7p

Azt értjük, miért jó Oroszországnak, hogy észak-koreai katonák ezreit küldheti a frontra Ukrajna ellen. De milyen hasznot remél ettől az ázsiai kommunista diktatúra, és valós veszély-e a proxy háború a két Korea között? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Sajnos ismét szintet lép az orosz-ukrán háború: eddig ugyanis hivatalosan nem volt példa arra, hogy egy harmadik ország katonái tömegesen bekapcsolódjanak a harcokba.

Újabb határ dől le

Önkéntes alapon persze már eddig is harcoltak más országok állampolgárai mindkét oldalon – ukrán oldalon egy nemzetközi légióról szóltak rejtélyes hírek (erről még Rácz András Oroszország-szakértő beszélt korábban lapcsoportunk Klasszis Klubjában), az amerikai CIA emberei titkos ukrajnai központokból segítik az ukrán hadműveleteket, de az oroszok oldalán is harcolnak külföldiek szerte a világból, Nepáltól Brazíliáig –, de egyik esetben sem reguláris haderőről volt szó.

Most viszont minden jel szerint ez a határ is ledől: Észak-Korea – amely fegyverekkel már eddig is segítette Moszkvát sajtóhírek szerint – most csapatokkal is beszáll Oroszország oldalán a háborúba.

Az amerikai védelmi minisztérium e heti jelentése szerint a világ egyik utolsó kommunista diktatúrája  mintegy 10 ezer katonát küld a frontra a következő hetekben.

Vlagyimir Putyin koccint Kim Dzsongunnal  Phenjanban  idén júniusban – Észak-Korea is beszáll a háborúba
Vlagyimir Putyin koccint Kim Dzsongunnal Phenjanban idén júniusban – Észak-Korea is beszáll a háborúba
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Vlagyimir Szmirnov

Mark Rutte, a NATO új főtitkára hétfőn megerősítette az ukrán titkosszolgálat értesüléseit, miszerint egyes észak-koreai egységek már meg is érkeztek az Oroszországhoz tartozó Kurszki területre, ahonnan az orosz hadsereg augusztus óta próbálja kiverni – sikertelenül – az ukrán egységeket.

Az észak-koreai katonák bevetéséről szóló híreket már Vlagyimir Putyin sem tagadja.

„A képek komoly dolgok. Ha vannak képek, azok tükröznek valamit” – válaszolta sokat sejtetően a múlt heti oroszországi BRICS-találkozón arra az újságírói kérdésre, amely az észak-koreai csapatmozgásokat rögzítő műholdfelvételeket firtatta.

Néhány nappal később Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig gyakorlatilag beismerte az észak-koreai segítségnyújtást, amikor azt mondta: Oroszország és Észak-Korea idén júniusban biztonsági és védelmi együttműködést írt alá, amely tartalmazza a kölcsönös katonai segítségnyújtás lehetőségét is.       

Az nyilvánvaló, hogy az orosz hadseregnek nagyon jól jön az erősítés, hiszen eddig óriási veszteségeket szenvedett el – Rutte szerint már több mint 600 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg a harcokban , az általános mozgósítást pedig Putyin belpolitikai okok miatt továbbra is kerüli.

Moszkva börtönökből verbuvál katonákat az emberhiány enyhítésére, és egyre nagyobb számban vet be 45-50 év feletti önkénteseket is.

Pénz, teszt, fegyverkezés

Na de mit nyer a csapatküldéssel Észak-Korea?

A The Guardian elemzése szerint Phenjan egyrészt pénzt kap majd a segítségért, amire nagyon is szüksége van. Másrészt feltehetően részesül abból az orosz know-how-ból, amely az interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárók fejlesztéséhez, valamint az atomprogramjához szükséges.

„Észak-Korea bevételre tehet szer, és segítséget kaphat a rakéta- és nukleáris programjához Oroszországtól”, mondta Gabriel Jonsson, a Stockholmi Egyetem Korea-tanulmányok tanszékének professzora a brit lapnak.

„Az észak-koreai erőknek egyetlen missziójuk van: harcolni és meghalni Oroszországért, és közben több milliárd dollárral gazdagítani Kim Dzsongunt (Észak-Korea teljhatalmú vezetőjét). Így Phenjannak több mint elegendő pénze lesz a szankciók elkerüléséhez és ahhoz, hogy soha ne mondjon le a nukleáris fegyvereiről”, jelentette ki Harry Kazianis, a washingtoni székhelyű Center for the National Interest elemzőintézet nemzetbiztonsági ügyekkel foglakozó igazgatója.

Szerinte minél tovább tart a háború, annál több észak-koreai katonára lesz szüksége Putyinnak. Ez pedig megerősíti majd a Kim-család hatalmát, és tovább hizlalja a rezsim bankszámláit.

Mindemellett az ukrajnai bevetés lehetőséget adhat Kim Dzsongunnak arra, hogy felmérje hadseregének (vagy legalábbis egyes egységeinek) ütőerejét – azaz nem csak fegyvereit, hanem katonáit is valós harci helyzetben tesztelheti.

Az észak-koreai propaganda pedig azt is harsoghatja majd, hogy lám, itt a bizonyíték, hadserege még az amerikaival is felveszi a versenyt. Kérdés persze, hogy mennyire lesznek hatékonyak katonái a fronton, hiszen valójában semmilyen harci tapasztalatuk nincsen.    

Küszöbön az újabb proxy háború

Ami az ázsiai térségre gyakorolt hatást illeti, a fenti fejlemények a félelmek szerint drámaian növelhetik a szomszédokra, mindenekelőtt Dél-Koreára jelentett észak-koreai fenyegetést. 

