Hurrá kiáltással vetették vízbe magukat a berlini tiltakozók

A múlt héten egy „Dip-Dip-Hurrá” kiáltással mintegy háromszázan vetették magukat bele Berlin folyójába színes úszósapkában és változatos úszófelszerelésben a tiltakozók, azzal a céllal, hogy oldják fel a tiltást a német fővárost átszelő folyóban való fürdőzésre. Az úszással egybekötött tiltakozást a Flussbad (Folyófürdő) csoport szervezte a fürdőzés betiltásának 100. évfordulójára időzítve.

Az ilyen mozgalmaknak Európa-szerte, a Szajna tavalyi párizsi olimpiára való megtisztítására kidolgozott kilencéves terv nagy bátorítást adott. A városlakók arra ösztönzik a hatóságokat, hogy tegyék úszásra alkalmassá a vízi útjaikat – foglalja össze a The Guardian írása.

Vállalják a veszélyt

A Flussbad Berlin érdekvédelmi csoport aktivistái 2012 óta lobbiznak az úszási korlátozások feloldásáért, amit 1925-ben vezettek be, amikor a város lakosságának robbanásszerű növekedése és az ipari fellendülés a folyóvíz minőségét az emberi egészségre veszélyessé tette.

Jan Edler, a társszervező elmondta, mára a higiéniai körülmények javulása azt eredményezte, hogy a szakértői vizsgálatok kimutatták, a májustól szeptemberig tartó szezonban a napok több mint 90 százalékában megfelelőek voltak a feltételek a fürdőzéshez.

„Azt szeretnénk látni, hogy a kockázatot tudatosan vállaló felnőttek rendszeresen hozzáférhessenek az információkhoz egy tábla vagy egy alkalmazás segítségével, és maguk dönthessenek arról, hogy megmártóznak-e” – mondta.

Hozzátette, hogy csak akkor válik szennyezetté a víz, ha egy heves esőzés miatt az emberi szennyvíz túlcsordul a csatornarendszerből, valamint az eső az utcákról olajat és gumiabroncsokat mos a Spree folyóba – mondta Edler. A Flussbad szerint ez utoljára 2024 novemberében történt.

A városi hatóságok a folyómederben ottmaradt háborús lőszerek potenciális veszélyét is megemlítették, amit Edler nem tart nagy veszélynek, mivel azok a fürdőzésre engedélyezett berlini „tavakban is előfordulhatnak.”

Helyi lakosok versus turisták

Száz évvel ezelőtt a „központi” úszóház közvetlenül az Unter den Linden körútnál működött, a mai Humboldt Forum múzeummal szemben, amelyet a régi Hohenzollern-palota rekonstrukciójaként építettek.

„A városnak ez a része alapvetően a turistáknak szól, nem a berlinieknek, és ez most olyan érzés, mintha visszafoglalnánk” – mondta a 32 éves Robin Härdter ingatlantanácsadó, miközben törölközőbe csavarta magát.

Múlt kedden, rózsaszín fürdőköpenyben és sárga sapkában tüntetve, a 77 éves Ulrich Fitzke elmondta, miért merészkedik a vízbe. „Mert szeretek a nyílt vízben úszni, mert máshol 6-8 euróba kerül a belépő, és mert csodálatos az idő” – mondta.

Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

A párizsi Szajna megtisztítását célzó projektek új lendületet kaptak, különösen azután, hogy a tavalyi olimpia keretében triatlonisták és nyíltvízi úszók is megmártóztak a város szimbolikus, ám sokáig egészségtelen vizében. A városvezetés több mint 1 milliárd eurót költött szennyvízkezelésre, tisztítótelepekre, szűrőrendszerekre és záporvíz-tározókra, hogy visszaszorítsa a bakteriális szennyezést.

A forgalmas folyami közlekedés és az erős áramlás miatt a nyilvános úszás azonban csak szigorúan kijelölt és felügyelt helyszíneken engedélyezett. A város három ilyen fürdőhelyet nyit július 5. és augusztus 31. között, mentőszolgálattal, öltözőkkel és biztonsági korlátokkal.

Kelet-Párizsban, a pénzügyminisztérium közelében, egy betonfallal védett öbölben csobbanhatnak a vállalkozó kedvűek. Továbbá nyugaton, Grenelle városrészben, az Eiffel-toronyra néző panorámával, egy úszóponton biztosítanak 60x20 méteres vízfelületet. A történelmi belvárosban, a Pont de Sully közelében, sárga bóják jelölik ki az úszózónát, de a közeli turistahajók miatt a helyszín csak reggelente, illetve vasárnapokon használható.

Anne Hidalgo polgármester vadregényes élményt ígér – szerinte messze izgalmasabb a Szajnában úszni, mint bármelyik medencében. A városvezetés ugyanakkor komolyan veszi a szabályszegés lehetőségét: őrök, figyelmeztető táblák és járőrhajók gondoskodnak arról, hogy a fürdőzők a kijelölt területeken belül maradjanak.

Amszterdamban nem az Amstelt ajálnják

A holland Amszterdamban kilenc hivatalosan kijelölt városi fürdőhely kínál menekülést a nyári hőség elől, a csatornák mellett ott van még az IJ-öböl is.

Amszterdam központjában nincsenek hivatalos nyilvános úszóhelyek közvetlenül az Amstel folyón, elsősorban az erős áramlatok, a hajóforgalom és a biztonsági aggályok miatt.

Van azonban néhány hely az Amstel mentén vagy annak közelében, ahol az emberek informálisan úsznak, különösen a forró napokon – bár gyakran a saját felelősségükre.

A legismertebb strandok közé tartozik a Sloterplas Nieuw-Westben, valamint az Ouderkerkerplas, amely kissé távolabb található. A város déli részén elterülő, mesterségesen telepített Amsterdamse Bos erdeiben található tavakat évente mintegy hatmillióan keresik fel – úszni, vitorlázni vagy evezni.

A vízminőséget rendszeresen ellenőrzik, különösen baktériumok és algák szempontjából, az aktuális adatok és a fürdőhelyek felszereltsége – például kerékpártárolók és mosdók – egy országos weboldalon is nyomon követhető.

A híres csatornák vonzó volta ellenére nem mindenütt biztonságos az úszás: a legtöbb történelmi vízfolyást nem fürdésre tervezték, egyes szakaszokon – főként régi ipari övezeteknél – nehézfém-szennyezés is előfordulhat. Bár sok lakóhajó már a modern csatornahálózatra csatlakozik, a spontán fürdőzés nem ajánlott.

A kivétel a szeptemberi Amsterdam City Swim, amikor több ezer résztvevő ússza át a várost a Keizersgracht csatornától a Marineterrein kikötőig – sőt egyszer köztük volt Máxima királynő is. Ez az egyetlen alkalom, amikor a csatornák átmenetileg valóban nyitottak a közönség előtt.

Budapesten mindjárt nyit a dunai szabadstrand

Június 27-én, pénteken újra megnyílik a Római-parti szabadstrand, amely augusztus 24-ig várja a fürdőzőket.

A Duna-parti szakasz egykor a budai vízi élet központja volt, tiszta vizével és természetközeli hangulatával vonzotta a főváros lakóit. A szabad fürdőzésnek azonban több évtizedre véget vetett a vízminőség romlása: 1973-ban bezárták a kijelölt fürdőhelyeket, Budapest teljes területén tiltottá vált a természetes vizekben való strandolás. Most, a környezeti feltételek javulásával és a lakossági igények erősödésével, a Római-part visszatérhet a régi szerepéhez — immár szabályozott és ellenőrzött keretek között, írja a Csodálatos Budapest.

A Római-parti strand újjáélesztése a Város és Folyó Egyesület (Valyo) nevéhez fűződik, amely 2013 óta dolgozik a Duna-part élővé tételén. Az elmúlt években már rendeztek sikeres tesztnapokat, de idén először valósul meg hosszabb távú, szervezett nyitvatartás a fővárosi Duna-szakaszon. A fürdőzés továbbra is ingyenes, vízimentők felügyelete mellett, kijelölt és biztonságos területen zajlik.

A használható vízfelületet 120 centiméteres mélységnél elhelyezett bóják határolják.

A látogatókat rendezett partszakasz, napágyak, ivókutak, mosdók, pelenkázó, zuhanyzó és kerékpártároló várja – a természetes élmény mellett tehát az alapinfrastruktúra is biztosított. A Római-part így nemcsak nosztalgikus emlék, hanem a budapesti vízi rekreáció újraértelmezett színtere is lett.