7p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Közvélemény-kutatások szerint a nacionalista és bevándorlásellenes pártok előretörhetnek az EP-választáson, ha pedig még össze is fognának egymással június 9. után, a második legnagyobb frakciójuk lehetne a parlamentben. Táboruk azonban messze nem egységes, és még a Fidesz is keresi benne a helyét. Nagyító alatt ezúttal ismét a közelgő európai választások.

„Itt a pillanat az egyesülésre, nagyon hasznos lenne. Ha sikerül, mi leszünk a második legnagyobb frakció az Európai Parlamentben (EP). Szerintem nem szabadna kihagyni egy ilyen alkalmat.”

Ezekkel a szavakkal tett nyilvános ajánlatot Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés francia parlamenti frakcióvezetője Giorgia Meloni olasz kormányfőnek, az Olaszország Fivérei vezetőjének az olasz Corriere della Serának adott, vasárnap megjelent interjúban

Borulhat a pálya

A két párt – amelyet elemzők nacionalista, jobboldali populista, radikális vagy szélsőjobboldali, euroszkeptikus, antiglobalista és bevándorlásellenes jelzőkkel szoktak illetni – jelenleg különböző frakciókban foglal helyet az EP-ben: a Nemzeti Tömörülés az Identitás és Demokrácia (ID), az Olaszország Fivérei pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportját dominálja.

Bevehetik az EP-t? Giorgia Meloni az olasz fegyveres erők napján 2024. május 3-án
Bevehetik az EP-t? Giorgia Meloni az olasz fegyveres erők napján 2024. május 3-án
Fotó: EPA/FABIO FRUSTACI

Az ID-nek jelenleg 49 (a múlt héten a frakcióból kizárt AfD-képviselőket nem számolva), az ECR-nek pedig 68 képviselője van – ez összesen 117 képviselőt jelent a 705 tagú EP-ben.

Közvélemény-kutatások az előretörésüket vetítik előre a június 6-9-i EP-választásokon: a Politico legutolsó felmérése szerint az ID 68-ra, az ECR pedig 71-re növelheti a képviselői számát.

A brüsszeli lap előrejelzései szerint a német AfD 17 képviselőjét és a 12 független Fidesz-képviselőt is beszámítva a szélsőjobbnak több mint 165 delegáltja lehetne elvileg. Ezzel a második legnagyobb frakciót hozhatnák létre az EP-ben a néppárti képviselőcsoport (174 képviselő) mögött, megelőzve a szociáldemokratákat (144 képviselő).

Bár az EP hatalma még mindig kisebb az EU kormányaként emlegetett Európai Bizottságénál és a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsénál, jogkörei az elmúlt évtizedekben jelentősen kibővültek. Az EP hagyja jóvá az uniós költségvetést, és ellenőrzi a pénz elköltését, megválasztja az Európai Bizottság elnökét, kinevezi a biztosokat és elszámoltatja őket – azaz korántsem mindegy, melyik frakciónak mekkora súlya lesz.

Mi lesz a Fidesszel?

Ami a magyar kormánypártot illeti, képviselői a Néppárttal való szakítás óta függetlenekként vannak jelen az EP-ben. Ugyanakkor számos találgatás látott napvilágot már arról, hogy Orbán Viktor is bevinné pártját az ID-ECR szövetségbe a választások után. Ez aligha lenne meglepetés, hiszen programjában, ideológiájában és hangvételében – vegyük például a migrációellenességet – a mai Fidesz sokkal inkább oda illik, semmint a centrista Néppártba.

A miniszterelnök idén februárban annyit közölt, hogy az ECR-frakcióba fognak beülni képviselőik a választások után.

Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, az ECR másik domináns pártjának, a Jog és Igazságosságnak az egyik vezető személyisége szívesen látná a magyar kormánypártot a frakcióban, és elképzelhetőnerk tartja az összefogást az ID-val is.

A Fidesz ellen ugyanakkor tiltakoztak például a cseh konzervatívok, a frakció más pártjai is fenntartásokat fogalmaztak meg, a román nacionalista AUR párt pedig jelezte, hogy csak egy Fidesz nélküli ECR-hez hajlandó társulni.

A fő kifogás a Fidesz viszonya az orosz-ukrán háborúhoz. Magyarország választásai ezen a téren az orosz invázió kezdete óta – beleértve a svéd NATO-tagság ratifikálásának folyamatos halasztását –  „súlyosan károsították” imázsát a jobboldalon, jelentette ki Charlie Weimers, a Svéd Demokraták vezetője idén februárban.

Ujhelyi István független EP-képviselő a készülő összefogással kapcsolatban lapunknak nemrég azt mondta:

"Valamilyen új formáció lenne ez, a kettőből (ECR, ID) összeválogatott szereplőkkel. Ugye az ECR-ben is vannak olyanok, akik megmondták, hogy ha Orbán van, akkor ők nincsenek. És van olyan az ID-ben, amivel egészen biztosan még a Fidesz is összeférhetetlen".    

Ráadásul közvélemény-kutatások szerint a Fidesz mélyponton van, és a Tisza Párt felfutását látva könnyen elképzelhető, hogy több képviselői helyet veszít majd június 9-én. Magyar Péter pártjának képviselői egyébként a centrista néppárti frakcióba ülnének be.

Egy fideszes EP-képviselő egy áprilisi brüsszeli háttérbeszélgetésen, amin lapcsoportunk is részt vett, ugyanakkor arra utalt, hogy továbbra is 13 EP-képviselői hellyel számolnak (beleértve a KDNP-t is). Hét új képviselő lehet, hat pedig folytathatja a munkáját.               

Hatalmi játszmák

Nagyon sok tehát még a nyitott kérdés – a Politico szerint az EP-választások egyik legnagyobb talánya éppen az, hogy miként fognak újraszerveződni a radikális pártok június 9. után. „Az egyesülések és új konfigurációk” „bonyolult és sérülékeny” kérdések, és későbbi alkuk függvényei.

Bár a fentiek alapján továbbra is valószínűtlen, hogy egyetlen nagy frakció jön létre a jobbszélen, az ID és az ECR összefogása még az AfD és a Fidesz nélkül is a baloldaléhoz hasonló méretű frakciót eredményezne.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Melonit és posztfasiszta gyökerű pártját, amely 5-10 évvel ezelőtt még szalonképtelennek számított az európai mainstreamben, később azonban mainstream konzervatív erővé vált vezetője szerint, már nem csak Le Pen udvarolja körbe.

A néppárti Ursula von der Leyen is többször utalt már arra, hogy pártja hajlandó lenne együttműködni az EP-ben Meloniékkal.

Von der Leyen közeledése persze nem véletlen: a mainstream (néppárti-szociáldemokrata-liberális) blokk ugyanis soványodhat az EP-választások után, így von der Leyennek, aki szeretne újabb öt évig az Európai Bizottság elnöke lenni, még nagyon jól jöhetnek a radikális EP-képviselők szavazatai.

Le Pennek pedig azért lenne előnyös az összefogás, mert az a szélről a centrum irányába húzná a Nemzeti Tömörülést a közvélemény szemében, és lehetőséget adna neki az európai napirend befolyásolására. Le Pen szerint a fontos témákban egyetértenek Melonival, például „az országaink feletti ellenőrzés visszaszerzésében”.

Mit lép Meloni?

Na de mit lép majd Meloni Le Pen ajánlatára? Ezzel kapcsolatban ellentmondásos sajtóinformációk jelentek meg – talán éppen azért, mert ez úgyis csak június 9. után dől majd el.   

Az olasz kormányfő korábban még azt mondta, hogy "semmilyen egyesülés nem szerepel a láthatáron" a konzervatívok és az ID között, a Politico szerint vasárnap ugyanakkor már nem zárta ki Le Pen ajánlatának elfogadását.   

Az olasz RAI közszolgálati televíziónak jelezte azt is, hogy nincsenek vörös vonalai a potenciális szövetségeket tekintve.

„Fő célom, hogy létrehozzunk egy alternatív többséget az elmúlt években kormányzó erőkkel szemben. Egy jobbközép többséget – más szavakkal –, amely ellenzékbe küldi a baloldalt Európában” – fogalmazott.

Meloni az összefogást csak a baloldallal zárta ki, a többiről azt mondta: „Majd meglátjuk".

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Politico: nagy fordulat készül Brüsszelben, jön a szigorítás
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 19:19
Az afrikai országoknak vissza kell fogniuk a migrációt, ha továbbra is szeretnének uniós fejlesztési támogatást kapni – ezt fogja javasolni az Európai Bizottság a jövő héten bemutatandó hétéves költségvetési terv részeként a Politico értesülései szerint.
Nemzetközi Putyin húzhatja a száját: újabb orosz pénzek landoltak Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 16:49
Befagyasztott vagyonokat adott át az EU.
Nemzetközi Huszárvágást tett a kormány – Orbán Viktorék uniós pénzeket szereznek?
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 16:37
Így meg lehet szerezni a forrásokat.
Nemzetközi Izraeli katonát támadott meg a Hamász
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 15:58
Megpróbálták kirángatni egy járműből.
Nemzetközi Váratlan helyről támadták meg Csehországot
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 14:28
Hackerek csaptak le.
Nemzetközi Trump megtette, amire régóta várnak
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 13:36
Mennek a fegyverek Ukrajnába.
Nemzetközi Itt az eredmény: eldőlt Ursula von der Leyen sorsa
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 12:21
Egyértelmű eredmény született.
Nemzetközi Újabb összecsapás Ukrajna és Magyarország között, súlyos vádak miatt rendelték be az ukrán nagykövetet
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 11:51
A külügyminisztérium államtitkára mellett Orbán Viktor is megszólalt az ügyben.
Nemzetközi Trump még egy dicsérettel is vérig tud sérteni – kínos baki a Fehér Házban
Privátbankár.hu | 2025. július 10. 10:31
Megdicsérte az elnök a vele ebédelő vezető – csakhogy van egy kis gond.
Nemzetközi Miért izzik a levegő Brüsszel és Peking között?
Káncz Csaba | 2025. július 10. 10:18
Eszkalálódik a politikai feszültség Peking és az EU vezetői között. Peking ezért le akarja mondani az uniós vezetőkkel július végére tervezett kétnapos kínai csúcstalálkozó második felét. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG