Irán óvta Izraelt a libanoni "teljes körű katonai agressziótól", mert az szerinte „megsemmisítő háborúhoz" vezetne - közölte az iszlám köztársaság ENSZ-képviselete. "Minden lehetőség, beleértve az összes ellenállási front teljes körű bevonását, az asztalon van" - írta a misszió múlt pénteken, utalva az Iránnal szövetséges fegyveres csoportokra szerte a térségben.
Az izraeli külügyminiszter másnap reagált Irán figyelmeztetésére, mondván, hogy az Iszlám Köztársaság megérdemli, hogy "elpusztítsák". "Irán ma azzal fenyegetőzik, hogy elpusztítja Izraelt, ha Izrael teljes mértékben válaszol a Hezbollah libanoni támadásaira" - írta Katz szombaton. "A válaszom Iránnak egyértelmű: egy olyan rezsim, amely pusztulással fenyegetőzik, megérdemli, hogy elpusztítsák". "Ha a Hezbollah nem hagyja abba a tüzelést és nem vonul ki Dél-Libanonból, akkor teljes erővel fellépünk ellene, amíg a biztonság helyre nem áll, és a lakosok nem térhetnek vissza otthonaikba" – tette hozzá Katz.
Eredménytelen diplomácia
Nem véletlen tehát, hogy Kanadától Szaúd-Arábiáig és Németországtól Ausztráliáig a kormányzatok a múlt héten felszólították polgáraikat, hogy azonnal hagyják el Libanont. "Hazám már háborús állapotban van Izrael fenyegetései és agressziója miatt" - mondta a hétvégén Libanon kétségbeesett ideiglenes miniszterelnöke.
Valóban, Izrael bármikor kiterjesztheti háborúját Libanonra. Joav Gallant, Izrael védelmi minisztere felkereste az Egyesült Államokat, hogy biztosítsa támogatásukat arra az esetre, ha Izrael úgy dönt, hogy bevonul. Az USA, az EU és az Arab-öböl országai a diplomáciai megoldást részesítik előnyben, de a totális háború veszélye egyértelműen fennáll. Kanada állítólag evakuálási terveket készít az ottani 45 ezer állampolgárának.
Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh
Az Irán által támogatott Hezbollah és Izrael a gázai háború kezdete óta napi rendszerességgel vív határokon átnyúló tűzharcot. Ezek többnyire viszonzásképpen érkező csapások voltak, de az elmúlt hetekben ezek a csapások fokozódtak, és egyre mélyebben hatoltak egymás területére.
A retorika is fokozódott mindkét oldalon: Izrael arra figyelmeztet, hogy totális háborút indíthat a Hezbollah felszámolására, míg Hasszán Naszrallah, a Hezbollah vezetője azt ígérte, hogy háború esetén Izraelben nem lesz olyan hely, amely biztonságos lenne.
Regionális kihatások
Ha kitörne a háború, az óhatatlanul kihatással lenne a Közel-Keletre és Európára. Szíriát és Irakot valószínűleg az Irán által támogatott milíciáikon keresztül vonnák be legközelebb.
Izrael totális háborúja nagy migrációs hullámot indítana el Európa felé, éppen akkor, amikor a populista jobboldali pártok a bevándorlás megállítására tett ígéreteikkel választásokat nyernek több uniós tagállamban. Libanon mintegy 5,3 millió lakosán kívül az ország 1,5 millió szíriai menekültet is ellát. Az EU új migrációs paktuma komoly próbatétel elé kerülhet.
Egy ilyen eszkaláció megakadályozása tehát létfontosságú érdeke magának az EU-nak és szomszédságának stabilitása szempontjából is. Kaja Kallas számára ez is prioritás lesz, amint átveszi Josep Borrell helyét a kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztségben.
Történelmi sérelmek
A Hezbollah azt mondja, hogy addig harcol Izrael ellen, amíg a gázai háború tart. De még ha a gázai háború holnap véget is érne, a Hezbollah és Izrael nem fog megállni, amíg a köztük lévő ügyek megoldatlanok.
A jelenlegi határfeszültség egy olyan konfliktus folytatása, amely azóta tart, hogy Izrael 1982-ben megszállta Libanont. A határ menti harcok megszüntetésére irányuló diplomáciai megoldások az 1701-es ENSZ-határozattal kerültek terítékre, és az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok és Franciaország különböző javaslatait is megvitatták, de a döntő nézeteltérések továbbra is fennállnak.
Az 1701-es határozat végrehajtásához egyszer s mindenkorra meg kellene állapítani Libanon határait és le kellene fegyverezni a Hezbollahot, amely állam az államban. Amíg Libanon területi integritása nem rendeződik, addig a Hezbollah azt állíthatja: valójában ő Libanon ellenálló ereje, és így igazolja fegyveres létezését.
Izrael pedig továbbra is azzal érvelhet, hogy egy ádáz ellensége van az északi határainál, amelyre válaszolnia kell. Holott ez így egy ördögi kör.
Fotó: MTI/AP/Huszein Malla
A gázai háború és a Hezbollah fokozott támadásai arra is kényszerítették Izraelt, hogy a becslések szerint 120 ezer civilt evakuáljon Galilea térségéből. Márpedig ez nem fenntartható megoldás. A Libanon elleni háború szintén nem tette Izraelt biztonságosabbá a múltban.
Az EU legfontosabb érdeke, hogy támogassa a stabilitást a szomszédságában, és megakadályozza a háborús menekültek beáramlását Libanonból. A kettő össze is függ egymással.
Ciprus is sérülékeny
Ha a háború kitörne, Ciprus lenne az első kikötő, amely mintegy 180 kilométerre van a libanoni partoktól. Ez a legolcsóbb útvonal, amelyet az embercsempészek kínálnak.
A migránsok száma ráadásul már a gázai háború óta megnőtt. Idén januártól áprilisig Ciprus több mint 2000, többnyire szíriai migránst regisztrált, akik gumicsónakokban érkeztek a partjaikra és ez közel 60-szor több, mint az előző évben.
A közigazgatásuk túlterhelt volt, ezért az EU-tól kértek segítséget. Az EU válasza gyors volt. Május elejére újabb migránsmegállapodás született, és Ursula von der Leyen letette a pénzt az asztalra a bejrúti kormányzat számára, lényegében feltételek nélkül - azon kívül, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába.
Ha Izrael megszállná Libanont, a kormány nem lenne abban a helyzetben, hogy visszatartsa az összes migránst. Nemcsak a szíriaiak menekülnének, hanem a libanoniak is, valamint a térségben élők is, akik egy regionális háború kilátásától tartanak. Libanonban már most is a legmagasabb az egy főre jutó menekültek aránya a világon, és még nem lábalt ki az egyik legsúlyosabb pénzügyi és gazdasági válságból, amellyel bármely modern ország valaha is szembesült.
Mit fog akkor tenni az EU? Ezt nem lehet megoldani azzal, hogy visszatoloncoljuk a gumicsónakokat, megakadályozva, hogy elérjék a ciprusi partokat. Ez könnyen humanitárius katasztrófába torkollhat. Az EU-nak minden érdeke megvan abban, hogy megakadályozzon egy ilyen forgatókönyvet. Több diplomáciai erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy Izrael és Libanon megoldást találjon a határkonfliktusukra.
Mi több, egy esetleges libanoni invázió pillanatok alatt eszkalálódna a Kelet-Mediterráneumban is. A libanoni síita milícia vezetője 10 napja azzal fenyegetőzött, hogy célba veszik Ciprus szigetét is, ha háború törne ki Izrael és Libanon között. Hasszan Nazrallah ezt arra az esetre mondta, ha a szigetország megnyitná repülőtereit és bázisait az izraeli erők előtt.
Minderre rákontrázott a török külügyminiszter, aki múlt hétfőn azzal érvelt, hogy Ciprus az izraeli-gázai háború "műveleti központjává" válik, és figyelmeztette földközi-tengeri szomszédját, hogy ne váljon a nagyobb konfliktus részévé. "Gyakran látjuk a hírszerzési jelentésekben, hogy bizonyos országok bázisként használják a dél-ciprusi görög ciprusi közigazgatást, különösen a gázai műveletekhez" - mondta Fidan.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
