6p

Peking és Tokió a katonai demonstrációk egyre erősödő örvényébe került. A kettőjük közötti növekvő súrlódások azt mutatják, hogy felkészülnek Trump külpolitikájában esetlegesen bekövetkező hirtelen váltás következményeire. Káncz Csaba jegyzete.

Japán geopolitikai helyzetének józan értékelésében a kormány megállapítja, hogy „Japán a második világháború vége óta a legsúlyosabb és legösszetettebb biztonsági kihívások közepén találja magát”. Ennek hátterében részben a Kínából érkező új fenyegetések állnak.

Kína-Oroszország szövetség

Ma a Japán és az Egyesült Államok közötti, egykor robusztus biztonsági együttműködés töredezetté vált. A Trump elnök első hivatali ideje alatt kialakított erős kapcsolatok nem maradtak fenn.

Japán most ugyanazokkal a bizonytalanságokkal és kihívásokkal néz szembe, mint az Egyesült Államok más szövetségesei, például Dél-Korea, Ausztrália és a Fülöp-szigetek a Csendes-óceánon, valamint az EU az Atlanti-óceán mentén. Eközben Peking és Moszkva „határok nélküli” szövetséget kötött. Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin elnök szoros kapcsolatot ápolnak, és a két ország szilárdabb szövetséget épített ki, mint bármikor a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása óta.

Hűvösen fújnak a szelek

A növekvő kínai-orosz együttműködés komoly aggodalmakat kelt Tokióban. Az ukrajnai invázióig Tokió geopolitikai megfontolásainak katonai aspektusa nagyrészt a stratégiai tervezésre, a meglévő, vagy kialakulóban lévő biztonsági fórumokra, például a négyoldalú biztonsági párbeszédre (Quad), a két- vagy többoldalú hadgyakorlatokra és a hírszerzési információcserére összpontosított.

Most Oroszország igazi háborút folytat, ami hátteret ad egy új japán értékelésnek a kínai-orosz szövetség lehetőségeiről. Tokió olyan biztonsági környezettel szembesül, amely több katonai felszerelést és személyzetet követel, ami jelentősen magasabb védelmi kiadásokat tesz szükségessé. Ráadásul a Trump 2.0 korszakban Washington biztonságpolitikájának ingadozása miatt Japánnak – az európai országokhoz hasonlóan – sürgősen bővítenie kell a hazai védelmi termelését.

Tokió sok éven át a kínai hadsereg akkori elmaradottságával vigasztalódott, és a két ország közötti mély történelmi bizalmatlanságra támaszkodott. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter és Richard Nixon elnök ezt a bizalmatlanságot használta ki azzal, hogy Mao Ce-tung Kínát a Szovjetunió megfékezésére irányuló stratégiájuk részeként kihasználta. Ma azonban a „határok nélküli” kínai-orosz szövetség megszünteti ezt a stratégiai előnyt, és arra kényszeríti Japánt, hogy szembenézzen egy olyan egységes fenyegetéssel, amely nagyobb katonai felkészültséget és pacifista alkotmányának esetleges átértékelését követeli meg.

Kína kóstolgatja a szigetországot

Valóban, Északkelet-Ázsiában az utóbbi hetekben szokatlan feszültség van kialakulóban. Kína két hete első ízben telepítette a Liaoning és a Sandong repülőgép-hordozóit a Csendes-óceánra, ami újabb súrlódásokat okozott Japánnal. A kínai repülőgép-hordozók Iwo Jima szigetének közelében hajóztak, amely a Japán Önvédelmi Erők (JSDF) stratégiai fontosságú bázisa, és amely Tokiótól mintegy 1200 kilométerre, a Guamon található amerikai létesítményektől pedig 1300 kilométerre található.

Bár a Kelet-kínai-tenger a múltban is tanúja volt hasonló tevékenységeknek, Kína első kitörése a Ryukyu-szigetlánctól keletre fekvő vizeken túlra szimbolikus jelentőségű. Jelzi a kínai néphadsereg (PLA) haditengerészet képességét a „második szigetlánc” lefedésére – amely magában foglalja Guamot és a Tajvan közelében fekvő déli Rjúkjú-szigeteket.

A feszültség tovább fokozódott, amikor egy kínai és egy japán repülőgép légi csetepatéjára került sor Japán kizárólagos gazdasági övezete felett. Ez a legutóbbi fellángolás az ezen a színtéren előttünk álló veszélyek jele lehet.

Az új feszültségek Japán katonai erejének jelentős demonstrációját követték. Június 8-án, a Fuji Firepower hadgyakorlat során Japán először mutatta be ellencsapás-elhárító képességének elemeit, amikor is a 12-es típusú (12SSM) partvédelmi rakétarendszert próbalövésre bocsátotta. Japán azt tervezi, hogy ezeket a nagy hatótávolságú partvédelmi rakétavetőket Hokkaidón és a legdélebbi szigetén, Kjúsun telepíti. Kína ugyanezt úgy érzékelte, hogy Japán egyértelműen szakít a pacifizmussal, hogy az ellencsapás-képesség nevében első csapásmérő képességeket szerezzen.

