Putyin növeli a háború intenzitását az amerikai kormányváltás érzékeny szakaszában. Ezzel a Trump-kormányzattal szembeni kiinduló helyzetét akarja javítani, és egyúttal a pszichológiai hadviselés keretében azt akarja sugallni Ukrajna összes partnerének, hogy a Kijevnek nyújtott további segítség értelmetlen. Oroszország hosszú távra tervez, és ha szükséges, a tárgyalásokkal párhuzamosan katonai támadásokat is folytatni fog.
A tél beköszönt és az orosz légicsapások rakétákkal és cirkálórakétákkal továbbra is rombolják az áram-, víz- és fűtési infrastruktúrát. Az elmúlt hetekben különösen Odesszát sújtották hosszú áramkimaradások.
Fotó: MTI/AP/Alex Brandon
Anne Applebaum, vezető Oroszország-szakértő szerint Putyin nemcsak azért harcol, hogy Ukrajnát mint nemzetet megsemmisítse, hanem azt is meg akarja mutatni, hogy Amerika, a NATO és a Nyugat gyenge és határozatlan, függetlenül attól, hogy ki az amerikai elnök.
Merre indul Trump?
Donald Trump lépései január 20-a után fontos szerepet játszanak majd az orosz-ukrán háború további menetében. Itt a leendő elnök csapata szerint két lehetséges stratégia bontakozik ki: vagy gyorsan leállítja a fegyversegélyt, hogy alkura kényszerítse Ukrajnát az esetleges területi engedményekkel kapcsolatban. Vagy – és erre is vannak jelzések – masszívan megnövelheti a segélyt, hogy Oroszországot engedményekre bírja. Más szóval, eszkalálhatná a helyzetet, hogy végül de-eszkalálja azt.
Mindenesetre Trump nagyotmondása, miszerint „24 óra alatt békét teremtek Ukrajnában”, valószínűleg kudarcot vall – noha Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban azt állította, hogy Trump alatt a háború „hamarabb véget fog érni”.
A nagy kérdés az, hogy kinek a javára fog véget érni? Hiszen Ukrajna katonai kilátásai borúsak és bizonytalan, hogy Kijev meddig tud katonailag kitartani.
Trump félrekalkulál?
Trump a jelek szerint ráadásul alábecsüli Putyin eltökéltségét, hogy mindenáron megnyerje a háborúját. Nem úgy tűnik, hogy a Kreml hagyná, hogy a béketárgyalások Ukrajna, mint nemzetállam felszámolásának útjába álljanak.
Az orosz elnök továbbra is azt állítja, hogy Ukrajna soha nem is létezett. Azt is brutálisan világossá teszi, hogy Ukrajna soha nem lehet a NATO tagja.
Putyin úgy véli, hogy ő és „legközelebbi barátja”, Hszi Csin-ping kínai elnök a világ vezető tekintélyelvű hatalma, amely katonailag egyre erősebb, és nemcsak Észak-Korea és Irán, hanem az úgynevezett Globális Dél számos országa számára is vonzó.
Aztán ott van Putyin személyiségének kérdése. Trumppal ellentétben Putyin gyakorlatilag negyedszázada Oroszország meghatározó tekintélyelvű vezetője. És nincs jele semmilyen hiteles ellenzéknek vele szemben. Nemrég arra utalt, hogy Kína és Oroszország új geopolitikai koncepciót hozott létre a világrendre vonatkozóan, amely erősebb, mint a zavarodott és befelé forduló USA.
Hosszú távú orosz játszma
Alekszandr Gabujev, a berlini Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ igazgatója szerint „a szomorú igazság az, hogy a Nyugat elleni harc a Putyin-rezsim szervező elvévé vált, és túl sok haszonélvezőt hozott létre ahhoz, hogy egyhamar felhagyjanak vele”. Trump ide vagy oda, Oroszország külpolitikáját az Amerika-ellenesség fogja vezérelni, legalább addig, amíg Putyin a Kremlben van”.
Gabujev azzal érvel, hogy az Oroszország és a Nyugat közötti bizalmatlanság túl fogja élni a Trump-korszakot. Azt is állítja, hogy bár a Kreml továbbra is óvatosan fogalmazza meg hivatalos elvárásait az új amerikai kormányzattal szemben, Moszkvában azt remélik, hogy Trump elnöksége „olyan ajándék lesz, amelyet tovább lehet adni”.
Fotó: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat
Trump ugyanis ígéretet tett arra, hogy gyorsan véget vet az ukrajnai háborúnak, és a nyugati fővárosokban attól tartanak, hogy drasztikusan csökkenteni fogja a katonai támogatást a szorongatott Ukrajnának – ami nagymértékben Oroszország előnyére válik.
De Trump azon törekvése, hogy jövőre valamilyen megállapodásra jusson Ukrajnával kapcsolatban, nem fogja megszüntetni a Kreml és a Nyugat közötti konfrontáció alapvető okait. Inkább csak megerősíti Putyin fejében az USA befelé fordulásába való belenyugvást Trump azon törekvésével, hogy „újra naggyá tegye Amerikát”.
Gabujev kollégája, Tatjana Sztanovaja megjegyzi, hogy egyetlen nyugati vezetőnek – beleértve Trumpot is – sincs olyan terve a háború befejezésére, amely távolról is elfogadható lenne Putyin számára. Szerinte a felvetett megoldások egyike sem közelíti meg az orosz követeléseket, hogy Kijevben oroszbarát kormány legyen, és a NATO soha ne vegye fel Ukrajnát a tagjai közé. Moszkvában is sokan vannak, akik amellett érvelnek, hogy Oroszországnak nem kellene elherdálnia jelenlegi harctéri előnyét a Washingtonnal való tárgyalások üres ígéretéért.
Megalapozatlan trumpi elgondolás
Miután gratulált Trumpnak a megválasztásához, Putyin utalt arra, hogy csak akkor hajlandó tárgyalásokat folytatni, ha azt az Egyesült Államok kezdeményezi (közvetlenül nem fog Zelenszkijjel tárgyalni), megszünteti a gazdasági szankciókat, és nem nyújt további támogatást nyújtson Ukrajnának. Más szóval Putyin továbbra is orosz győzelmet követel, és Ukrajna mint önálló ország teljes megsemmisítését.
Trump elképzelése a háború gyors befejezéséről szóló tárgyalásokról az orosz álláspont szerint nem megalapozott, miközben Ukrajna egyenesen a létezéséért harcol. A háború mostani, Moszkva feltételei szerinti leállítása csak tovább ösztönözné Putyin veszélyes kalandvágyát.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Van még tartalék a magyar részvényekben
