„Alice Weidel felhívott, és kért tőlem egy találkozót. Jövő héten fogom fogadni Budapesten” – így jelentette be Orbán Viktor múlt héten, a svájci Neue Zürcher Zeitungnak adott nagyinterjúban, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke hivatalos látogatásra érkezik hozzá a magyar fővárosba.
„Az AfD a szavazatok 20 százalékát szerezheti meg. Miért kellene nemet mondanom, ha a vezetőjük beszélni szeretne velem? Ha Olaf Scholz felhívna, őt is fogadnám. De ez a veszély nem akut” – mondta a magyar kormányfő nevetve a közelgő németországi választásra és arra utalva, hogy a jelenlegi kancellár nem igazán keresi a társaságát.
De mi az az AfD?
Alice Weidel viszont igen, ami azért is érdekes, mert ő egy olyan pártot vezet Németországban, amellyel egyetlen más német parlamenti párt sem hajlandó közösködni.
Az AfD, amely 2013-ban alakult EU-szkeptikus és nemzeti liberális pártként, ma már a második legerősebb politikai erő Németországban a jobbközép CDU-CSU mögött – jelenleg a szavazók mintegy ötöde támogatja, és különösen Kelet-Németországban népszerű.
Német újságírók és elemzők általában szélsőjobboldali, radikális jobboldali vagy jobboldali populista pártként emlegetik. Az AfD elutasítja a szélsőjobbos jelzőt, és hitvallásában konzervatív-liberális, Németországot alapjaiban megújítani akaró erőnek nevezi magát.
Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
Tény ugyanakkor, hogy egyértelműen kívül van a német mainstream politikán, egyes politikusainak voltak a múltban nagy botrányt kiváltó, szélsőséges megnyilvánulásai, a német Alkotmányvédelmi Hivatal pedig már évek óta megfigyelés alatt tartja – eddig nem kezdeményezte a betiltását. (Náci párt nem működhetne Németországban.)
Közös nevező: a migrációellenesség
Az AfD sokáig még a Fidesznek is túl sok volt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy tavaly júniusi Kormányinfón például azt mondta, hogy „fel sem merült” a Fidesz és az AfD közös frakcióba tömörülése az Európai Parlamentben (EP). Ennek megfelelően a német párt végül nem a Fidesz által gründolt Patrióták Európáért, hanem a Szuverén Nemzetek Európája frakciónak lett a tagja – ennek a képviselőcsoportnak része a Mi Hazánk is.
Gulyás Gergely szeptemberben ugyanakkor az AfD szászországi és türingiai választási sikerét (előbbi tartományban a második, utóbbiban az első helyen végeztek Weidelék) már úgy kommentálta a Mandinernek, hogy Németországnak csatlakoznia kellene Magyarország migrációs harcához. És utalt arra is, hogy a párt a migrációellenességének köszönheti sikerét.
A Fidesz és az AfD legfontosabb közös nevezője éppen ez – mindkét párt az illegális migráció teljes megszüntetését és a jogtalanul érkezettek visszatoloncolását követeli. (A németországi háttérről és a bevándorlás okozta problémákról itt írtunk.)
Sőt, a Fidesz ebből a szempontból még a német radikálisoknál is radikálisabb – az AfD ugyanis a legális migrációt hivatalosan nem ellenzi, és miközben a magyar kormányfő nyíltan beszél arról, hogy „Magyarország a magyaroké”, az AfD vezetői nyíltan eddig nem mondtak olyat, hogy „Németország a németeké.” (Kerestünk, de nem találtunk tőlük ilyen kommentárt.)
Vannak persze egyéb közös nevezők is, mint például az EU-ellenes szólamok – az AfD kiléptetné Németországot az eurózónából –, az Oroszország elleni szankciók ellenzése és Kijev tárgyalóasztalhoz kényszerítése a politikai, katonai és pénzügyi segítségnyújtás feltételekhez kötése által. Sajtóhírek szerint az AfD EP-képviselőjelöltjei Kreml közeli hálózattól kaptak támogatásokat a választások előtt – a párt ezt tagadja.
Óvatos közeledés
A svájci lapnak adott interjúban Orbán Viktor, ha óvatosan is, szintén a közös pontokat kereste. Arra a kérdésre, hogy „Ön, úgy tűnik, szimpatizál az AfD-vel, a Patrióták mégsem akarják a frakciójukban látni a pártot, miért nem?” azt válaszolta: „Az AfD inkább egy mozgalom, mint egy párt, ahol feltűnhetnek őrült emberek és ötletek – ez egy olyan rizikó, amit a Nemzeti Tömörülés (Marine Le Pen pártja) nem akart felvállalni. Nekünk nincs tapasztalatunk az AfD-vel, és nem állunk kapcsolatban vele. A programja Magyarország számára jól hangzik: adócsökkentések, a Green Deal visszadimenzionálása, visszatérés a nukleáris energiához, szigorú migrációs politika.”
Orbán Viktor szerint Magyarországon nincs „tűzfal” (azaz nem zárkóznak el senkitől), és „ha egy pártra szavaznak az emberek, azt komolyan vesszük. Ez nem jelenti azt, hogy együttműködünk vele. De leülünk velük és beszélgetünk. Egy tűzfal primitívvé teszi a politikai gondolkodást.”
A Euronews információi szerint ugyanakkor nincs szó arról, hogy a magyar kormánypárt új szövetségesre akarna szert tenni. A csatornának a Fidesz egy neve elhallgatását kérő vezető politikusa azt mondta: „nincs hosszú távú terv” az AfD-vel. Szerinte a magyar kormány számára a mindenkori német kormány a partner, ezért inkább „udvariassági találkozónak” tekinthető Weidel fogadása.
Gulyás Gergely pedig a múlt heti Kormányinfón arról beszélt, hogy az AfD-nek van számtalan olyan megnyilvánulása, amivel semmilyen formában nem azonosulnak. Ugyanakkor „ha egy 20 százalék fölött mért párt kancellárjelöltje” találkozót kér a magyar miniszterelnöktől, akkor ő erre lehetőséget fog adni, mint ahogy „bármelyik számottevő párt” esetében meglépte volna ezt.
Korábbi nyilatkozatával összhangban hozzátette: arra rövidtávon „semmilyen esélyt” nem lát, hogy a német párt csatlakozzon a Patrióták Európáért EP-frakcióhoz.
Weidel csodálja Orbán Viktort
De miért jó Alice Weidelnek ez a látogatás? Alapvetően azért, mert kampány van – Németországban február 23-án tartanak előrehozott választásokat – , Orbán Viktor pedig köztudottan népszerű a populista jobboldalon szerte Európában, így Németországban is. (Ezt mutatja a Patrióták Európáért hétvégi madridi nagygyűlése is, ahol a közönség felállva ünnepelte a magyar kormányfőt.)
Nem csoda, hogy Weidel örül a(z általa kezdeményezett) találkozónak: „Köszönöm a meghívását, Orbán Viktor miniszterelnök úr. Örülök, hogy találkozhatok Önnel“, írta az X-en múlt pénteken.
Német lapok a vizittel kapcsolatban kiemelik, hogy az AfD évek óta szimpatizál Orbán Viktor „jobboldali populista” és „EU-kritikus” politikájával.
Weidel tavaly júniusban például nagyszerűnek nevezte a Patrióták Európáért frakció megalakulását, hozzátéve: „abszolút csodálja” Herbert Kicklt, a frakció alapításában részt vevő osztrák Szabadságpárt vezérét, valamint Orbán Viktort is.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Elfogadták Szlovákiában a 2027-es költségvetést. 