A közelmúltban Japán bejelentette a 2022-es nemzeti biztonsági stratégiát (NSS), amely új réteggel bővítette a kínai-japán kapcsolatokat. Az NSS lefekteti az alapokat, hogy Tokió 2027-ig ötéves katonai fejlesztést hajtson végre, és meghatározza az ellencsapás-doktrínát.

Északkelet-Ázsiában az utóbbi hetekben szokatlan feszültség van kialakulóban
Északkelet-Ázsiában az utóbbi hetekben szokatlan feszültség van kialakulóban
Fotó: Depositphotos

A kizárólag önvédelemre összpontosító politikától való eltérést jelezve, a csapáselhárítási doktrína jogalapot teremt a JSDF számára, hogy a közvetlen fenyegetések elhárítása érdekében ellenséges bázisokra irányuló csapásokat mérjen. Ezzel egyidejűleg Japán bejelentette azt a szándékát is, hogy katonai kiadásait a GDP 2 százalékára emeli.

Az ezt követő időszakban Japán felbátorodott, és katonai erejét Kína elrettentése érdekében igyekezett bevetni. A japán „JS Sazanami” romboló 2024 szeptemberében egy első ilyen jellegű incidens során áthajózott a Tajvani-szoroson, szigorú válaszként a Kelet-kínai-tengeren és a Dél-kínai-tengeren tapasztalható kínai agresszióra. 2025 februárjában pedig a „JS Akizuki” romboló haladt át ezeken a vizeken, amikor Japán ismét megerősítette a hajózás szabadságát. Mindkét eset Peking részéről heves tiltakozást váltott ki.

Örvényben vergődve

A két ázsiai hatalom egyre mélyebbre sodródik egy összetett biztonsági dilemmában, a nem hagyományos amerikai vezetés körüli kiszámíthatatlanság közepette. A kettőjük közötti növekvő súrlódások azt mutatják, hogy felkészülnek az Egyesült Államok külpolitikájában esetlegesen bekövetkező hirtelen váltás következményeire. Miközben Japán arra törekszik, hogy megerősítse a saját katonai erejét és bebizonyítsa, hogy az Egyesült Államok nélkülözhetetlen szövetségese, a kényes kelet-ázsiai erőegyensúly recseg-ropog.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Európában csak egy TNT robbanóanyag-gyártó maradt talpon
Bózsó Péter | 2025. július 17. 19:08
Európa nagyszabású tervei a lőszergyártás fellendítésére még a közép-lengyelországi gyáron múlnak, de a svédek és a finnek is készülődnek.
Nemzetközi Mi az? Magyarország kilépett belőle, Ukrajna belépett
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 18:49
Míg tavasszal Magyarország 24 év után távozott a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), most Ukrajna csatlakozott a szervezethez, egyúttal az ország zászlaját is felvonták a bíróság működését biztosító Római Statútum részes államainak lobogói közé a bíróság hágai székhelyén.
Nemzetközi A németeknél is az történik, ami nálunk
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 17:23
Csökken a termékenységi ráta.
Nemzetközi Oroszország visszaadott ezer holttestet Ukrajnának
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 16:49
Közben két ember életét vesztette, és heten megsebesültek orosz csapások következtében, amelyek csütörtökön nap közben Kosztyantinyivka és Kramatorszk városát érték.
Nemzetközi Az Egyesült Királyság és Németország barátsági szerződést írt alá – egy múzeumban
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 16:22
A két ország csütörtökön széleskörű barátsági szerződést írt alá, amely a védelemtől a közlekedésig számos területen elmélyíti kapcsolataikat. Ez Friedrich Merz első londoni látogatása kancellárként.
Nemzetközi Beváltotta ígéretét a kormány: kitiltottak három ukránt Magyarországról
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 14:58
A kormány kitiltotta azt a három, a kényszerszorozásokért felelős ukrajnai tisztségviselőt Magyarország területéről, akiknek szankciós listára helyezését előző nap kezdeményezte az Európai Uniónál – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. 
Nemzetközi Szijjártó Péter újra a szőnyeg szélére állítja az ukrán nagykövetet
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 14:21
Ezúttal a palágykomoróci templom felgyújtása miatt. 
Nemzetközi Zelenszkij embere lett Ukrajna új miniszterelnöke
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 13:59
A parlament miniszterelnökké választotta Julija Szviridenkót.
Nemzetközi Drónok tucatjaival támadták Ukrajnát az oroszok
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 13:41
Az orosz hadsereg több mint 60 csapásmérő, valamint megtévesztő drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradóra, az eddigi adatok szerint egy ember meghalt, tízen pedig megsebesültek a támadásban, a harci drónok 5 helyszínen célba találtak.
Nemzetközi Több száz katonát küld az orosz határ közelébe egy uniós ország
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 10:50
Belgium mintegy 200 katonát készül Litvániába vezényelni július végén, a NATO keleti szárnyának védelmét erősítendő – jelentette be Theo Francken belga védelmi miniszter szerdán a képviselőházi bizottság ülésén. A telepítésről szóló döntést még jóvá kell hagynia a minisztertanácsnak, ami várhatóan pénteken megtörténik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG