Fekete napként vonult be szeptember 23-a Libanon történelmébe: 24 óra alatt ugyanis 492 ember, köztük 35 gyerek vesztette életét az izraeli légitámadásokban. Ez volt a leghalálosabb nap a zsidó állam és az általa terrorszervezetnek tartott, iszlamista Hezbollah közötti háborúban 2006 óta.
Mi történt eddig?
Az izraeli hadsereg (IDF) azt közölte, hogy mintegy 1600 (!) célpontot támadott hétfőn. A csapások nagyrészt az ország déli részére irányultak, de néhányuk a keleti és az északkeleti országrészt is elérte. Állításuk szerint a Hezbollah „terrorista célpontjait” vették célba, libanoni közlések szerint ugyanakkor a csapások többsége lakóházakat ért.
Fotó: MTI/AP/Haszan Ammar
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő hétfőn a lakóhelyük elhagyására szólította fel a libanoniakat. Azt mondta, hogy Izrael nem ellenük, hanem a Hezbollah ellen vív háborút. Szerinte az „túl sokáig használta” őket emberi pajzsként, „rakétákat helyezett el a nappalitokban és a garázsaitokban”, amelyek „közvetlenül a mi városainkat, lakóinkat veszik célba”. Az izraeli hadműveleteket azzal indokolta, hogy megvédjék az izraelieket ezektől a rakétáktól.
A támadások kedd reggel is folytatódtak. Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnöke a csapások fokozását ígérte arra hivatkozva, hogy nem juthat levegőhöz a Hezbollah. Kedden izraeli vadászgépek újabb „célzott csapásokat” hajtottak végre Libanon fővárosában, Bejrútban, amelyben állítólag egy újabb Hezbollah-parancsnok, Ibrahim Qubaisi is életét vesztette.
A libanoni állami hírügynökség szerint egy hatemeletes lakóházat ért találat a főváros déli külterületein, számos ember megsérült. Most mentőalakulatok próbálják elérni az épületben ragadt embereket.
Az áldozatok száma időközben 558-ra emelkedett, közülük 50 gyerek és 94 nő, mintegy 1800-an megsebesültek helyi közlések szerint. A légicsapások elől tömegesen menekülnek az emberek: Szidón polgármestere, Hazem Khader Badieh szerint mintegy 10 ezer dél-libanoni menekült töltötte az éjszakát a városukban.
Eközben a Hezbollah újabb rakétákkal lőtte Izraelt, állítása szerint katonai támaszpontokat és egy repteret támadott. Kedd reggel pedig rakéta csapódott egy izraeli autópályába is.
Korábban, vasárnapra virradó éjjel pedig több mint száz rakétát lőttek ki az iszlamisták a zsidó államra. Több helyen tüzet okoztak a repeszek és a lakatlan területre érkező, le nem lőtt lövedékek, több ember megsérült.
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője Libanon elhagyására szólította fel az amerikaiakat, a brit kormány pedig rendkívüli ülést tart John Healey védelmi miniszter vezetésével.
A légitársaságok egymás után állítják le izraeli járataikat.
Mit akar Izrael?
Ennyi dióhéjban a történet eddig. De mi áll a háttérben, és mi jöhet ezután?
A Hezbollah-Izrael konfliktus már múlt héten súlyos eszkalációval fenyegetett, miután minden jel szerint az izraeli titkosszolgálat, a Moszad úgynevezett csipogós támadást hajtott végre a Hezbollah ellen: robbanóanyagot rejtett el a szélsőséges iszlamista szervezet tagjai által használt személyhívókban és walkie talkie-kban, majd egy aktiváló kód kiküldésével felrobbantotta az eszközöket.
A támadásban, amelyben Izrael azóta sem tagadta az érintettségét, 42 ember vesztette életét, köztük mintegy tucatnyi civil, csaknem háromezren megsebesültek. Ez volt a Hezbollah legnagyobb biztonsági kudarca az Izraellel való konfliktus kiújulása, tavaly október 7-e óta.
Múlt pénteken pedig egy Bejrút lakóövezetében végrehajtott izraeli légicsapás megölte az iszlamista szervezet két katonai parancsnokát, más magasrangú vezetőkkel együtt.
Izrael szerint a hadműveletek célja, hogy megszüntesse a Hezbollah által jelentett fenyegetést, és a kitelepített izraeliek visszatérhessenek az otthonaikba. Észak-Izraelből eddig mintegy 60 ezer embert telepítettek ki.
„A miniszterelnök már világossá tette (…): akik bántani próbálják ezt az országot, azokat mi még nagyobb erővel fogunk bántani”, mondta az izraeli hadsereg szóvivője kedden. „Izrael türelme nem végtelen. Biztosítani fogjuk az északi határainkat és azt, hogy az embereink hazatérhessenek.” Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy elkerülhetetlennek tartja-e a szárazföldi offenzívát.
Ezzel párhuzamosan Joáv Galant izraeli védelmi miniszter múlt héten arról beszélt, hogy újabb szakaszába lépett az iszlám radikálisokkal szembeni háború: a harcok súlypontja áthelyeződik Izrael északi, Libanonnal közös határának vidékére.
Egy meg nem nevezett magas rangú izraeli tisztségviselő a ynet hírportálnak pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egy másik fontos feladat Izrael számára az elrettentő erő helyreállítása.
A Haaretznek egy izraeli forrás azt mondta, hogy Iránt akarják elrettenteni.
Mit mond a Hezbollah?
Az Irán által támogatott Hezbollah azt állítja, hogy ellenáll az „izraeli agressziónak”.
A csipogós robbantást Iránhoz hasonlóan terrortámadásnak tartja, és állítása szerint a gázai palesztinokkal való szolidaritásból támadja Izraelt.
A zsidó állam a Hamász tavaly október 7-i, csaknem 1200 áldozatot követelő és mintegy 250 ember túszejtésével járó terrortámadása után indított hadműveleteket a Gázai övezetben, melyekben helyi közlések szerint több mint 41 ezren vesztették életüket, többségük nő és gyerek.
Mindeközben Ciszjordániában is dúl az erőszak: helyi közlések szerint tavaly október 7-e óta több mint 700 palesztinnal végeztek izraeli telepesek vagy izraeli rendfenntartó erők. A palesztinok legkevesebb kilenc izraeli katonát öltek meg.
Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem a nemzetközi jog értelmében megszállt terület, az ottani izraeli telepépítések illegálisak. A zsidó állam ezt vitatja.
A szakadék szélén
Nyugati vezetők attól tartanak, hogy az eszkaláció a Hezbollah és Izrael között „belobbantja” a térséget, azaz a háború kiszélesedik, ami beláthatatlan következményekkel járna.
Keir Starmer brit miniszterelnök kedden a Munkáspárt éves kongresszusán arra szólított fel minden felet, hogy „lépjenek vissza a szakadék széléről!” Egyúttal ismételten azonnali gázai tűzszünetre és a Hamász által fogságban tartott izraeli túszok szabadon engedésére hívott fel. Egyúttal megerősítette elkötelezettségét a kétállami megoldás, egy "elismert palesztin állam" létrehozása mellett, amely egy "biztonságos Izraellel" párhuzamosan létezhetne.
Joe Biden amerikai elnök az ENSZ-közgyűlésen New Yorkban többek között szintén arról beszélt, hogy diplomáciai megoldásra van szükség egy szélesebb háború elkerülése érdekében.
António Guterres ENSZ-főtitkár pedig ugyanitt arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ “fenntarthatatlan" állapotban van. Egyúttal bírálta azokat a kormányokat, amelyek úgy érzik, hogy megsérthetik a nemzetközi jogot, és büntetlenséget élveznek.
„Ez politikailag védhetetlen, morálisan pedig tolerálhatatlan”, fogalmazott, többek közt Európát, a Közel-Keletet és Afrikát említve példaként.
Hozzátette: a libanoni eszkaláció vészjelzés a világ számára, Gáza pedig továbbra is „non-stop rémálom”.
Korábbi interjúnkat N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértővel az izraeli-palesztin konfliktusról itt tekinthetik meg:
108-nál megállt a vagyonkezelő alapítványok szaporodása, de ez nem jelenti azt, hogy nem történik velük semmi. 
