Macron egy európai tervet vitt magával hétfőn a Fehér Házba az ukrajnai béke hosszú távú biztosítására. A Trump-kormányzat európai békefenntartókat kért a további orosz agresszió megakadályozására, Franciaország és az Egyesült Királyság pedig összesen 30 ezer katonát hajlandó Ukrajnába küldeni. Párizs és London megpróbálja meggyőzni Svédországot, Dániát, Hollandiát és a balti államokat, hogy szintén vegyenek részt a misszióban. Macron és a brit miniszterelnök, Keir Starmer – aki szerdán találkozik Trumppal – azonban minimális részvételt követel az Egyesült Államoktól Oroszország elrettentése érdekében, például logisztikai, légtérbiztonsági és hírszerzési szempontból.
Fotó: EPA/GAVRIIL GRIGOROV / SPUTNIK / KREMLIN POOL
Az európai katonákat azonban nem a frontvonalon, hanem stratégiailag fontos városokban és kikötőkben állomásoztatnák – írja a Wall Street Journal. Ugyanakkor a nyugati szövetségesek továbbra is felfegyvereznék az ukrán hadsereget. A NATO-hoz való csatlakozás nélkül azonban mintegy 200 ezer nyugati békefenntartó katonára lenne szükség Moszkva elrettentésére – mondta nemrég Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ben Hodges volt amerikai altábornagy is úgy véli, hogy a jelenlegi európai terv nem elégséges. A frontvonal mögötti békefenntartó csapatok nem állítanák meg Oroszországot – mondta a Journalnak.
Az ukrajnai békefenntartó csapatokra vonatkozó terv azonban jelenleg elsősorban Oroszország miatt nem működik. Moszkva eddig elutasította a NATO-országok katonáinak bevetését. Trump ugyan hétfőn azt állította, hogy Putyin kész erre, ezt azonban nem erősítették meg Moszkvában.
Ennek érdekében Trumpnak vélhetően fokoznia kellene a nyomást Putyinra. De úgy tűnik, erre jelenleg nem hajlandó. Az amerikai elnök „diktátornak” bélyegezte Zelenszkijt, és első lépésként olyan árumegállapodást szorgalmaz Ukrajnával, amely nem tartalmaz határozott biztonsági garanciákat Kijev számára.
Európa stratégiai dilemmája
Európa mélyreható és bevallottan nehéz választás előtt áll: vagy döntő szerepet vállal az ukrajnai béke biztosításában – az ezzel járó kockázatokkal együtt –, vagy geopolitikai szempontból jelentéktelenné válik.
Bármilyen megállapodást köt Ukrajna Oroszországgal a több százezer emberéletet követelő háború befejezésére, azt katonai erővel kell garantálni. Trump megmutatta, hogy nem fog közbelépni – legalábbis Ukrajna oldalán.
Így az EU és szövetségesei maradnak az egyetlen életképes erő, amely rendelkezik a politikai akarattal Ukrajna megmentésére. Ahogy Starmer brit miniszterelnök mondta: a tartós béke biztosítása Ukrajnában „alapvető fontosságú, ha el akarjuk riasztani Putyint a jövőbeni további agressziótól”.
Az orosz stratégiai megfontolások
Oroszország nyitott a megoldásra az érdekek egyensúlyán alapuló megközelítés mentén – nyilatkozta a RIA Novosztyinak az orosz külügyminiszter-helyettes. Szergej Rjabkov megjegyezte, hogy Oroszország a múlt heti rijádi orosz–amerikai találkozót követően sem kapott egyértelműbb képet a Trump által előterjesztett béketervről az ukrajnai rendezés kapcsán.
„Kellő magabiztossággal kijelenthetjük, hogy az amerikai fél szemmel láthatóan a tűzszünet mielőbbi elérésére törekszik. Ugyanakkor, ahogyan azt Rijádban és korábban is hangsúlyoztuk, a tűzszünet hosszú távú rendezés nélkül csupán a harcok újbóli kiújulásához vezetne, még súlyosabb következményekkel, többek között az orosz–amerikai kapcsolatokra nézve is. Ezt nem akarjuk. Olyan hosszú távú megoldást kell keresni, amely feltétlenül magában foglalja az ukrajnai és az azt övező események kiváltó okainak felszámolását” – fejtette ki a politikus.
Putyin hétfői kijelentése szerint először bizalmat kell építeni Oroszország és az USA között, ezzel azt sugallva, hogy egy ukrán békemegállapodás még viszonylag messze van. Valóban, az állami médiában a háború fenntartásáról és győzelméről szóló diskurzus változatlan maradt, így a közvélemény –, miközben egyre nagyobb támogatást mutat a béketárgyalásokhoz – továbbra is biztos abban, hogy a háború Oroszország győzelmével ér véget.
A rijádi találkozó lelkesedése alábbhagyott, és nagyrészt felváltották a lényeges különbségeket vizsgáló józan hangok. Nyilvánvaló, hogy ezek a különbségek sokkal több erőfeszítést igényelnek majd, mint egy rijádi találkozó, hogy bármilyen megállapodásra jussanak, különösen mivel Ukrajnát eddig kizárták a tárgyalásokból.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A NATO még mindig vörös posztó
Az orosz szakértők ehelyett inkább azt a pontot igyekeznek hangsúlyozni, hogy a NATO bármilyen részvétele a békemegállapodás végrehajtásában vagy biztonsági garanciák nyújtásában Ukrajna számára elfogadhatatlan Oroszország számára. A további tárgyalások kiindulópontjaként javasolt tűzszünet ellen az egyik tartós érv az, hogy az ellenségeskedések szüneteltetése lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy újjáépítse, sőt fejlessze fegyveres erőinek harci képességeit, ami ellentétes Putyin „demilitarizálásra” vonatkozó követelésével.
Ukrajna felfegyverzése miatt a felelősséget most már egyértelműen Európára hárítják, nem pedig az Egyesült Államokra, mint Oroszország Ukrajna elleni háborújának fő mozgatórugójára, amely narratíva egészen a közelmúltig uralkodó volt. Egyes orosz elemzők még azt a hipotézist is felvetik, hogy Európának saját politikai akarata lehet, amit Moszkvában általában nem fogadnak el, ahelyett, hogy engedelmesen követné az Egyesült Államok vezetését. Putyin rendszeresen az utóbbi narratívát állította, mielőtt a múlt hétvégi müncheni biztonsági konferencián nyilvánvalóvá vált a transzatlanti egység és a NATO meghasadása.
A politikai átrendeződések sebessége Európában, és különösen Washingtonban olyan gyors, hogy az orosz döntéshozóknak nehéz lépést tartaniuk vele. A Kreml mindazonáltal azt feltételezi, hogy míg mások sietnek, ő stratégiai türelmet gyakorolhat, és előnyre tehet szert azzal, hogy nem hajlandó változtatni álláspontján – ezzel pedig újabb engedményeket gyűjthet be. A hatékony harci műveletekre úgy tekintenek, mint a fő ütőkártyára. Az orosz vezérkar mintegy 600 négyzetkilométernyi „felszabadított” területről számol be az év eleje óta, mintha ez a csekély nyereség jelentős lépést jelentene a győzelem felé.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Vegyesen indítottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán. 
