Az Ukrajna elleni orosz háborúra és az alacsony születési rátára reflektálva Németország a kötelező katonai szolgálathoz való visszatérést fontolgatja. Nem az egyetlen ország Európában, amely ezt tervezi - foglalja össze a Deutsche Welle.
Fotó: wikipedia
Hosszas vita után Németország vezető ellenzéki pártja, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) néhány hete visszavette a kötelező katonai szolgálathoz való fokozatos visszatérést a tervei közé. Ez azt jelenti, hogy ha a CDU visszakerül a hatalomba, akkor olyan jogszabályt vezethet be, amely kötelezővé tenné a fiatalok számára, hogy egy évig katonai vagy szociális szolgálatot teljesítsenek.
Németországban nem olyan régen volt már ilyen rendszer, de azt 2011-ben megszüntették. A CDU irányváltásának oka az Oroszországgal kapcsolatos aggodalmak és a német hadsereg, a Bundeswehr személyi utánpótlási gondjai.
A kormányzó balközép szociáldemokrata párti (SPD) Boris Pistorius védelmi miniszter kijelentette, hogy a nyárig szeretné eldönteni, hogy ő is javasolja-e a visszatérést a kötelező katonai szolgálat valamilyen formájához.
A svéd példát követhetik
Pistorius jelenleg különféle lehetőségeket értékel, köztük a svéd modellt. Svédország még 2010-ben függesztette fel a kötelező katonai szolgálatot, de hét évvel később, a Krím 2014-es orosz annektálása után azt újra bevezette. Azóta minden 18 évesnek regisztráltatnia kell magát, és néhányukat orvosi vizsgálatra is behívják. Évente a regisztrált férfiaknak és a nőknek csak körülbelül 5-10 százaléka vállal katonai szolgálatot, és csak azokat a fiatalokat hívják be, akik hajlandóak erre.
A regisztráció kötelező, de a tényleges katonai szolgálat önkéntes.
2023 végén Svédország újra bevezette a kötelező közösségi szolgálatot, amit például a segélyszolgálatoknál lehet letölteni. Pistorius védelmi miniszter szerint a svéd modell „különösen megfelel" Németország igényeinek.
Az olaszok a németek nyomába léphetnek
Az olasz Lega párt vezetője, Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes az olasz hegyivadász alakulatok vasárnapi vicenzai parádéján jelentette be pártja terveit az általános hadkötelezettség visszaállítására, de Guido Crosetto, a Fratelli d’Italia védelmi minisztere, aki szintén jelen volt, nyomban a szkepticizmusának adott hangot az ötlettel kapcsolatban – számol be róla az EurActiv.
Fotó: Depositphotos
„A Lega majdnem befejezte törvényjavaslatának kidolgozását, amely a férfiak és nők számára általános hadkötelezettséget vezetne be, kötelező, hat hónapig tartó közösségi vagy regionális egységben való szolgálattal” – jelentette ki Salvini vasárnap.
Olaszország 2004-ben törölte el a kötelező sorkatonai szolgálatot. Salvini szerint a kötelező katonai szolgálat az állampolgári nevelés elengedhetetlen formája lenne, lehetővé téve az egyének hozzájárulását olyan közösségi szolgálatokhoz is, mint a (hegyi) mentés, a polgári védelem, az elsősegélynyújtás és az erdővédelem. Hangsúlyozta a regionális szolgálat fontosságát, szemben azzal a korábbi rendszerrel, amely gyakran megkövetelte, hogy a szolgálatot teljesítők távolra költözzenek otthonuktól, ami megzavarta a tanulmányaikat vagy a munkájukat.
Guido Crosetto védelmi miniszter az egyetemes hadkötelezettség újbóli bevezetése ellen érvelt, kijelentve, hogy a fegyveres erők szakmai tudást igényelnek, és az nem az ifjúság nevelésének eszköze.
Crosetto hangsúlyozta a katonaság szerepét a béke és a demokrácia értékeinek védelmében, és azt javasolta, hogy a hadkötelezettségről szóló vitáknak inkább a polgári, nem pedig a katonai szolgálatokra kellene összpontosítaniuk.
Matteo Perego di Cremnago védelmi miniszter helyettes is kijelentette, hogy a kötelező katonai szolgálat sem nem praktikus, sem nem prioritás.
Skandinávia és a Baltikum
Dániában 18 éves kortól kötelező a katonai szolgálat, ez eddig csak férfiakra vonatkozott, 2026-tól azonban a nőkre is kiterjesztenék – írja a Deutsche Welle. Ezenkívül a katonai alapszolgálat időtartamát négyről 11 hónapra kívánják meghosszabbítani. Csakúgy, mint Svédországban, jelenleg minden korosztálynak csak egy részét hívják be, mert van elég önkéntes. Norvégiában 2016 óta mind a férfiaknak, mind a nőknek katonai szolgálatra kell jelentkezniük. Orvosi alkalmassági vizsgálat után ugyancsak egy töredéküket hívják be ténylegesen szolgálatra. A szigorú kiválasztási folyamatnak köszönhetően a szolgálatnak nagy a presztízse.
Fotó: Facebook/Bjørn Arild Gram
Norvégia 9 ezerről 13 500-ra emeli a sorkatonák számát – jelentette be áprilisban a norvég kormány.
„Elegendő embernek kell lennie a megfelelő képességekkel a megfelelő időben" - mondta Bjørn Arild Gram norvég védelmi miniszter.
Hozzátéve: „A jövőben több professzionális katonai szakértelemmel rendelkező emberre lesz szükségünk.” Az NTB norvég hírügynökség szerint 2036-ra az évi 13 500 besorozott létszám elérése a cél.
Lettország is újra bevezette a kötelező katonai szolgálatot. Az eredetileg tavaly óta önkéntes alapon működő rendszer után idéntől már minden 18 és 27 év közötti férfi besorozható legfeljebb 11 hónapra. A nők dönthetnek úgy, hogy önkéntesen vesznek részt a kiképzésben. 2028-tól évente 7500 férfit hívnak majd be. Alternatív szolgálat is lehetséges a honvédelmi minisztérium intézményeiben.
Litvánia is gyorsan reagált a Krím orosz bekebelezésére, és 2015-ben újra bevezette a sorkatonai szolgálatot azután, hogy néhány évvel korábban eltörölte. Évente körülbelül 3500 állampolgárt hívnak be.
Az Oroszországgal is határos két szomszéd – Észtország és Finnország – soha nem szüntette meg a sorkatonai szolgálatot.
Ausztria, Görögország és a török pénzbeli megváltás
A sok nyilvános vita ellenére a semleges Ausztria soha nem adta fel a kötelező katonai szolgálatát. A 18 és 35 év közötti férfiakat hat hónapos alapszolgálatra sorozzák be a fegyveres erőkhöz, feltéve, hogy előzőleg egészségügyileg alkalmasnak találták őket. Aki etikai okokból nem akar katonának állni, az végezhet helyette kilenc hónap közmunkát. A nők pedig jelentkezhetnek a hadseregbe.
Görögországban minden 18 és 45 év közötti férfinak legfeljebb 12 hónapig kell katonai szolgálatot teljesítenie. Az időtartamot 2021-ben hosszabbították meg a jelenlegire a Törökországgal fennálló konfliktus és az alacsony születésszámok miatt. A helytől és az egységtől függően azonban vannak kivételek. Rövidebb szolgálati idő vonatkozik például a határnál szolgálókra, vagy olyan különleges egységekre, mint az ejtőernyősök vagy búvárok. A nagycsaládosok is rövidebb ideig szolgálnak. A katonai szolgálat alternatívája a közösségi szolgálat, de ez kétszer annyi ideig tart. A tervek szerint a jövőben lehetővé teszik a nők önkéntes katonai szolgálatát is.
Törökországnak van egy különlegessége: a sorkatonák négy héttel lerövidíthetik a hadseregben eltöltött idejüket körülbelül 5 ezer euró megfizetése ellenében. Régebben még hosszabb időre is meg lehetett vásárolni a felmentést. A hadkötelesség minden 20 és 41 év közötti férfira vonatkozik, és a szolgálat legalább hat hónapig tart.
A Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó laptársunk, az Mfor a közép- és keleti-európai uniós tagállamok hadkötelezettségéről korábban jelentetett meg összefoglalót.
Az Orbán-kormány még nem gondolt rá
A hazai politikában még nem merült fel, hogy vissza kéne állítani a sorozások rendszerét. Ahogy az Mfor is írja: Magyarországon 2004-ben szüntették meg a kötelező sorkatonai szolgálatot és tudomásuk szerint nincs kormányzati szándék a visszaállítására, ugyanakkor az önkéntesek létszámát növelni akarja a kormány, a toborzó kampányok folyamatosak. A politikai paletta szélsőjobbos résztvevői, főleg a Mi Hazánk követeli a kötelező szolgálat újbóli bevezetését. Ám a kormánypártokban és közvetlen holdudvarukban is voltak már ilyen hangok, ezek időnként felerősödnek. A szaktárca úgy látja, hogy mintegy 30 ezer aktív katonára van szükség, legalább 20 ezer önkéntes tartalékosra és közel 8 ezer honvédelmi alkalmazottra. „Ebből indulunk ki, erre építettük a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot” – fogalmazott még 2021-ben Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter. A sorkatonasággal kapcsolatban a jelenlegi honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf tavaly november végén úgy nyilatkozott, hogy
„a harcászati kiképzés továbbra is csak a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tartalékos állományának tagjai vehetnek részt. A Magyar Honvédséghez való csatlakozás önkéntes".
