Sok ezer család életét keseríti meg a válság óta a devizahitelek törlesztése - nem véletlen, hogy egyre több per indul az ügyben. A bankok ellen folytatott kétes kimenetelű háború helyett érdemes tisztában lenni az egyéb lehetőségekkel is, ha nem tudjuk fizetni a hitelünket. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat mindenkinek kész segíteni.

A magyarországi bankokat célzó, újabb "unortodox" intézkedések - köztük az idei évre szóló egyszeri pénzügyi pótlólagos adó - tovább csökkenthetik a külföldi tulajdonos bankok elkötelezettségét a magyar bankszektor iránt - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett állásfoglalásában.

Fedezetelvonás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést egy magánszemély, mert a soltvadkerti takarékszövetkezettől a végelszámolás megkezdése előtt mintegy 4 milliárd forint jó hitel került át hat takarékszövetkezethez.

Az európai bankok visszafogott optimizmussal tekintenek a következő hat hónapra, a bizalmat a ciprusi válság sem rendítette meg.

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. Az államfő több ponton sem ért egyet a törvénnyel. A jogszabályt többen is kritizálták, köztük Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke.

A devizahiteles perekben az adósok fő célja megszabadulni a nagy terhet okozó kötelezettségek alól. Több jogász és érdekvédő ennek lehetőségével kecsegteti az adósokat, akik ennek érdekében akár plusz költséget, terhet vállalnak és bírósághoz fordulnak - de a hitel irreálisan magas terheit még egy kedvező bírósági döntés sem képes enyhíteni. Azt is lehetne mondani, hogy aki nyer a peren, az is veszít. De miért? És miért tanácsolják a szakmai szervezetek, hogy az adósok egyezzenek meg bankjukkal, vagy lépjenek be egy adósmentő programba, ha nem tudnak fizetni? Ez egy összeesküvés lenne, vagy azért mondják ezt, mert nincs jobb megoldás?

A Takarékbank elnöke bejelentette: távozik. A háttérben a takarékszövetkezeti rendszer átszabása állhat.

A magyarországi Erste Bank anyavállalata, az Erste Csoport a tőkeemelés révén fizetné vissza a válság elején kapott állami és magántőke-támogatást.

Tényleg nincs a devizahitelek mögött deviza? A bankok tisztességtelenül áthárítják az árfolyamkockázatot? Mindig a törlesztés napján gyengül a forint, és ezen az egészen csak a bankok kaszálnak? A megoldás az, hogy semmisnek mondják ki a szerződést? Utánajártunk.

A korábbi hetekhez képest tovább fokozódott a vállalkozások érdeklődése az MNB Növekedési Hitelprogram iránt. A múlt héten már az első, II. pillérben igényelt hitelt folyósították egy budapesti vállalkozásnak.

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség tagszervezetei a köztársasági elnökhöz fordultak

Demján Sándor levelet írt Orbánnak a takarékszövetkezetek miatt még a törvény elfogadása előtt. A törvényjavaslat szerinte sérti az alkotmányt, a magántulajdon védelmét, a vállalkozás szabadságát és a tisztességes verseny feltételeit. Emellett egyéb aggályokra is felhívta a figyelmet, a törvényt mégis megszavazták.

Szigorítottak a Növekedési Hitelprogramon, aki már megkapta a hitelt, de az új szabály szerint nem kaphatna, vissza kell fizetnie.

A megemelt tranzakciós díjat is áthárítják a bankok az ügyfelekre, bár továbbra is lesznek kivételek.

A PSZÁF közérdekű igényérvényesítési pert nyert a Santander Consumer Finance Zrt.-vel szemben első fokon. A bíróság kötelezte a társaságot: fizesse vissza érintett ügyfeleinek az éves egyenlegközlő levelek kiküldéséért tisztességtelenül felszámított díjat, összességében mintegy 36 millió forintot.

A jegybank adatai szerint 2013 májusában a háztartások forintban nettó hitelfelvevők, míg devizában nettó hiteltörlesztők voltak, betétállományuk csökkent. A vállalatok májusban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, betétállományuk növekedett.

