A Nyugat szégyenletes hallgatása Gázáról című, kedden megjelent írás szerint az Egyesült Államoknak és európai szövetségeseinek többet kellene tenniük annak érdekében, hogy féken tartsák az izraeli kormányfőt.
„Bűnrészesek, akik hallgatnak”
A lap szerint azt követően, hogy a 19 hónapja tartó konfliktusban több tízezer palesztin halt meg, és háborús bűnök (valamint népirtás) vádjai merültek fel Izraellel szemben, Netanjahu tovább kívánja eszkalálni a konfliktust.
Az izraeli kormányfő legfrissebb tervei szerint ugyanis Izrael teljes egészében megszállná a palesztin területet, és egyre kisebb területre kényszerítené a gázaiakat. Ez még intenzívebb bombázásokat jelentene, miközben lerombolná azt a kevés infrastruktúrát, ami még megmaradt, és katasztrófa lenne annak a 2,2 millió gázainak, akiknek már eddig is „mérhetetlen nagy szenvedést” kellett kiállniuk.
Az FT szerint egyre nő a gyanú, hogy Netanjahu „szélsőjobboldali koalíciójának” végső célja a Gázai övezet lakhatatlanná tétele, és a palesztinok elűzése saját földjükről.
Fotó: MTI/EPA/Haiszam Imad
Emlékeztetnek arra, hogy Izrael mintegy két hónapja nem enged be segélyszállítmányokat az övezetbe, az alultáplált gyerekek aránya egyre nagyobb, miközben a kevés működő kórház kifogy a gyógyszerekből, és egyre hangosabbak a figyelmeztetések az éhínség veszélyére.
Ennek ellenére – írja a brit lap – az Egyesült Államok és az európai országok alig ítélik el mindezt. „Szégyellniük kellene magukat a hallgatásuk miatt, és többé nem szabadna engedniük, hogy Netanjahu büntetlenül tegye, amit tesz”.
A lap szerint magasrangú izraeli tisztviselők már azt hangoztatják, hogy végrehajtják Donald Trump amerikai elnök tervét a gázai palesztinok kitelepítésére. Hétfőn a szélsőjobboldali izraeli pénzügyminiszter, Bezalel Smotrich például azt mondta, hogy meg fogják szállni a Gázai övezetet. (Netanjahu ezt hivatalosan a Hamász elleni harccal indokolja, szerinte így tudják kiszabadítani a még Gázában lévő 59 túszt.)
Az FT úgy véli, hogy Netanjahu soha nem mutatott be egyértelmű tervet Gázával kapcsolatban, és valójában szélsőséges politikai szövetségeseit próbálja kielégíteni, hogy fenntarthassa kormánykoalícióját.
Az offenzíva kiterjesztése ugyanakkor veszélyezteti a túszok életét, még jobban aláássa Izrael amúgy is megkopott tekintélyét, és mélyíti a belföldi megosztottságot.
A brit lap végezetül kiemeli: a Trump által kiváltott globális zűrzavar elvonta a figyelmet a gázai katasztrófáról.
„De minél tovább tart ez, annál inkább bűnrészesek lesznek azok, akik továbbra is hallgatnak” vagy félnek felszólalni, írja az FT.
Brüsszel is aggódik
Szerdán az Európai Unió ismételten felszólította Izraelt, hogy azonnal oldja fel a Gázai övezet humanitárius blokádját, megszálló hatalomként Izrael a nemzetközi jog értelmében köteles biztosítani, hogy a humanitárius segély eljusson a rászoruló lakossághoz.
Ezt Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Dubravka Suica, a Földközi-tenger térségéért felelős uniós biztos, valamint Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos közölte, az MTI szerint.
Mint írják, több mint két hónapja nem érkezett humanitárius szállítmány Gázába, ami komoly aggodalomra ad okot.
Az élelmiszerkészletek kimerültek, a raktárakat kifosztják, a legtöbb háztartásban nincs biztonságos ivóvíz. A humanitárius szervezetek szerint az éhezés általánossá vált az övezetben, holott a határon nagy mennyiségű segély várakozik, ami a 2,2 milliós lakosságnak három hónapra elegendő ellátmányt jelentene.
Az izraeli blokád feloldásával az élelmezési helyzet nagyon gyorsan javulhatna – hangoztatták.
Az EU-t aggasztja az az izraeli terv, mely a segélyek elosztását nem a szakosodott humanitárius nemzetközi szereplőkre bízná. A terv ellentétes a humanitárius elvekkel – írták.
„Üzenetünk egyértelmű: a humanitárius segélyt soha nem szabad átpolitizálni vagy militarizálni. A nemzetközi humanitárius jog tiltja a segélyek háborús eszközként való felhasználását” – fogalmaztak.
Szerintük a segélyeknek el kell jutniuk a rászoruló civilekhez. Az EU ezért sürgeti Izraelt, hogy biztosítsa a nemzetközi humanitárius jog és a humanitárius fellépés alapelveinek, köztük az emberiesség, a pártatlanság, a semlegesség és a függetlenség teljes körű tiszteletben tartását az ENSZ-szel és a kijelölt civilszervezetekkel folytatott „konstruktív párbeszéd révén”.
Az EU ismételten felszólít a tűzszünet visszaállítására, a túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, ami – mint kiemelték – az ellenségeskedés végleges megszüntetéséhez vezethetne.
A katasztrófa küszöbén
Ezzel összhangban a The Guardian arról írt, hogy a Gázai övezet a „katasztrófa küszöbén” áll:
az élelmiszerkészletek és -tartalékok kifogyása miatt egyre több a lopás, a fosztogatás és az erőszak, mivel „a kétségbeesett és traumatizált emberek” megpróbálnak élelmiszerhez jutni.
Helyi lakosok és segélyszervezetek képviselői a közrend összeomlásáról és arról számolnak be, hogy bandák harcolnak egymással a megmaradt élelmiszerkészletekért. Az egészségügyi tisztviselők szerint pedig egyre növekszik az „akut alultápláltságot” mutató emberek száma.
Frissítés:
Hat európai ország, Spanyolország, Szlovénia, Norvégia, Írország, Izland és Luxemburg közös nyilatkozatban utasította el szerdán a Gázai övezet elfoglalásáról szóló izraeli tervet, adta hírül az MTI.
A spanyol külügyminisztérium által közzétett dokumentum szerint a további katonai eszkaláció Gázában „csak rontja a palesztin civilek amúgy is katasztrofális helyzetét, és veszélyezteti a fogságban tartott túszok életét”.
„Határozottan elutasítunk minden demográfiai vagy területi változást Gázában, beleértve minden olyan tervet, amely kényszeríti vagy elősegíti a lakosság végleges kitelepítését” - figyelmeztettek az állásfoglalást aláíró országok külügyminiszterei, hozzátéve, hogy mindez a nemzetközi jog megsértését jelentené.
Mint írták, elleneznek minden olyan rendszert, amely nem garantálja, hogy a teljes lakosság hozzáférjen a humanitárius segélyekhez, amelyeket az izraeli blokád miatt több mint két hónapja nem kaptak meg.
Facebookon harangozta be az előválasztási folyamatot. 
