzetközi kapcsolatokat” alakít majd ki, amely révén valódi beleszólási lehetőségük lenne az uniós döntéshozatali folyamatokba, például az uniós források hazahozatalát tekintve. (Egy hatékony lobbista persze sosem árt, de utóbbi kérdés alapvetően az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalásokon múlik.)

A Tisza Párt alelnöke ma a néppárti vezetők mellett tárgyalt az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával is.

Mi a cél?

Ami pedig a programot illeti, Manfred Weber a mostani kampányban a 2019-esnél radikálisabb hangot ütött meg például a bevándorlást tekintve, valószínűleg azért is, hogy kifogja a szelet a radikális jobboldal vitorlájából. Egy biztonságos, szabad és egységes, az európai értékekre építő, de a kor kihívásait és a realitásokat figyelembe vevő EU mellett tört lándzsát.   

Héffőn pedig a Néppárt elnöke az EU-csúcshoz kapcsolódóan – ezen azt vitatták meg az uniós állam- és kormányfők, hogy szavazzanak-e újabb öt évre bizalmat a néppárti Ursula von der Leyennek az Európai Bizottság élén, döntést még nem hoztak – közösségi oldalán a választóknak is üzenve úgy fogalmazott: „Európának biztonságot kell szolgáltatnia, prosperitást kell teremtenie és meg kell állítania az illegális migrációt. A mi felelősségünk, hogy rászolgáljunk a bizalmatokra.”

A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.