Miközben újabb sarcokat vet ki a nagybankokra több mint 100 milliárdot forgat vissza az állam a pénzügyi szektorba, hogy a magyar tulajdonhányadot növelje. De miből futja bankvásárlásra, amikor újabb adókat kell kivetni, hogy tartani tudjuk a hiánycélt?

Mit ér a betétvédelem? Mi történik, ha fizetésképtelen lesz a bankom? Ki garantálja a betéteket, mekkora összeghatárig? Mit kockáztatok, ha nem bankbetétben, hanem befektetési alapban vagy állampapírban tartottuk a pénzt?

Megállapodtak az Európai Unió tagországinak pénzügyminiszterei szerda éjjel azokban az új közös rendelkezésekben, amelyek életbe lépésük után szabályozni fogják a nehéz helyzetbe került bankok megsegítését.

Vannak olyan esetek, amikor az adósnak kedvező döntés születik, de gyakran, amikor az ügyfeleknek ad igazat a bíróság a bankkal szemben, még akkor is az ügyfél kerül rossz helyzetbe, el lehet azonban érni a szerződés fenntartása mellett az adós számára valamivel kedvezőbb pozíciót is.

Varga Mihály olyan lendülettel adóztatja a bankokat, amilyen svunggal az állam bankokat vásárol. Év végére teljesen újrarajzolhatják a pénzügyi piac erőviszonyait. A bankok most újabb 80 milliárdot fizethetnek, Varga szerint a tranzakciós illetéket maguk vállalták korábban. A különadó új neve: pótlólagos befizetés.

Vojnits Tamás szerint a takarékszövetkezeti rendszer megújulása révén ismét vonzóvá válik majd a szövetkezeti tagság, nemcsak ügyfélként, hanem tulajdonosként is érdemes lesz jelen lenni a takarékszövetkezetekben.

Két bankban is minősített többséget szerezhet az állam, az egyik ezek közül Demján Sándorhoz, a másik Töröcskei Istvánhoz köthető.

A Képviselői Irodaházhoz vonul az a három-négyszáz ember, aki eddig a Kúria épülete előtt demonstrált, miközben a legfelsőbb bírói fórum egy devizahiteles ügyét tárgyalta kedd délelőtt.

A Kúria elhalasztotta a döntést annak a devizahitelesnek a perében, aki az OTP ellen indított pert, amelyben a kölcsönszerződés semmisségének kimondását kéri.

A Takarékbankon keresztül nyomul be az állam a pénzügyi piacokra, az ügyfelek ebből elvileg sok mindent majd nem vesznek észre. Az állami nyomulással a Posta is jól jár, mely tulajdonhoz jut a nemrég kivásárolt Takarékbankban is - ők az átalakítás abszolút nyertesei. Elfogadta és a parlament elé terjesztette a kormány a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának átalakításáról szóló törvényjavaslatot.

A kormány elfogadta a takarékszövetkezeti rendszer stratégiai átalakításáról szóló koncepciót, az újjászervezésre 100 milliárd forintot biztosítanak, amit a fejlesztési miniszternek kell előteremtenie állami vagyon értékesítése (azaz privatizáció) útján.

Az intenzív tájékoztatásnak köszönhetőn egyre több helyről kapnak információt a vállalatok a Növekedési Hitelprogram részleteiről, így az érdeklődés is fokozódik.

Visszafizeti a gazdasági válság csúcsán igénybe vett állami és magánhitelezői segítségnyújtást és a tervek szerint tőkét emel az Erste Csoport a harmadik negyedévben - jelentette be a bankcsoport hétfőn Bécsben.

Mind éves, mind havi összehasonlításban csökkent a bankszektor mérlegfőösszege áprilisban.

A Kúria várhatóan kedden dönt egy lakossági devizahitel-szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perben - közölte a legfelsőbb bírói fórum. A vitatott szerződés egy devizaalapú lakossági fogyasztói kölcsönszerződés.

Kevesebb ATM szolgál ki egyre nagyobb készpénzforgalmat – foglalják össze az idei év legfontosabb iparági trendjeit a szektor egyik vezető szereplőjének, a Brink’s Hungáriának a szakértői. Miközben 2003-tól kezdve kilenc éven át az automaták száma növekedett, tavaly már 115-tel kevesebb berendezés üzemelt, mint egy évvel korábban, a csökkenés – kisebb mértékben ugyan – az idén is folytatódhat.

A 2008-as amerikai Lehmann-csődöt követően az amerikai bankközi kereskedelemben kialakult helyzethez hasonló jelenetek játszódtak le csütörtökön és pénteken Kínában: a bankközi pénzforgalom gyakorlatilag befagyott, a piaci szereplők kölcsönösen tartózkodtak attól, hogy pénzt hitelezzenek egymásnak.

Olcsóbb, kényelmesebb, gyorsabb és biztonságosabb bankkártyával fizetni. Ezt nyaraláskor jobban figyelembe veszik az emberek.

Megújította internetes banki felületét az Erste Bank.

Nem csak az állampapír-befektetők ússzák meg az új sarcot: az egészségügyi hozzájárulás nem terjed ki az eddig kamatadó-mentességet élvező tartós befektetési számlára és a nyugdíj-előtakarékossági számlára.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint súlyosan téves minden olyan feltételezés, amely szerint a felügyeletnek szándékában állt volna bármilyen módon befolyásolni a bírói kart a devizahitelekkel kapcsolatos ítélkezése során.

A Varga-csomag elveheti a kedvünk a rövid távú öngondoskodástól, simán előfordulhat, hogy kevesebb pénzt veszünk ki egy fix kamatozású betétből, mint amennyit oda beraktunk.

Ha maximalizálják az interchange díjat, az a bankok bevételét csökkenti majd, amit nagy valószínűséggel az ügyfeleken próbálnak majd behozni. A szabályozással azonban a kereskedőknek jobban megéri majd kártyaolvasót tartani, bővülhet a kártyás fizetőhelyek száma, amivel a tranzakciós adón spórolhatnak a vásárlók.

Horvát devizahitelesek indítottak pert nyolc bank ellen svájci frankban felvett hiteleik jelentős drágulása miatt.

Nagyon sok per indult a devizahitel-szerződések ügyében, ezért a Kúria szervez egy szakmai konferenciát, hogy képben legyenek az ítélkező bírák.

Adókedvezménnyel hozza magát helyzetbe az állam a megtakarítási piacon. Ha bankok nem tudnak betétet gyűjteni, a hitelezésben sem fognak felbátorodni.

Az jegybank nem vállalja át a kisvállalatoknak nyújtott hitelek kockázatát, ezért a program inkább mennyiségi enyhítésnek tekinthető. Kármán András szerint több negatív hatása is lehet a program.

A Magyar Bankszövetség szerint a kormány által bejelentett adócsomaggal kapcsolatban volt konzultáció, de az nem vezetett megállapodásra.

Az elmúlt időben két bankot büntetett meg a PSZÁF a tranzakciós illeték jogszerűtlen áthárítása miatt, még 2-3 bankot vizsgálnak.

Új díjfajta bevezetésével és díjszámítási módszer megváltoztatásával jogsértően terhelte tovább a tranzakciós illetéket ügyfeleire a Volksbank – állapította meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) most közzétett határozatában. A hatóság 21 millió forint bírságot szabott ki a bankra, megtiltotta a jogsértés folytatását és kötelezte a jogtalanul beszedett bő kétszázmillió forint ügyfeleknek történő visszafizetésére augusztus közepéig.

A Nemzeti Bank is megerősítette, hogy távozik pozíciójából Simon András kommunikációs igazgató.

Egyre több fizetési lehetőség áll a fogyasztók rendelkezésére a készpénz alternatívájaként. A banki átutaláson, hagyományos bankkártyás fizetésen kívül ma már a mobilfizetés palettája is egyre bővül változatos üzleti modelleket, technológiákat használó szolgáltatásokkal.