6p

Peking és Tokió a katonai demonstrációk egyre erősödő örvényébe került. A kettőjük közötti növekvő súrlódások azt mutatják, hogy felkészülnek Trump külpolitikájában esetlegesen bekövetkező hirtelen váltás következményeire. Káncz Csaba jegyzete.

Japán geopolitikai helyzetének józan értékelésében a kormány megállapítja, hogy „Japán a második világháború vége óta a legsúlyosabb és legösszetettebb biztonsági kihívások közepén találja magát”. Ennek hátterében részben a Kínából érkező új fenyegetések állnak.

Kína-Oroszország szövetség

Ma a Japán és az Egyesült Államok közötti, egykor robusztus biztonsági együttműködés töredezetté vált. A Trump elnök első hivatali ideje alatt kialakított erős kapcsolatok nem maradtak fenn.

Japán most ugyanazokkal a bizonytalanságokkal és kihívásokkal néz szembe, mint az Egyesült Államok más szövetségesei, például Dél-Korea, Ausztrália és a Fülöp-szigetek a Csendes-óceánon, valamint az EU az Atlanti-óceán mentén. Eközben Peking és Moszkva „határok nélküli” szövetséget kötött. Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin elnök szoros kapcsolatot ápolnak, és a két ország szilárdabb szövetséget épített ki, mint bármikor a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása óta.

Hűvösen fújnak a szelek

A növekvő kínai-orosz együttműködés komoly aggodalmakat kelt Tokióban. Az ukrajnai invázióig Tokió geopolitikai megfontolásainak katonai aspektusa nagyrészt a stratégiai tervezésre, a meglévő, vagy kialakulóban lévő biztonsági fórumokra, például a négyoldalú biztonsági párbeszédre (Quad), a két- vagy többoldalú hadgyakorlatokra és a hírszerzési információcserére összpontosított.

Most Oroszország igazi háborút folytat, ami hátteret ad egy új japán értékelésnek a kínai-orosz szövetség lehetőségeiről. Tokió olyan biztonsági környezettel szembesül, amely több katonai felszerelést és személyzetet követel, ami jelentősen magasabb védelmi kiadásokat tesz szükségessé. Ráadásul a Trump 2.0 korszakban Washington biztonságpolitikájának ingadozása miatt Japánnak – az európai országokhoz hasonlóan – sürgősen bővítenie kell a hazai védelmi termelését.

Tokió sok éven át a kínai hadsereg akkori elmaradottságával vigasztalódott, és a két ország közötti mély történelmi bizalmatlanságra támaszkodott. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter és Richard Nixon elnök ezt a bizalmatlanságot használta ki azzal, hogy Mao Ce-tung Kínát a Szovjetunió megfékezésére irányuló stratégiájuk részeként kihasználta. Ma azonban a „határok nélküli” kínai-orosz szövetség megszünteti ezt a stratégiai előnyt, és arra kényszeríti Japánt, hogy szembenézzen egy olyan egységes fenyegetéssel, amely nagyobb katonai felkészültséget és pacifista alkotmányának esetleges átértékelését követeli meg.

Kína kóstolgatja a szigetországot

Valóban, Északkelet-Ázsiában az utóbbi hetekben szokatlan feszültség van kialakulóban. Kína két hete első ízben telepítette a Liaoning és a Sandong repülőgép-hordozóit a Csendes-óceánra, ami újabb súrlódásokat okozott Japánnal. A kínai repülőgép-hordozók Iwo Jima szigetének közelében hajóztak, amely a Japán Önvédelmi Erők (JSDF) stratégiai fontosságú bázisa, és amely Tokiótól mintegy 1200 kilométerre, a Guamon található amerikai létesítményektől pedig 1300 kilométerre található.

Bár a Kelet-kínai-tenger a múltban is tanúja volt hasonló tevékenységeknek, Kína első kitörése a Ryukyu-szigetlánctól keletre fekvő vizeken túlra szimbolikus jelentőségű. Jelzi a kínai néphadsereg (PLA) haditengerészet képességét a „második szigetlánc” lefedésére – amely magában foglalja Guamot és a Tajvan közelében fekvő déli Rjúkjú-szigeteket.

A feszültség tovább fokozódott, amikor egy kínai és egy japán repülőgép légi csetepatéjára került sor Japán kizárólagos gazdasági övezete felett. Ez a legutóbbi fellángolás az ezen a színtéren előttünk álló veszélyek jele lehet.

Az új feszültségek Japán katonai erejének jelentős demonstrációját követték. Június 8-án, a Fuji Firepower hadgyakorlat során Japán először mutatta be ellencsapás-elhárító képességének elemeit, amikor is a 12-es típusú (12SSM) partvédelmi rakétarendszert próbalövésre bocsátotta. Japán azt tervezi, hogy ezeket a nagy hatótávolságú partvédelmi rakétavetőket Hokkaidón és a legdélebbi szigetén, Kjúsun telepíti. Kína ugyanezt úgy érzékelte, hogy Japán egyértelműen szakít a pacifizmussal, hogy az ellencsapás-képesség nevében első csapásmérő képességeket szerezzen.

A közelmúltban Japán bejelentette a 2022-es nemzeti biztonsági stratégiát (NSS), amely új réteggel bővítette a kínai-japán kapcsolatokat. Az NSS lefekteti az alapokat, hogy Tokió 2027-ig ötéves katonai fejlesztést hajtson végre, és meghatározza az ellencsapás-doktrínát.

Északkelet-Ázsiában az utóbbi hetekben szokatlan feszültség van kialakulóban
Északkelet-Ázsiában az utóbbi hetekben szokatlan feszültség van kialakulóban
Fotó: Depositphotos

A kizárólag önvédelemre összpontosító politikától való eltérést jelezve, a csapáselhárítási doktrína jogalapot teremt a JSDF számára, hogy a közvetlen fenyegetések elhárítása érdekében ellenséges bázisokra irányuló csapásokat mérjen. Ezzel egyidejűleg Japán bejelentette azt a szándékát is, hogy katonai kiadásait a GDP 2 százalékára emeli.

Az ezt követő időszakban Japán felbátorodott, és katonai erejét Kína elrettentése érdekében igyekezett bevetni. A japán „JS Sazanami” romboló 2024 szeptemberében egy első ilyen jellegű incidens során áthajózott a Tajvani-szoroson, szigorú válaszként a Kelet-kínai-tengeren és a Dél-kínai-tengeren tapasztalható kínai agresszióra. 2025 februárjában pedig a „JS Akizuki” romboló haladt át ezeken a vizeken, amikor Japán ismét megerősítette a hajózás szabadságát. Mindkét eset Peking részéről heves tiltakozást váltott ki.

Örvényben vergődve

A két ázsiai hatalom egyre mélyebbre sodródik egy összetett biztonsági dilemmában, a nem hagyományos amerikai vezetés körüli kiszámíthatatlanság közepette. A kettőjük közötti növekvő súrlódások azt mutatják, hogy felkészülnek az Egyesült Államok külpolitikájában esetlegesen bekövetkező hirtelen váltás következményeire. Miközben Japán arra törekszik, hogy megerősítse a saját katonai erejét és bebizonyítsa, hogy az Egyesült Államok nélkülözhetetlen szövetségese, a kényes kelet-ázsiai erőegyensúly recseg-ropog.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Ukrajna sem hagyja annyiban Sebestyén József ügyét
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 19:45
A kárpátaljai férfi halála az ukránoknál is kiverte a biztosítékot. 
Nemzetközi Itt van Brüsszel terve, ami biztosan kiveri majd a biztosítékot az Orbán-kormánynál
Wéber Balázs | 2025. július 16. 19:07
Az Európai Bizottság az összes uniós forrás elérését a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötné 2028 és 2034 között. Arányait tekintve a korábbiaknál kevesebb támogatást jutttatna a gazdálkodóknak és a szegényebb régióknak, többet költene ugyanakkor védelemre, és 100 milliárd eurót szánna Ukrajnára. A magyar kormány már előre fellázadt a terv ellen.   
Nemzetközi Visszavágna a kormány Ukrajnának – nem akármilyen lépésre készülnek
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 17:48
A Kormányinfón a gyanús körülmények közt meghalt magyar állampolgárságú férfi ügye is szóba került.
Nemzetközi Végleg megromlott a lengyel-magyar barátság?
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 17:34
Lengyelország végleg hazarendelte a budapesti nagykövetét.
Nemzetközi Hatalmas oroszbarát hekkercsoportot füleltek le
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 16:59
Az Europol és az Eurojust egy paneurópai műveletben oszlatott fel egy oroszbarát hackercsoportot.
Nemzetközi Izrael megtámadta Damaszkuszt
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 15:59
A bombázásról készült videók ellepték az internetet. A szíriai állami tévé élő adásban közvetítette a támadást.
Nemzetközi Ukrán katonai vezetők szankciós listázását szeretné a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 15:19
A kormány benyújtotta három, a kényszersorozásokat irányító ukrán katonai vezető szankciós listára helyezésére vonatkozó javaslatot az Európai Uniónál, miután a napokban egy magyar ember is áldozatául esett ennek a gyakorlatnak – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Nemzetközi Tüntetések előtt Franciaország? Ünnepnapokat törölnének el
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 14:19
Ünnepnapokat akarnak eltörölni Franciaországban, pénzügyi összeomlás szélén állnak.
Nemzetközi Lemondott egy kubai miniszter, miután elképesztő kijelentést tett
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 13:43
Marta Elena Feitó Cabrera kubai munkaügyi minisztert lemondásra kényszerítették, miután cáfolta a koldusok létezését a kommunisták által irányított szigeten.
Nemzetközi Meglepetés történt az euróövezet külkereskedelmében
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 13:20
Májusban a vártnál jobban nőtt az euróövezet külkereskedelmi többlete az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett első becslése szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG