Mit akar elérni a kínai elnök a héten Európában?

Hszi Csin-ping kínai elnök ma kezdi meg tárgyalásait Európában. Ennek során egyértelmű politikai programot követ: Peking alá akarja ásni az EU–USA kapcsolatokat és Párizst, Belgrádot, valamint Budapestet szorosabban magához kívánja kötni. Ennek messzemenő következményei lehetnek.

Az elmúlt hetekben számos uniós kormányfő utazott Kínába, köztük Belgium, Hollandia és Olaszország vezetői mellett a német kancellár is. A pekingi rezsim úgy tekintette ez utóbbi látogatásokat, mint egy európai törekvést arra, hogy a Kínával való együttműködés révén újjáéleszthessék a gyengülő uniós gazdaságot.

Ugyanakkor a kínai kommentátorok dicsérték, hogy az EU ilyen módon emancipálja magát az USA-tól, bár nem minden fenyegető felhang nélkül. Kína legfőbb geopolitikai érdeke az EU-ban ugyanis az, hogy meggyengüljön annak az USA-val való intenzív kapcsolata.

Peking közelmúltbeli retorikája - megelőzve Trump visszatérését, amely megakadályozhatja, hogy Európa a jövőben szorosan Washingtonhoz igazodjon - Európa megnyerését célozza. Kína gazdasági lassulása és az idei évre kitűzött 5 százalékos növekedési cél némi befolyást biztosít a kontinensnek Kínával szemben, tekintettel arra, hogy az európai piac központi szerepet játszik a kínai exportban. 

Kína szemszögéből nézve az USA egyedül - azaz az EU támogató piaci jelentősége és gazdasági ereje nélkül - sokkal egyértelműbben tűnik egy hanyatlóban lévő világhatalomnak - aminek a kínai vezetés amúgy is tartja. A Hszi-látogatással kapcsolatos kínai elvárások kvintesszenciája szerint Európa csak akkor lehet felelős partner a nemzetközi rendben, ha továbbra is nyíltan folytatja a gazdasági együttműködést és kereskedelmet Kínával, ahogy eddig is.

Valójában a kínai elit úgy látja, hogy az EU és az USA hanyatlásban van, ő maga pedig felemelkedő világhatalom, és ezt a folyamatot a következő néhány évben be kell fejezni, hogy a népköztársaság 2049-es századik évfordulóján ezt meg is ünnepelhessék. Az, hogy ez miként történik meg, attól is függ, hogy az EU-nak milyen álláspontot sikerül fölvennie, és ezáltal meghatározni a nemzetközi rendet.

A kínai túltermeléssel és mindenekelőtt a Kínából származó elektromos autókkal szembeni fenntartások szerintük alaptalanok. Ez nem meglepő, hiszen az EU államai és az USA közötti kívánt távolságtartás mellett Kína szoros gazdasági integrációra törekszik, lehetőleg függőségi viszonyok formájában.

A múlt héten az EU Bizottsága vizsgálatot indított a kínai vállalatoknak az orvostechnikai eszközök beszerzése során nyújtott állítólagos preferenciák ügyében. Ezen túlmenően a kínai gyártású elektromos járművek is a vizsgálat radarján vannak, mivel aggályos, hogy a támogatás következtében a kínai vállalatok árelőnyre tesznek szert az EU piacán.

Az olyan európai nemzetek, mint Olaszország, elhatárolódtak az Övezet és Út kezdeményezéstől, és Kína növekvő kapcsolatai Oroszországgal több nemzetnél is leolvasztotta a biztosítékokat az orosz-ukrán háború közepette. Mindezek fényében Peking jelenleg abban reménykedik, hogy egyik vizsgálat sem vezet gazdasági szétváláshoz, mivel már most is az Egyesült Államok által bevezetett kereskedelmi korlátozás szirtjei között navigál.

Hszi látogatását ezért nemcsak a többi európai országban, hanem az Egyesült Államokban is nagy érdeklődéssel fogják követni. Szerbia és Magyarország álláspontja másodlagos jelentőségű lesz, még akkor is, ha az Orbán-kormányzat uniós bomlasztó potenciálja már szerte Nyugaton közismert. Különös figyelmet kap viszont a franciaországi látogatás. Macron elnök ugyanis az elmúlt hetekben figyelemre méltó álláspontokat foglalt el.

Párizs jelentősége

A Sorbonne-on tartott második beszédének különösen nagy visszhangja volt Pekingben. Az "EU stratégiai autonómiájának" minden egyes említésével Hszi elnök franciaországi útja egyre értékesebbé válik. Összességében azonban nincs okunk arra számítani, hogy Kína bármilyen módon hozzájárulna Oroszország Ukrajna elleni háborújának, az EU-t évtizedek óta fenyegető legnagyobb biztonsági fenyegetésnek a befejezéséhez.

Csakúgy, mint a közel-keleti háború, amely Iránt még szorosabban kötötte Kínához. Peking hagyja, hogy közeli szövetségesei az EU határán háborút folytassanak, és nem tesz semmit, hogy megállítsa őket. Ő maga egy ideje már hibrid háborút folytat az EU államai ellen, amelynek célja a gazdasági fölény elérése. A beruházásokon keresztül történő ösztönzés és a büntetés - mint ahogy Litvánia megtapasztalta a kereskedelmi kapcsolatok befagyasztásával – ezzel párhuzamosan zajlik.

Bár Franciaország nem Kína legfontosabb gazdasági partnere az EU-ban, de fogékony az EU stratégiai autonómiájának gondolatára, amely alatt Franciaország némileg, Kína pedig nagyon is egyértelműen az USA-tól való elfordulást érti. Ezért Hszi ma Franciaországban kezdi meg európai útját. A politikai hízelgések mellett gazdasági megállapodások is szerepelnek majd a programban.

Macron célja

Macron tegnap a Kínával való gazdasági kapcsolatok újraindítására szólított fel, kijelentve hogy „Európa több kölcsönösséget szeretne a Kínával fenntartott gazdasági kapcsolatokban”.

A francia államfő hangsúlyozta, hogy a gazdasági biztonság érdekében szükség van az újraindításra. "Én egy 'aggiornamento'-t kérek, mert Kína most sok területen kapacitásfelesleggel rendelkezik, és tömegesen exportál Európába" - mondta Macron az interjúban, egy olasz szót használva, amely "frissítést" jelent.

Az interjú során Macron hangsúlyozta, hogy Európa kiegyensúlyozó szerepet játszhat, amely lehetővé teszi, hogy Kína továbbra is részt vehessen a világgazdasági színtéren. "Tisztázzuk, nem azt javaslom, hogy távolodjunk el Kínától" - mondta az interjúban. "Akár az éghajlatról, akár a biztonságról van szó, szükségünk van a kínaiakra." 
„Úgy gondolom azonban, hogy jobban meg kell védenünk nemzetbiztonságunkat, szuverenitásunkat, kockázatmentesítenünk kell ellátási láncaink egy részét, és sokkal reálisabbnak kell lennünk érdekeink védelmében." – emelte ki az elnök.

A szerb és a magyar kártya

Kína számára Szerbia nemcsak az európai „Új Selyemút” fontos horgonya, hanem az ország Oroszországhoz való közelsége miatt politikailag is érdekes. Mivel Szerbiának nincs valós esélye arra, hogy a közeljövőben bekerüljön az EU-ba vagy a NATO-ba, hasznossága a kínai geopolitikai tervek szempontjából korlátozott.

A kínai pártmédia szerint Magyarország új szintre emeli a kapcsolatokat. Szijjártó Péter KKM miniszter egy hete tett látogatást Kínában, amely kínai szemszögből kellő alázattal zajlott: „Nem szabad olyan kritikusan nézni Kínára” - jelentette ki. Az Orbán-kormányzat nemcsak Oroszországhoz, hanem annak fő támogatójához, Kínához is közel áll, és átfedéseket lát a "demokrácia" és a nacionalista ideológia kínai és orosz értelmezésével.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)