Benjamin Netanjahu most akár pezsgőt is bonthat. Izrael ellenségei az egész térségben súlyosan meggyengültek a 15 hónapos háború alatt. Az izraeli túszok elkezdtek hazatérni a gázai fogságból, és Netanjahu jóbarátja, Donald Trump újra a Fehér Ház ura lett.
De Netanjahunak kevés ideje van arra, hogy üljön a babérjain. Szélsőjobboldali koalíciós partnerei a kormány megbuktatásával fenyegetőznek, ha a Hamásszal kötött hathetes tűzszünet lejártával nem folytatja a háborút a Gázai övezetben. Ez Netanjahut a kormányzati szövetségesei és egy olyan amerikai elnök malomkövei közé sodorta, aki azt mondja, hogy véget akar vetni a térség háborúinak.
Háborús nyereségek
A háborút kiváltó 2023. október 7-i Hamász-támadás utáni első időszakban Netanjahu népszerűsége zuhant. Izrael biztonsági és hírszerző szolgálatai nem tudták megakadályozni a 75 éves történetének leghalálosabb támadását, és a holokauszt óta a zsidók elleni legsúlyosabb támadást. A Hamász túszok sokaságát tartotta fogva Gázában, a nemzet pedig gyászolt.
Netanjahu azonban hamar visszanyerte az egyensúlyát, és most katonai sikerekkel büszkélkedhet az egész régióban. Gázának hosszú évekbe fog telni, mire talpra áll.
Ugyanakkor Izrael a Hezbollah harcosainak rakétatüzére légi és szárazföldi offenzívával, valamint célzott kivégzésekkel válaszolt, amelyek súlyosan meggyengítették a libanoni csoportot. A Hezbollahra mért kemény csapás, amely magában foglalta a csipogók és rádiótelefonok felrobbantására irányuló összetett műveletet, úgy tűnik, hozzájárult Bassár Aszad elnök bukásához a szomszédos Szíriában – a Hezbollah egyik legszorosabb szövetségesének és fő fegyvercsatornájának. Irán, a Hezbollah és Aszad fő pártfogója, döbbenten tapasztalhatta, hogy regionális befolyási szférája gyengül, miközben az izraeli légicsapások a jelentések szerint az ország légvédelmét és más érzékeny célpontokat semmisítettek meg.
Trump visszatérése a Fehér Házba azzal a valószínűséggel jár, hogy még keményebb nyomást gyakorol Iránra, és megújítja Teherán riválisával, az arab világ leggazdagabb és legerősebb országával, Szaúd-Arábiával kötendő történelmi normalizációs megállapodásra irányuló erőfeszítéseket. Ennek eredményeként sok izraeli, köztük Netanjahu is, úgy véli, hogy az ország sokkal erősebb stratégiai helyzetben van, mint a háború kezdetén.
„Világossá tettük ellenségeink és az egész világ számára, hogy amikor Izrael népe összefog, nincs olyan erő, amely megtörhet minket” – hangsúlyozta Netanjahu a tűzszünet e heti előestéjén.
A belpolitikai csatatér
De miközben Netanjahu hasznot húzhatna Izrael harctéri győzelmeiből, valójában a politikai túlélésért küzd. A háború során Netanjahu „teljes győzelmet” ígért a Hamász ellen – a csoport kormányzati és katonai képességeinek megsemmisítését és a Gázában maradt túszok hazahozatalát.
A tűzszünet azonban elmarad ezektől a céloktól. Izrael hat hét alatt a több mint 90 túsznak mindössze egyharmadát hozza haza. A többiek sorsa továbbra is tisztázatlan.
Az első túszszabadítás megmutatta, hogy a teljes győzelem mennyire nehezen elérhető. Pillanatokkal a tűzszünet életbe lépése után a Hamász fegyveresei előbújtak rejtekhelyükről, és újra az utcákon parádéztak. Álarcos fegyveresek kísérték a Vöröskereszt három szabadon engedett túszt szállító járművét, és a Hamász vezette kormány azt állítja, hogy megvédi a nemzetközi humanitárius segélyszállítmányokat.
Izrael beleegyezett abba is, hogy több száz palesztin foglyot szabadon engedjen, köztük több tucatot, akik izraeliek elleni halálos támadásokban vettek részt, ami feldühítette Netanjahu keményvonalas bázisát. A megállapodás feltételei arra késztették az egyik szélsőjobboldali miniszterét, Itamar Ben-Gvirt, hogy pártja kilépjen Netanjahu koalíciójából, így a miniszterelnöknek szűk többsége maradt a parlamentben.
Hétfőn egy másik radikális, Bezalel Smotrich pénzügyminiszter megesküdött, hogy követi a példáját, ha Netanjahu nem folytatja a háborút, amikor a 42 napos tűzszünet március elején lejár. Smotrich távozása a kormányból megfosztaná Netanjahut parlamenti többségétől, ami szinte biztosan új választásokat váltana ki. „Ha, Isten ments, a háborút nem folytatják, megbuktatom a kormányt” – mondta Smotrich újságíróknak.
A keményvonalasok és a túszok közé szorulva
Netanjahu megesküdött, hogy kiújítja a háborút, ha a Hamász nem teljesíti követeléseit a háborút lezárni hivatott tűzszünet második szakaszáról szóló tárgyalásokon, amelyek másfél hét múlva kezdődnek. „Ha vissza kell térnünk a harcokhoz, akkor azt új módon és nagy erővel fogjuk megtenni” – mondta Netanjahu.
De ez nem biztos, hogy olyan könnyű lesz. A Hamász által kiszabadított fiatal nők érzelmes jelenetei, amint újraegyesülnek családjaikkal, felkeltették a nemzet figyelmét.
A közvélemény – és a hadsereg – elfáradt a 15 hónapja tartó harcok és a harcban elhunyt katonák folyamatosan növekvő száma után. A gázai harctér is változik. A tűzszünet első fázisa lehetővé teszi, hogy a közel 2 millió gázai lakos elhagyja a zsúfolt sátortáborokat, és visszatérjen az otthonukból megmaradt részekbe. Ez lehetővé teszi a Hamász számára, hogy átcsoportosítsa erőit a civilek tömegei között.
Izraelt és magát Netanjahut a világ legfelsőbb bíróságai már vádolják háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel a gázai polgári áldozatok nagy miatt, ami különösen nagy kihívássá teszi a katonai offenzíva folytatását.
A Trump-hatás
Netanjahu sorsát illetően az óra ketyeg, és itt Trump döntő tényező lehet. Trump már hivatalba lépése előtt nyomást gyakorolt Netanjahura a tűzszüneti megállapodás elérése érdekében, és úgy tűnik, hogy új közel-keleti megbízottjának, Steve Witkoffnak a bevonása döntő szerepet játszott a megállapodás megkötésében.
Trump második kormányzásának első napján vegyes jeleket adott arról, hogy mi várhat a térségre. Beiktatási beszédében „béketeremtőnek és egyesítőnek” nevezte magát. Később azonban azt mondta, nem bízik abban, hogy a tűzszünet kitart. „Ez nem a mi háborúnk. Ez az ő háborújuk” – emelte ki, általános meghökkenést váltva ki.
Miután négy évvel ezelőtt feldühítette Trumpot azzal, hogy gratulált Joe Biden 2020-as választási győzelméhez, Netanjahu keményen dolgozik azon, hogy Trump támogatását felsorakoztassa.
Fotó: Izraeli kormány sajtószolgálata
Az elsők között volt a világ vezetői között, akik most gratuláltak Trumpnak a beiktatása után. Egy áradozó üzenetben köszönte meg Trump segítségét a túszok kiszabadításában, és azt mondta, hogy várakozással tekint a közös munka elé a Hamász elpusztítása érdekében. „Biztos vagyok benne, elnök úr, hogy az Ön vezetése alatt szövetségünk legjobb napjai még előttünk állnak” – tette hozzá.
De a két öntörvényű vezető elképzelései nem biztos, hogy azonosak.
A Fox Newsnak nyilatkozva a héten Witkoff azt mondta: Trump azt szeretné, ha a tűzszünet első szakasza sikeres lenne, hogy a felek folytathassák a tárgyalások második szakaszát. „Ez az ő utasítása, és ezt fogjuk tenni” – mondta.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
