Az orosz árnyékflottát az európai profitéhség is építi

Erről lesz szó a cikkben:

• Mely nyugati országok adtak el hajókat, amelyeket az árnyékflotta használ?
• Mekkora forrást jelent e hajók szolgálata az orosz költségvetésnek?
• Mennyire „tudatlanok” az eladók?
• Milyen szabályok szigorodnak?
• Mi a szabályok kijátszásának fő oka?
• Újabban mit szankcionálnak? 

A Shadow Fleet Secrets tényfeltáró projekt szerint a háború 2022 februári kezdete óta több mint 6 milliárd dollár áramlott nyugati hajózási mágnások és tengeri befektetők kasszájába e hajók eladásából. A Follow the Money kilenc országban tevékenykedő 40 oknyomozó újságíróból álló csapattal jutott erre az eredményre a projekt keretében.

A 35 ország közül, amelyek szankcionálták az orosz olajkereskedelmet, 21-ből adtak el olyan hajókat, amelyek végül az árnyékflottában kötöttek ki. A legtöbb eladott hajó görög tulajdonosoktól származik, őket követik a brit és német tulajdonosok. Az Európai Unió 2023 végén betiltotta a hajók közvetlen értékesítését orosz vállalatoknak, de ez nem okozott jelentős csapást az árnyékflottára.

Ennek oka, hogy a hajók többsége papíron nem orosz tulajdonban van, hanem indiai, seychelle-szigeteki, hongkongi vagy vietnámi cégeknél van bejegyezve. Az ilyen harmadik országokba történő eladás nem számít illegálisnak.

Jelenleg a Kyiv School of Economics (KSE) kutatóintézet becslése szerint több mint 600 tanker alkotja az árnyékflottát, amely az orosz olajexport 70 százalékát szállítja.

A tulajdonjogot, az üzletmenetért felelős menedzsereket és a biztosítótársaságokat nem nyugati joghatóságok alatt jegyezték be. Ezek a hajók távol maradnak az európai kikötőktől, így elkerülik az ellenőrzéseket. Így hozzájárulnak ahhoz, hogy az orosz kormány a nyugati szankciók ellenére is fenntartsa létfontosságú olajbevételeit.

Az orosz háború finanszírozásának jelentős forrása

A háború kezdete óta Oroszország több mint 800 milliárd eurót keresett fosszilis tüzelőanyagok exportjával. A tankereket nemcsak szállításra, hanem kémkedésre is használják Oroszország ellenségei ellen, kritikus infrastruktúrák feltérképezésére, sőt, akár tenger alatti elektromos kábelek megsemmisítésére is.

Az energiapiacból származó bevételek a szövetségi költségvetés 20–50 százalékát teszik ki.

Növekvő kereslet, „tudatlan” eladók

2022 végén a G7 országai árplafont vezettek be az orosz olajra. A cél az volt, hogy csökkentsék Oroszország bevételeit az olajforrásaiból azáltal, hogy megtiltják a vállalatoknak, hogy egy bizonyos ár felett értékesítsenek nyersolajat vagy olajtermékeket. Ennek ellenére a G7-hez vagy az EU-hoz nem tartozó országokban bejegyzett vállalatokra nem vonatkozik az árplafon, így az orosz olajat máshol regisztrált hajókkal lehet szállítani annak elkerülése érdekében.

Mivel Oroszország korábban nyugati hajókra és vállalatokra támaszkodott olajának szállításához, gyorsan keresni kezdte azokat a tankereket, amelyeket harmadik országokban lehetett vagy lehetne bejegyezni, hogy elkerülje az árkorlátozást. És hamar talált is hajlandó eladókat. Az orosz kereslet növelte az öregedő tankerek árát, így a hajótulajdonosok világszerte meglátták a lehetőséget, hogy jó pénzért eladhassanak egy tankert – olyanokat is, amelyeket egyébként már bontásra szántak volna.

A vállalatok azzal érvelnek, hogy nem tudhatták, mire használják majd a hajóikat.

Beszédes példák, szigorodó szabályok

Az egyik ilyen vállalat a belga tengeri szállítmányozási cég, az Euronav – amely nemrégiben CMB.TECH-re változtatta a nevét. Az Euronav 135 millió dollárt kapott öt olyan hajóért, amelyek végül Oroszország árnyékflottájában kötöttek ki 2022-ben és 2023 elején. A cég szóvivője, Katrien Hennin azt nyilatkozta, hogy nem tudták, hogy a hajókat erre a célra fogják használni. Bár ez igaz lehetett akkor, amikor az Euronav eladta azokat, de a szigorodó szabályok miatt mára az eladóknak ellenőrizniük kell, hogy hajóik nem kerülnek-e a szankciók kijátszására – mondta David O’Sullivan, az EU szankciós megbízottja a Follow the Money-nak.

„Amikor az EU megtiltotta a hajók közvetlen eladását orosz vállalatoknak, azt is előírta, hogy az európai hajótulajdonosoknak jelenteniük kell a nemzeti hatóságoknak, ha harmadik országoknak adják el hajóikat. Bár a hatóságok nem akadályozhatják meg ezeket a tranzakciókat, ez mégis hatékony eszköz lehet a szankciók kijátszásának megfékezésére” – tette hozzá O’Sullivan.

A Follow the Money és médiapartnerei legalább 32 olyan európai tulajdonú tankert azonosítottak, amelyeket az árnyékflottának adtak el azután, hogy ezek a szabályok 2023 végén hatályba léptek.

Még most is „megéri”

Egy hajóbróker – aki az ügy érzékenysége miatt névtelenséget kért – azt mondta, hogy a végső szempont mindig a nyereség. „Egy befektetőt csak egy dolog érdekel: a pénz. Szerintem az etikai határ nagyon vékony” – mondta a bróker. „Ha megengedett, meg fogják tenni.”

A legtöbb hajót görög vállalatok adták el: az árnyékflottába került, nyugati tulajdonban lévő tankerek 55 százaléka – vagyis 127 hajó – korábban görög tulajdonban volt. Összességében a görög hajótulajdonosok közel 4 milliárd dollár értékben adtak el hajókat, az Egyesült Királyságban működő cégek 22 tankert értékesítettek összesen 590 millió dollárért, míg a német hajótulajdonosok 190 millió dollárt kaszáltak.

Michelle Wiese Bockmann, a Lloyd’s List elemzője szerint Oroszország használt tanker iránti kereslete arra ösztönözte az európai cégeket, hogy még több hajót adjanak el. „Európában mindenki, akinek volt egy öreg hajója, eladta azt, és végül az az orosz olajkereskedelemben kötött ki” – mondta. „Lehetetlen lett volna nem tudni, mi lesz ezeknek a hajóknak a sorsa. … Nem tudok olyan 15 évnél idősebb tanker eladásáról, amely ne orosz irányítás alá került volna, és az árak sokkal magasabbak voltak, mint egy évvel az invázió előtt. Tehát ez nagyon, nagyon egyértelmű volt.”

Már tankhajókat is szankcionálnak

Az EU az orosz olajat szállító vállalatokra nehezedő nyomás növelése érdekében elkezdte egyes tankerhajók szankcionálását, megtiltva számukra az európai kikötőkbe való belépést, és az EU-s szolgáltatások igénybevételét. Egy hajó szankcionálható, ha orosz olajat szállít, nem tartja be a G7 árplafonját, vagy veszélyes tengeri műveletekben vesz részt – például hajóról hajóra történő olajátrakodásokat végez Görögország, Málta vagy más helyszínek közelében.

Eddig több mint 300 olajszállító tankert sújtottak szankciókkal a nyugati kormányok, többségüket az elmúlt hónapokban. Az EU azonban 68 szankcionált tankerrel messze lemarad az Egyesült Államok mögött, amely 235 hajót vett célba. Joe Biden kormánya hivatali idejének utolsó napjaiban 155 hajót sújtott szankciókkal, amelyet eddig az árnyékflotta elleni legnagyobb, bár megkésett lépésként tartanak számon.

Az EU jelenleg egy újabb szankciós csomagot készít elő, amely a hajózási szektort is érintené. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy további 74 hajó kerüljön fel a szankciós listára.