„A csapatküldés azt mutatja, hogy az ukrajnai háború többé már nem egy olyan konfliktus, amelynek alig van köze Dél-Koreához”, írta a Korea Times szerkesztőségi cikkében. A Korea Herald pedig egyenesen úgy véli, hogy az új fejlemény egyfajta „vérszövetség” létrejöttét jelzi a két ország között.

Dél-Korea attól is tart, hogy szomszédja ukrajnai szerepvállalása közös határukon is érezteti majd negatív hatását, ahol az utóbbi időben ismét feszültté vált a helyzet.

Kérdés, hogy Szöul – amely csatlakozott ugyan az Oroszország elleni amerikai szankciókhoz, de eddig csak halált nem okozó katonai eszközöket juttatott Ukrajnának – változtat-e politikáján, azaz más módon is segíti-e majd Kijevet.

Sajtóhírek szerint a dél-koreai vezetés már fontolgatja olyan szakemberek Ukrajnába küldését, akik információkkal láthatják el az ukrán hadvezetést az észak-koreai harcmodorról, valamint részt vehetnek az elfogott észak-koreai katonák kihallgatásában.

A legnagyobb kérdés azonban az, hogy feloldja-e Dél-Korea – a világ 9. legnagyobb fegyverexportőre – azt a régóta fennálló korlátozását, miszerint nem ad el fegyvereket olyan országoknak, amelyek fegyveres konfliktusban állnak.

Az észak-koreai csapatküldés mindenesetre fokozza a dél-koreai vezetésre nehezedő nyomást a korlátozás feloldására, amihez azonban alkotmánymódosítás is szükséges. Jun Szogjol dél-koreai elnök nemrég azt nyilatkozta, hogy fellazíthatják a direktívát, és az opciók között említette az ukrajnai fegyverszállítást – ennek bekövetkezte az észak-koreai katonai aktivitás mértékétől (is) függ.

Ez pedig végül azt eredményezheti – hívják fel figyelmet szakértők –, hogy Észak- és Dél-Korea sok ezer kilométerre a határaiktól proxy háborút vív majd egymással, és dél-koreai fegyverek fognak megölni észak-koreai katonákat – mintegy hetven évvel a két ország közötti háború vége után.

Ramon Pacheco Pardo, a londoni King’s College nemzetközi kapcsolatokkal foglakozó professzora a brit lapnak arról beszélt, hogy a proxy háború bizonyos szinten már most is zajlik a két ország között: Dél-Korea közvetve szállít fegyvereket Kijevnek (tüzérségi lövedékeket ad el szövetségeseinek, amelyek azokat továbbítják Ukrajnának), Észak-Korea pedig már közvetlenül is támogatja Oroszországot.

Ha Szöul közvetlenül is szállítana halált okozó fegyvereket – teszi hozzá –, az „csak megerősítené, hogy a két Korea proxy háborúban áll egymással”.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Íme, a nagy amerikai béketerv – kettős nyomás nehezedik Zelenszkijre
Wéber Balázs | 2025. április 24. 19:22
Donald Trump szerint sikerült megállapodni Oroszországgal az ukrajnai háborút lezárni hivatott béketervről. De pontosan miről is szól az állítólagos egyezség, ki járna azzal igazán jól, és hajlandó lesz-e Kijev rábólintani? Zelenszkijt Washington a megállapodás elfogadására presszionálja, az ukrán ellenzék ugyanakkor több információt szeretne tudni az alkuról.
Nemzetközi Észak-koreai rakéta pusztíthatott Kijevben
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 17:04
Az ukránok ezt állítják.  
Nemzetközi Az éj leple alatt komoly dróncsapást hajthatott végre Ukrajna
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 16:03
Azt az orosz védelmi minisztérium is elismerte, hogy sok drónt lőttek le.
Nemzetközi A Vatikán sötét pénzügyei: Ferenc pápa halála előtt tisztázni akarta a gazdálkodást
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 15:16
Ferenc pápa halála nemcsak vallási, hanem gazdasági szempontból is fordulópontot jelent: a világ legkisebb állama, a Vatikán vezetőjeként a pápa teljes körű hatalommal irányította az egyház pénzügyeit is. A Szentszék bevételei évek óta csökkennek, a 2024-es költségvetés 83 millió eurós hiányt mutatott, a nyugdíjalap fenntarthatósága pedig egyre nagyobb aggodalomra ad okot.
Nemzetközi „Vlagyimir, FEJEZD BE!” –Trump keményen odaszólt Putyinnak
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 14:43
Az amerikai elnök nem nézi jó szemmel a Kijevet ért csapást.
Nemzetközi Zelenszkij hazamegy a súlyos orosz támadás után
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 14:14
Újabb részletek a Kijevet ért csapásról.
Nemzetközi Ott ólálkodott egy gyanús repülő, ahol nem kellett volna
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 13:29
Svéd vadászgépek fülelték le. 
Nemzetközi A német fegyveripar szárnyalni kezdett
Káncz Csaba | 2025. április 24. 09:31
Annak érdekében, hogy megakadályozzák gazdaságuk visszaesését, a német szövetségi államok a fegyveripar terjeszkedésére támaszkodnak. A cégek milliárdos megrendelésekre számítanak, de tartanak az ipari kapacitás és a személyzet hiányától. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Megmutatta a magyar állampolgárságú túszát a Hamász
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 19:50
Legutoljára nagyjából egy éve tűnt fel hasonló videón.
Nemzetközi Nem akárki érkezik Magyarországra: mit keres itt Trump fia?
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 18:57
Az üzletember hamarosan Magyarországra jöhet.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG