Sajnos ismét szintet lép az orosz-ukrán háború: eddig ugyanis hivatalosan nem volt példa arra, hogy egy harmadik ország katonái tömegesen bekapcsolódjanak a harcokba.
Újabb határ dől le
Önkéntes alapon persze már eddig is harcoltak más országok állampolgárai mindkét oldalon – ukrán oldalon egy nemzetközi légióról szóltak rejtélyes hírek (erről még Rácz András Oroszország-szakértő beszélt korábban lapcsoportunk Klasszis Klubjában), az amerikai CIA emberei titkos ukrajnai központokból segítik az ukrán hadműveleteket, de az oroszok oldalán is harcolnak külföldiek szerte a világból, Nepáltól Brazíliáig –, de egyik esetben sem reguláris haderőről volt szó.
Most viszont minden jel szerint ez a határ is ledől: Észak-Korea – amely fegyverekkel már eddig is segítette Moszkvát sajtóhírek szerint – most csapatokkal is beszáll Oroszország oldalán a háborúba.
Az amerikai védelmi minisztérium e heti jelentése szerint a világ egyik utolsó kommunista diktatúrája mintegy 10 ezer katonát küld a frontra a következő hetekben.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Vlagyimir Szmirnov
Mark Rutte, a NATO új főtitkára hétfőn megerősítette az ukrán titkosszolgálat értesüléseit, miszerint egyes észak-koreai egységek már meg is érkeztek az Oroszországhoz tartozó Kurszki területre, ahonnan az orosz hadsereg augusztus óta próbálja kiverni – sikertelenül – az ukrán egységeket.
Az észak-koreai katonák bevetéséről szóló híreket már Vlagyimir Putyin sem tagadja.
„A képek komoly dolgok. Ha vannak képek, azok tükröznek valamit” – válaszolta sokat sejtetően a múlt heti oroszországi BRICS-találkozón arra az újságírói kérdésre, amely az észak-koreai csapatmozgásokat rögzítő műholdfelvételeket firtatta.
Néhány nappal később Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig gyakorlatilag beismerte az észak-koreai segítségnyújtást, amikor azt mondta: Oroszország és Észak-Korea idén júniusban biztonsági és védelmi együttműködést írt alá, amely tartalmazza a kölcsönös katonai segítségnyújtás lehetőségét is.
Az nyilvánvaló, hogy az orosz hadseregnek nagyon jól jön az erősítés, hiszen eddig óriási veszteségeket szenvedett el – Rutte szerint már több mint 600 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg a harcokban –, az általános mozgósítást pedig Putyin belpolitikai okok miatt továbbra is kerüli.
Moszkva börtönökből verbuvál katonákat az emberhiány enyhítésére, és egyre nagyobb számban vet be 45-50 év feletti önkénteseket is.
Pénz, teszt, fegyverkezés
Na de mit nyer a csapatküldéssel Észak-Korea?
A The Guardian elemzése szerint Phenjan egyrészt pénzt kap majd a segítségért, amire nagyon is szüksége van. Másrészt feltehetően részesül abból az orosz know-how-ból, amely az interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárók fejlesztéséhez, valamint az atomprogramjához szükséges.
„Észak-Korea bevételre tehet szer, és segítséget kaphat a rakéta- és nukleáris programjához Oroszországtól”, mondta Gabriel Jonsson, a Stockholmi Egyetem Korea-tanulmányok tanszékének professzora a brit lapnak.
„Az észak-koreai erőknek egyetlen missziójuk van: harcolni és meghalni Oroszországért, és közben több milliárd dollárral gazdagítani Kim Dzsongunt (Észak-Korea teljhatalmú vezetőjét). Így Phenjannak több mint elegendő pénze lesz a szankciók elkerüléséhez és ahhoz, hogy soha ne mondjon le a nukleáris fegyvereiről”, jelentette ki Harry Kazianis, a washingtoni székhelyű Center for the National Interest elemzőintézet nemzetbiztonsági ügyekkel foglakozó igazgatója.
Szerinte minél tovább tart a háború, annál több észak-koreai katonára lesz szüksége Putyinnak. Ez pedig megerősíti majd a Kim-család hatalmát, és tovább hizlalja a rezsim bankszámláit.
Mindemellett az ukrajnai bevetés lehetőséget adhat Kim Dzsongunnak arra, hogy felmérje hadseregének (vagy legalábbis egyes egységeinek) ütőerejét – azaz nem csak fegyvereit, hanem katonáit is valós harci helyzetben tesztelheti.
Az észak-koreai propaganda pedig azt is harsoghatja majd, hogy lám, itt a bizonyíték, hadserege még az amerikaival is felveszi a versenyt. Kérdés persze, hogy mennyire lesznek hatékonyak katonái a fronton, hiszen valójában semmilyen harci tapasztalatuk nincsen.
Küszöbön az újabb proxy háború
Ami az ázsiai térségre gyakorolt hatást illeti, a fenti fejlemények a félelmek szerint drámaian növelhetik a szomszédokra, mindenekelőtt Dél-Koreára jelentett észak-koreai fenyegetést.
„A csapatküldés azt mutatja, hogy az ukrajnai háború többé már nem egy olyan konfliktus, amelynek alig van köze Dél-Koreához”, írta a Korea Times szerkesztőségi cikkében. A Korea Herald pedig egyenesen úgy véli, hogy az új fejlemény egyfajta „vérszövetség” létrejöttét jelzi a két ország között.
Dél-Korea attól is tart, hogy szomszédja ukrajnai szerepvállalása közös határukon is érezteti majd negatív hatását, ahol az utóbbi időben ismét feszültté vált a helyzet.
Kérdés, hogy Szöul – amely csatlakozott ugyan az Oroszország elleni amerikai szankciókhoz, de eddig csak halált nem okozó katonai eszközöket juttatott Ukrajnának – változtat-e politikáján, azaz más módon is segíti-e majd Kijevet.
Sajtóhírek szerint a dél-koreai vezetés már fontolgatja olyan szakemberek Ukrajnába küldését, akik információkkal láthatják el az ukrán hadvezetést az észak-koreai harcmodorról, valamint részt vehetnek az elfogott észak-koreai katonák kihallgatásában.
A legnagyobb kérdés azonban az, hogy feloldja-e Dél-Korea – a világ 9. legnagyobb fegyverexportőre – azt a régóta fennálló korlátozását, miszerint nem ad el fegyvereket olyan országoknak, amelyek fegyveres konfliktusban állnak.
Az észak-koreai csapatküldés mindenesetre fokozza a dél-koreai vezetésre nehezedő nyomást a korlátozás feloldására, amihez azonban alkotmánymódosítás is szükséges. Jun Szogjol dél-koreai elnök nemrég azt nyilatkozta, hogy fellazíthatják a direktívát, és az opciók között említette az ukrajnai fegyverszállítást – ennek bekövetkezte az észak-koreai katonai aktivitás mértékétől (is) függ.
Ez pedig végül azt eredményezheti – hívják fel figyelmet szakértők –, hogy Észak- és Dél-Korea sok ezer kilométerre a határaiktól proxy háborút vív majd egymással, és dél-koreai fegyverek fognak megölni észak-koreai katonákat – mintegy hetven évvel a két ország közötti háború vége után.
Ramon Pacheco Pardo, a londoni King’s College nemzetközi kapcsolatokkal foglakozó professzora a brit lapnak arról beszélt, hogy a proxy háború bizonyos szinten már most is zajlik a két ország között: Dél-Korea közvetve szállít fegyvereket Kijevnek (tüzérségi lövedékeket ad el szövetségeseinek, amelyek azokat továbbítják Ukrajnának), Észak-Korea pedig már közvetlenül is támogatja Oroszországot.
Ha Szöul közvetlenül is szállítana halált okozó fegyvereket – teszi hozzá –, az „csak megerősítené, hogy a két Korea proxy háborúban áll egymással”.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
