Nemzetbiztonsági vihar az amerikai chipek körül

Trump amerikai elnök beleegyezett a Kínával folytatott vámháború 90 napos további meghosszabbításába, miután a májusban kötött megállapodás lejárt, amely szerint az Egyesült Államok visszavonja a Kínára kivetett 145 százalékos vámot. Az amerikai vámok 30 százalékon maradnak, míg Kína 10 százalékos vámot vet ki az amerikai árukra.

Az első fegyverszünetet májusban az Egyesült Államok fogadta el, miután Kína ritkaföldfémek és ritkaföldfém mágnesek exportjának korlátozásával válaszolt, ami súlyosan érintette a védelmi ipart és a nagy autógyártókat, akik arról számoltak be, hogy gyorsan fogynak a készleteik.

Júniusban a Reuters számolt be arról, hogy Peking „nem kötelezte magát arra, hogy exportengedélyt adjon bizonyos speciális ritkaföldfém mágnesek” számára, amelyek harci repülőgépekhez és rakétarendszerekhez szükségesek. A hónap elején pedig a Wall Street Journal arról adott hírt, hogy Kína korlátozza a védelmi ipar számára kritikus fontosságú ásványi anyagok áramlását, arra kényszerítve a gyártókat, hogy „a világ minden táján keressenek készleteket az ásványi anyagokból, amelyekre szükségük van a golyóktól a harci repülőgépekig minden gyártásához”.

Trump váratlan döntése

A fegyverszünet meghosszabbítása összefüggésben áll a Trump-kormány rendkívüli döntésével, amelyben engedélyezte az Nvidia és az Advanced Micro Devices (AMD) számára a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez használt csúcstechnológiájú számítógépes chipek exportját Kínába.

A megállapodás értelmében az Nvidia és az AMD a Kínába irányuló chipeladásokból származó összes bevétel 15 százalékát átadja az amerikai kormánynak, cserébe az exportengedélyek megadásáért. A Financial Times (FT) szerint a kereskedelmi minisztérium múlt pénteken kezdte meg az engedélyek kiadását, miután két nappal korábban Trump és az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang találkozóra került sor.

Az FT megjegyezte, hogy ez a quid pro quo megállapodás „példa nélküli”, és kifejtette: „Exportellenőrzési szakértők szerint még soha egyetlen amerikai vállalat sem vállalta, hogy bevételeinek egy részét exportengedélyek megszerzéséért fizesse.”

A chipek Kínába történő értékesítésének engedélyezése ellentétes Trump áprilisi döntésével, amikor betiltotta az Nvidia H20 chipjének exportját. Úgy tűnik azonban, hogy Huang meggyőzte Trumpot arról, a tilalom csak az amerikai vállalatokat hátráltatná az AI-technológia fejlesztésében. A kínai technológiai és kommunikációs óriásvállalat, a Huawei uralná az AI-chipek értékesítését Kínában, és a bevételeket arra használná, hogy behozza lemaradását az Nvidia-val szemben.

Az amerikai mesterséges intelligencia iparágat januárban sokkolta, amikor a kínai DeepSeek cég olyan mesterséges intelligencia alkalmazást dobott piacra, amely szinte megegyezett az amerikai ChatGPT-vel, de sokkal olcsóbb volt.

Huang egy múlt havi podcastban így nyilatkozott: „Az amerikai mesterséges intelligencia technológiának kellene globális szabványnak lennie, ahogyan az amerikai dollár az a szabvány, amelyre minden ország épít.”

Vihar a nemzetbiztonságiaknál

A H20 chip exporttilalmának feloldásáról szóló döntés vihart kavart az amerikai katonai és hírszerző körökben. A múlt hónapban már Matt Pottinger, az első Trump-kormány nemzetbiztonsági tanácsadója és 19 másik biztonsági szakértő levelet írt Howard Luttnick kereskedelmi miniszternek, amelyben ellenezték a H20 exportengedélyek kiadására vonatkozó bármilyen döntést.

Azt állították, hogy ez „stratégiai hiba, amely veszélyezteti az Egyesült Államok gazdasági és katonai előnyét a mesterséges intelligencia területén”, és hogy a H20 „nem egy elavult chip, hanem Kína mesterséges intelligencia terén elért eredményeinek hatékony gyorsítója” lesz.

Liza Tobin, aki az első Trump-kormány nemzetbiztonsági tanácsának tagja volt, így érvel: „Visszatekintve ez lehet az a pillanat, amikor Amerika önként úgy döntött, hogy támogatja a saját stratégiai hanyatlását, és átadja Pekingnek azokat az AI-chipeket, amelyek előnyt biztosítottak számunkra korunk legfontosabb technológiai versenyében.”

Szerinte Peking „gúnyolódva” fog nézni, ahogy Washington exportengedélyeket alakít bevételi forrásokká. „Mi lesz a következő lépés – hagyjuk, hogy a Lockheed Martin 15 százalékos jutalékért eladja Kínának az F-35-ösöket?”

Peking rendkívül bizalmatlan

De lehet, hogy túlzóak az amerikai aggodalmak. Kína ugyanis a tegnapi híradások szerint felszólította a helyi vállalatokat, hogy kerüljék az Nvidia Corp. H20 processzorainak használatát, különösen kormányzati célokra, ami megnehezíti a chipgyártó törekvéseit, hogy visszaszerezze a Kínában elszenvedett több milliárd dolláros bevételkiesését.

Az egyik forrás szerint Peking néhány vállalatnak küldött levelében egy sor kérdést is feltett. Például hogy miért vásárolnak Nvidia H20 chipeket a helyi alternatívák helyett, hogy ez a választás szükséges-e a hazai lehetőségek mellett, és hogy találtak-e biztonsági problémákat az Nvidia hardverében. A levelek egybeesnek az állami média jelentéseivel, amelyek kétségbe vonják a H20 processzorok biztonságát és megbízhatóságát. A kínai szabályozó hatóságok közvetlenül a Nvidia felé is jelezték az aggályaikat, amely azonban többször is tagadta, hogy chipjei ilyen sebezhetőségeket tartalmaznának.

Jelenleg Kína legszigorúbb chip-iránymutatásai érzékeny alkalmazásokra korlátozódnak, ami hasonlít ahhoz, ahogy Peking biztonsági okokból korlátozta a Tesla Inc. járműveinek és az Apple Inc. iPhone-jainak használatát bizonyos intézményekben és helyszíneken. A kínai kormány egy időben a Micron Technology Inc. chipjeinek használatát is megtiltotta a kritikus infrastruktúrában.

Pekingnek kétféle aggodalma van. Először is, a kínai tisztviselők attól tartanak, hogy az Nvidia chipek helymeghatározási és távoli kikapcsolási képességekkel rendelkeznek – ezt az Nvidia azonban határozottan cáfolta. Trump kormányának tisztviselői azonban aktívan vizsgálják, hogy a helymeghatározás felhasználható-e a tiltott alkatrészek Kínába történő csempészésének megakadályozására, és a törvényhozók olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely előírná a fejlett mesterséges intelligencia chipek helymeghatározását.

Másodszor, Peking intenzíven összpontosít a hazai chipgyártási kapacitásainak fejlesztésére, és azt szeretné, ha a kínai vállalatok elfordulnának a nyugati chipektől a helyi termékek javára. A Bloomberg tavaly szeptemberi jelentése szerint a tisztviselők korábban arra sürgették a kínai vállalatokat, hogy a Nvidia H20 processzorok helyett hazai félvezetőket válasszanak, és olyan energiahatékonysági szabványokat vezettek be, amelyeknek a H20 chip nem felel meg. Peking azonban nem ment el odáig, hogy egyenesen betiltotta volna a hardvert, amelyet az Nvidia kifejezetten a kínai ügyfelek számára tervezett, hogy azok betarthassák az Egyesült Államok által az ázsiai országba irányuló fejlett chipek értékesítésére vonatkozó, évek óta érvényben lévő korlátozásokat.