Elon Musk óriási politikai botrányt okozott

Peter Hegseth amerikai védelmi miniszter várhatóan kemény kérdéseket kap Ázsiában Elon Musk pénteki tájékoztatójáról a Pentagonban – és annak a Kínával szembeni amerikai stratégiára gyakorolt hatásairól. Hegseth a jövő héten teszi meg első hivatalos indo-csendes-óceáni útját, amelynek során megáll Hawaiin, Guamon, Japánban és a Fülöp-szigeteken.

Hogy miről kért tájékoztatót?

Tegnap a Fehér Ház idegesen utasította el a New York Times értesülését, miszerint Muskot a saját kérésére a Kínával szembeni amerikai katonai stratégiáról tájékoztatták. Hegseth azt mondta a találkozó előtt, hogy az „innovációra, hatékonyságra és intelligensebb termelésre” fog összpontosítani, de nem volt hajlandó részleteket közölni, miután Musk elhagyta a Pentagont.

Musk részvétele az Egyesült Államok Kínával kapcsolatos terveiben, vagy ügyleteiben nemcsak biztonsági aggályokat vet fel, hanem jelentős összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseket is, mivel a Tesla és a SpaceX tulajdonosaként jelentős gazdasági érdekeltségei vannak Kínában, és az amerikai légierővel is szerződést kötött.

A New York Times beszámolója szerint a megbeszélésre nem Hegseth irodájában került volna sor, ahol az innovációról szóló informális megbeszélésekre szoktak sor kerülni, hanem a „Tank” nevű, biztonságos konferenciateremben, amelyet általában a magasabb szintű megbeszélésekre használnak.

Muskot egy 20-30 diát tartalmazó tervről kellett volna tájékoztatni, amely részletezi, hogy az amerikai hadsereg hogyan vívna meg egy Kínával való konfliktust. A botrány kirobbanása miatt azonban ezt gyorsan elhalasztották.

A New York Timesnak és a Wall Street Journalnak név nélkül nyilatkozó tisztviselők találgatták a lehetséges okokat, hogy Musk miért kapta az eligazítást. A Times felvetette, hogy Musk a Doge minőségében talán a Pentagon költségvetésének megnyirbálását vizsgálja, és tudnia kell, hogy az USA milyen katonai eszközöket használna egy esetleges Kínával való konfliktusban.

Bár Musknak a szövetségi kormányon belül „szigorúan titkos” engedélye van, a SpaceX ügyvédei decemberben azt tanácsolták neki, hogy ne kérjen magasabb szintű biztonsági engedélyt, amelyet valószínűleg külföldi kapcsolatai és személyes drogfogyasztása miatt elutasítanának.

A Capitol Hillen a demokraták arra figyelmeztetnek, hogy Musk egyszerűen túl sok hozzáférést kapott a kormányzaton belül szorosan őrzött információkhoz. „Újra és újra láthattuk, hogy Musk nagyjából mindenhez hozzáférhet. Rengeteg olyan titkos tervünk van, amit nem szeretném, ha Elon Musk láthatna” – mondta Ami Bera képviselő, a képviselőház hírszerzéssel foglalkozó állandó bizottságának tagja.

Tokió és Manila ideges

A japán és a Fülöp-szigeteki tisztviselők várhatóan több információt szeretnének majd tudni Musk szerepéről a Pentagonban, tekintettel a Tesla Kínában végrehajtott hatalmas beruházásaira és a Tajvan státuszával kapcsolatos Peking-barát álláspontjaira.

A Musk-kal kapcsolatos legújabb botrány akkor robbant ki, amikor Tajpej és Tokió szorosabbra fűzi informális védelmi kapcsolatait, mivel egyre nagyobb az aggodalom Kína Tajvannal szembeni agressziója miatt. A Bloomberg beszámolója szerint a tajvani kormány védelmi tanácsadóként alkalmazta Sigeri Ivaszaki  volt japán katonai vezetőt. Ivaszaki 2012 és 2014 között a japán fegyveres erők vezérkari főnöke volt, és a japán hadsereg közös hadműveleteinek kidolgozását és az amerikai hadsereggel való koordinációt tartotta a kínai fenyegetésekkel szemben.

Az idegesség érthető, hiszen Washington minden ázsiai szövetségese már most is tűkön ül egy olyan, régóta szövetségesnek tekintett országgal szembeni bánásmód miatt, mint Ukrajna.

Musk szoros kapcsolatai a pekingi felső vezetéssel – ő egyike azon kevés külföldi vállalati vezetőknek, akik magánjellegű találkozókat tart Hszi Csin-ping kínai vezetővel – jogosan kelt aggodalmakat fog kelteni Manilában és Tokióban azzal kapcsolatban, hogy mit árulhat el – szándékosan vagy anélkül – az Egyesült Államok azon terveiről, hogy megvédje Japánt és a Fülöp-szigeteket az esetleges kínai agressziótól.

Arra is választ várhatnak Hegseth-től, hogy a Musk Kormányzati Hatékonysági Minisztérium Pentagon-költségvetés csökkentésére vonatkozó tervei károsíthatják-e az amerikai hadsereg azon képességét, hogy elrettentse az egyre magabiztosabb kínai Népi Felszabadító Hadsereget (PLA). Külföldön részben az az aggodalom, hogy a tájékoztató csak a legújabb példa Trump világhoz való hozzáállásának kaotikus és kiszámíthatatlan jellegére.

További Musk-káderek ejtőernyőzése

Musk növekvő befolyása azonban Trump védelmi politikájának alakítására is kiterjed, ami komoly nemzetbiztonsági aggályokat vet fel. Trump már kinevezte Jared Isaacmant, Musk munkatársát, a technológiai milliárdost, aki a SpaceX-szel együttműködve az első privát űrsétán is részt vett, a NASA főnökévé.

Egy másik Musk-szövetséges, Ken Howrey kaphatja meg a dániai nagyköveti posztot, ahol a Grönlandért folytatott kampányt fogja vezetni. Emellett a SpaceX befektetőjét, Emil Michelt jelölték a Pentagon következő kutatási és műszaki védelmi helyettes államtitkárának.

Kína befolyása és a Tesla függősége

Talán még ennél is fontosabb azonban, hogy Musk vállalkozásai egyedülálló módon kitettek Kínában, ami sebezhetővé teheti őt a Kínai Népköztársaság (KNK) nyomásgyakorlásával szemben. Nevezetesen, a KNK törvényei szerint az országban működő vállalatoknak kérésre meg kell osztaniuk az érzékeny információkat a kormánnyal.

Ez azért ad okot aggodalomra, mert Musk történelmileg nemcsak a kínai gazdaságtól, hanem a kormány csekkfüzetétől is függ: a Tesla 1,4 milliárd dollár hitelt vett fel kínai bankoktól a sanghaji Gigafactory építéséhez.

Mivel Kína jelenleg a Tesla globális értékesítésének 36,7 százalékát adja, érthető, hogy Musk miért dicsérte Kína „gazdasági jólétét” és a kommunista párt vezetését.

Úgy tűnik, hogy a KNK vezetésével való szoros kapcsolat a legjobb módszer az üzleti érdekeinek.

A SpaceX: nemzetbiztonsági kockázat?

A SpaceX dominanciája az amerikai hordozórakéta-iparban egy másik kockázatot jelent. 2023-ban a SpaceX az ország indításainak 90 százalékát hajtotta végre, így a vállalat szinte monopolhelyzetbe került az amerikai űrinfrastruktúrában.

A SpaceX-hez kötődő tisztviselőkkel a Trump-kormányzatban ez a dominancia még inkább megszilárdulhat. Mivel az Egyesült Államok és Kína között kiélezett űrverseny folyik, vajon Amerika biztonsági érdeke, hogy a SpaceX ilyen domináns befolyást tartson fenn az amerikai űrrendszer felett?

Lehet, hogy Musk nem szándékozik közvetlenül a KNK-nak kedvezni, de az országhoz fűződő üzleti kapcsolatai és a vezetőivel fenntartott kapcsolatai közvetve veszélyeztethetik Amerika védelmi érdekeit. Kína régóta folytat kiberkémkedést az amerikai űrkutatási cégek ellen, és Musk vállalkozásai már érintettek.

2024 decemberében az Igazságügyi Minisztérium vádat emelt egy kínai állampolgár ellen a Tesla akkumulátortechnológiájának ellopásával, amely a minisztérium szerint „a KNK számára előnyös volt egy nemzetbiztonsági vonatkozású kritikus iparágban”. Az, hogy a SpaceX milliós nagyságrendben vásárolt Tesla akkumulátor-alkatrészeket, csak növeli az érzékeny információk veszélyeztetésének valószínűségét.

Nem véletlen tehát, hogy Amerikában egyre többen úgy gondolják: Trump-nak újra kell értékelnie Musk befolyásának mértékét, mert a nemzetbiztonságot soha nem szabad veszélyeztetni a célszerűség vagy a személyes kapcsolatok kedvéért.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)