Dagad a botrány az Eurovízió előtt – Oroszország sorsára juthat Izrael?

Tavalyhoz hasonlóan idén is tiltakozást vált ki nemzetközi szinten Izrael részvétele Európa egyik legrégibb és legismertebb könnyűzenei versenyén,  az Eurovíziós Dalfesztiválon, amelynek idei eseményét jövő héten tartják a svájci Bázelben.

Vitát nyitnának Izrael részvételéről

Az ír közszolgálati televízió (RTÉ) arra kérte az eseményt lebonyolító Európai Műsorsugárzók Unióját (EBU), hogy nyissanak vitát az izraeli részvételről. 

„Elborzasztanak a Közel-Keleten jelenleg zajló események és szörnyűséges hatásuk a gázai civilekre, valamint az izraeli túszok sorsára”, mondta Kevin Bakhurst, az RTÉ vezérigazgatója arra utalva, hogy márciusban összeomlott a tűzszünet, Izrael folytatja hadműveleteit az övezetben, és több mint két hónapja nem enged be segélyeket oda. Emiatt nemzetközi segélyszervezetek szerint tömeges éhínség fenyeget, valamint bizonytalan a még a Hamász fogságában lévő több mint 20 túsz sorsa is.

Bakhurst jelezte, hogy az RTÉ-nek mint független, pártatlan közszolgálati televíziónak kötelezettsége objektívan tudósítania a gázai háborúról. Szerinte ugyanakkor az izraeli közszolgálati televízióra „komoly politikai nyomást” gyakorol az izraeli kormány. (Az Eurovíziót az EBU-t alkotó televíziók közvetítik.)

Az RTÉ szerint Bakhurst kérése összhangban van más televíziók álláspontjával, amelyek szintén aggodalmukat fejezték ki Izrael részvétele miatt. A spanyol és a szlovén közszolgálati televízió támogatja az ír kérést, az izlandi televízió pedig felidézte az izlandi külügyminiszter kommentjét a kérdésben.

Emma O Kelly, az írországi újságírók szövetségének (NUJ Dublin Broadcasting Branch) elnöke az RTÉ reggeli műsorában azzal érvelt, hogy „itt az idő cselekedni”: szerinte az RTÉ-nek és az EBU-nak erkölcsi kötelessége felfüggesztenie Izraelt.

Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben, amikor Oroszország katonai inváziót indított Ukrajna ellen, az EBU azonnal cselekedett, és felfüggesztette részvételét az eseményen.

Szerinte az helyes döntés volt, és most is hasonlóra lenne szükség. „Több mint 50 ezer embert öltek meg, köztük 17 ezer gyereket Gázában, további több tízezer gyerek megbénult”, mondta, egyúttal emlékeztetve, hogy nemzetközi per folyik Izrael ellen népirtás gyanújával.

Bojkottot követelő művészek

Eközben a fesztivál korábbi résztvevőinek egy csoporja – Emma O Kellyhez hasonlóan – az izraeli televízió (és ezzel a verseny izraeli résztvevője) kitiltására szólította fel az EBU-t, adta hírül a The Guardian.

A 72 zenész, szövegíró és előadóművész által aláírt nyílt levél szerint az izraeli televízió „bűnrészes az Izrael által a gázai palesztinok ellen elkövetett népirtásban, valamint az egész palesztin népet sújtó, évtizedek óta tartó apartheid rendszerben és katonai megszállásban.”

A levélhez csatolt dokumentum bizonyítékként számos olyan esetet felsorol, amikor a televízió munkatársai Gáza lerombolását dicsőítik.

Szerintük az izraeli televízió részvétele lehetővé tenné, hogy a zenét  „emberiség elleni bűntettek tisztára mosásának eszközeként” használják. Úgy vélik, hogy ez kettős mérce lenne, hiszen míg Oroszország 2022 óta ki van tiltva az eseményről, addig Izrael továbbra is részt vehet azon.

Az izraeli vezetés élesen visszautasítja a népirtásra vonatkozó vádakat, állítása szerint célja a palesztin Hamász felszámolása.

Az izraeli hadműveletekben, amelyek a 2023. október 7-i, csaknem 1200 halálos áldozatot követelő Hamász-terrortámadás után indultak meg, eddig több mint 52 ezren haltak meg helyi közlések szerint, jelentős részük nő és gyerek.

Az EBU korábban azt közölte, hogy nyilvánosan egyik tagszervezete sem ellenezte az izraeli televízió részvételét.

Később hozzátették, hogy megértik az aggodalmakat, de biztosítani akarják, hogy a verseny egy „olyan univerzális esemény maradjon, amely a kapcsolatokat, a sokszínűséget és a befogadást hirdeti a zenén keresztül”.  A szervezet jelezte, hogy kész „szélesebb körű” vitát nyitni a tagszervezetekkel Izrael részvételéről.

Az idei versenyen a zsidó államot a tervek szerint Yuval Raphael énekes képviseli, aki túlélte az október 7-i, a Nova zenei fesztivál ellen végrehajtott Hamász-terrortámadást.

Nő a tiltakozás Netanjahuval szemben

Mindeközben a Benjámin Netanjahu vezette izraeli kormány legújabb tervével szemben is ellenállás körvonalazódik. (Orbán Viktor miniszterelnök ezzel szemben hivatalos látogatáson fogadta az izraeli kormányfőt áprilisban.) Szerdán hat európai ország – Spanyolország, Szlovénia, Norvégia, Írország, Izland és Luxemburg – közös nyilatkozatban utasította el a Gázai övezet elfoglalásáról szóló izraeli tervet.

A spanyol külügyminisztérium által közzétett dokumentum szerint a további katonai eszkaláció Gázában „csak rontja a palesztin civilek amúgy is katasztrofális helyzetét, és veszélyezteti a fogságban tartott túszok életét”.

„Határozottan elutasítunk minden demográfiai vagy területi változást Gázában, beleértve minden olyan tervet, amely kényszeríti vagy elősegíti a lakosság végleges kitelepítését” - figyelmeztettek az állásfoglalást aláíró országok külügyminiszterei, hozzátéve, hogy mindez a nemzetközi jog megsértését jelentené.

A világ egyik legtekintélyesebb üzleti lapja, a Financial Times pedig drámai hangú szerkesztőségi cikkben („Szégyen a Nyugat hallgatása Gázáról”) kritizálta Netanjahu kormányát és a nyugati országok vezetőit a gázai katasztrófa miatt.

Netanjahuval szemben Izraelen belül is nő a harag: az elmúlt hetekben már több mint 12 ezer izraeli katona és tartalékos követelte nyílt levelekben az izraeli kormányfőtől a gázai háború befejezését, és az izraeli titkosszolgálatok korábbi vezetői is tiltakozásukat fejezték ki gázai politikájával szemben.