Az ukrajnai háború komoly biztonságpolitikai dilemmákat okoz Ázsiában is, hiszen rámutat arra, hogy Washington és a Nyugat csak korlátozottan képes - és hajlandó - megvédeni egy olyan baráti országot, amely nem tagja a védelmi szövetségének. Ráadásul míg Ukrajnát az Egyesült Államok elismeri független államként, addig Tajvan státusza ennél jóval alacsonyabb szintű.
Megy a helyezkedés
Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes szerdán az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok nemzeti bizottsága előtt tartott beszédében a kínai és észak-koreai kereskedelmet okolta az orosz győzelmekért. Az európai stratégiai stabilitás - mondta Campbell - "történelmileg a legfontosabb küldetésünk". Campbell figyelmeztetett, hogy az orosz területi nyereség Ukrajnában "olyan módon változtathatja meg az erőegyensúlyt Európában, ami őszintén szólva elfogadhatatlan".
Fotó: Depositphotos
Az ukrajnai háború dinamikája olyan szinten fokozza a katonai feszültséget Ázsiában, hogy a múlt héten Campbell felszólított: vegyék be Japánt az Ausztrália-Egyesült Királyság-USA (AUKUS) szövetségbe, mivel ez kulcsfontosságú lehet a Kínával Tajvanért vívott háború megnyeréséhez.
Nem véletlen, hogy Moszkva és Peking vezető diplomatái kedden azzal vádolták a NATO-t, hogy a csendes-óceáni térségbe való belépés módjait keresi, és figyelmeztették a transzatlanti szövetséget, hogy "ne nyújtsa ki a kezét közös otthonunk felé". Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy ők ketten egy "új biztonsági architektúrát vitattak meg Eurázsiában, mivel az euroatlanti mechanizmusok tovább bomlanak és rombolják magukat".
Tegnap pedig Zhao Leji vezető kínai törvényhozó háromnapos látogatásra indult Észak-Koreába, hogy "mélyebb és szorosabb stratégiai kommunikációt" folytasson a "nemzetközi helyzet mélyreható változásairól".
"Egy valóban globális partnerség"
Biden elnök eközben ékes szavakkal dicsérte a háromnapos állami látogatáson Washingtonban tartózkodó japán Kisida Fumio miniszterelnököt, mivel Japán eddig 12 milliárd dollárral nagylelkűen támogatta Ukrajnát. Válaszul Kína és Észak-Korea fenyegető magatartására, valamint Peking Oroszországgal való szorosabb együttműködésére Tokió a következő években Kisida vezetése alatt a gazdasági teljesítmény 2 százalékára kívánja megduplázni védelmi kiadásait. Ez most többek között lehetővé teszi Japán számára, hogy 400 amerikai Tomahawk cirkálórakétát vásároljon.
Ezzel egyidejűleg Japán enyhítette a fegyverek korábbi exporttilalmát. Ennek hátterében egyrészt egy új vadászrepülőgép kifejlesztése áll Olaszországgal és az Egyesült Királysággal. Másrészt Tokió saját gyártású Patriot légvédelmi rakétákat szállított az USA-nak, hogy ezzel kompenzálja a Kijevbe irányuló amerikai szállítmányokat. Ez a japán irányváltás megalapozhatja egy erősebb partnerséget is a fegyverrendszerek fejlesztése és gyártása terén.
Bidenhez hasonlóan Kisida is úgy látja, hogy a világ történelmi válaszúthoz érkezett. "A mai Ukrajna lehet a holnap Kelet-Ázsiája" - mondta szerdán az amerikai elnökkel folytatott kétoldalú megbeszélések után. A szabad és szabályokon alapuló világrendet most "határozottan meg kell védeni".
Japán megváltozott biztonsági stratégiája új korszakot hirdet az Egyesült Államokkal való kapcsolatokban - írja Rahm Emanuel tokiói amerikai nagykövet a Wall Street Journal-ban a csúcstalálkozóval kapcsolatban. Szerdán Biden maga is "valóban globális partnerségről" beszélt, amelyet most el kell mélyíteni. Ennek érdekében az USA, Japán és Ausztrália integrálná lég- és rakétavédelmi rendszereit – jelentette be az amerikai elnök. Előzetes megbeszélések folytak arról is, hogy Japán is bekerülhetne az Ausztráliával és az Egyesült Királysággal közös AUKUS-szövetségbe.
Az AUKUS keretében Ausztráliának lehetővé kell tenni, hogy saját atom-tengeralattjárókat építsen. Ugyanakkor a partnerek egy második szintű együttműködést („Pillar II”) is létre kívánnak hozni más katonai komponensekkel, amelybe olyan országok is beletartozhatnak, mint Japán.
Szabványosított parancsnoki struktúrák
További lépésként Biden és Kisida megállapodott a japán fegyveres erők és a Japánban állomásozó amerikai csapatok - összesen 54 ezer katona- közötti fokozott átjárhatóságról. Jövőre közös parancsnoki központot nyitnak.
A parancsnoki struktúra modernizálása azonban valószínűleg nem megy olyan messzire, mint Dél-Koreában - írja a Wall Street Journal. Ott ugyanis háború esetén egy amerikai tábornok venné át a koreai egységek parancsnokságát is. Biden ennek ellenére a Japánnal kötött szövetség fennállása óta a "legjelentősebb korszerűsítésről" beszélt.
A katonai együttműködés mellett a két ország az űrutazás terén is ki akarja terjeszteni partnerségét. Az Artemis program részeként egy japán űrhajós lesz az első nem-amerikai, aki a NASA-val a Holdra repül - mondta Biden. A Fülöp-szigeteki elnökkel tegnap tartott háromoldalú csúcstalálkozó szintén első alkalom.
Ugyanakkor összhangban van Biden kormányának azzal a stratégiájával, hogy az USA kelet-ázsiai kétoldalú szövetségeit többoldalú "rácshálóvá" bővítse. Kína megpróbálja elszigetelni az amerikai szövetségeseket a térségben - magyarázta egy magas rangú kormánytisztviselő kedden újságírókkal folytatott bizalmas telefonkonferencián. "Az elképzelés az, hogy egy többoldalú, rácsszerű biztonsági architektúra felé mozduljanak el, hogy elszigeteljék Kínát".
