A Budapest Bank lecseréli betéti kártyáit, mert megváltoztatta a dizájnt. A kártya csere több százezer ügyfelet érint.

Az Egységes Szanálási Testület döntene arról, hogyan kell a bajba jutott pénzintézeteket megmenteni. A végső szót mégsem a szervezet mondja ki. Az Európai Bizottság szerint a szigorúbb szabályok miatt biztonságosabb lesz a bankrendszer.

Levélben fordul a Kúria, a Magyar Közjegyzői Kamara és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökéhez Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa. Ebben azt kéri, hogy a bíróságok, illetve a szervezetek tagjai a devizahiteles ügyekben hívják fel a hitelező pénzintézeteket a tartozások összegének pontosítására, ha eljárásaik során semmisségi okot fedeznek fel.

Új, egységes globális IT-platformot hozott létre a Citibank, ezzel kibővült az az internet bankos szolgáltatások köre.

A Kúria csütörtöki döntése nem csak az jelenti, hogy az adós visszakapja azt az összeget, ami az árfolyamrés miatt eddig pluszban kifizetett, hanem ha már végrehajtás folyik ellene, akkor annak felfüggesztését is kérheti. A konkrét esetben erről nincs szó, de általában a devizaadósok kérhetik a végrehajtás felfüggesztését, és ez nem jelent számukra többletköltséget - közölte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara.

A takarékszövetkezetekről szóló törvény céljával igen, de a cél megvalósításának módjával, a törvény Alaptörvénnyel ellentétes rendelkezéseivel, s az ennek nyomán a későbbiekben bekövetkező lehetséges változásokkal nem ért egyet, nem tudja azokat elfogadni az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség - írta Demján Sándor, az OTSZ elnöke a hétfőn Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett válaszlevelében.

Az Országgyűlés által elfogadott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény mind a szövetkezeti hitelintézetek betétesei, mind azok tulajdonosai számára a jelenleginél biztonságosabb és versenyképesebb szövetkezeti integrációs rendszer létrejöttét szolgálja.

Orbán Viktor levélben válaszolt Demján Sándornak.

1,5 trillió eurót dobtak össze, magyar bank is van az alapító tagok között.

Ahogy az borítékolható volt, nem elégedettek a takarékszövetkezetek a kormány által elfogadott változtatásokkal, az elfogadott jogszabály miatt minden hazai és nemzetközi jogorvoslati lehetőséget igyekeznek majd kihasználni.

Amikor a tranzakciós illetéket bevezették, a bankok - néhány számlacsomag kivételével - átterhelték az ügyfelekre az utalás és készpénzfelvétel költségeit. Óriási felháborodást váltott ki azonban az, hogy a kártyás vásárlásra is rá akarták terhelni az illeték mértékével megegyező díjat. Akkor azok a bankok, aki ezt tervezték, visszaléptek, de úgy tűnik, a tranzakciós illeték megemelése miatt, most mégis meglépik ezt.

A lekötött betétekhez képest keveset hiteleznek a takarékszövetkezetek, ráadásul a forrásokat jórészt állampapírokba fektetik, vagy a bankközi piacon helyezik el. Megfelelő helyi beágyazottság hiányában nem képesek betölteni a klasszikus „vidék bankja” funkciót - derül ki egy nemrég megjelent tudományos publikációból.

Módosításokkal ismét elfogadta a parlament kormánypárti többsége a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek.

Orbán Viktor szerint a devizahitelek ügyében az igazságszolgáltatás pont a lényeggel nem foglalkozik. A miniszterelnök szégyellte magát, amikor Szász Károly levelét olvasta.

A Kúria épülete előtt tüntetők Orbán Viktor házához indultak csütörtök délután, miután a Kúria érvényesnek ítélte a felperes devizahiteles szerződését - jelentette a helyszínről az MTI tudósítója.

A Kúria döntött: a bank nyert is és nem is, és az adós szintén. A testület egy középutas megoldást választott, és részben az ügyfélnek adott igazat, de a szerződést nem nyilvánította semmissé.

Bármilyen élethelyzetben megoldást jelenthetnek az OTP Bank American Express kártyái. Nem csupán az átmeneti pénzzavarban jönnek jól, de olyan praktikus megoldásokat tartalmaznak, amelyek utazáskor és az itthoni internetes vásárlásokban is segítenek. (x)

Két és fél éve kezdődött a pereskedés, elsőfokon a bank, másodfokon az adós javára döntöttek, így az ügy a Kúria elé került. A döntést többször elhalasztották, egyre feszültebb várakozás övezte. Több csoport tüntetést is szervezett a Markó utcába a döntés napjára.

Miközben itthon a Kúria döntésére várunk egy devizahitel perben, Horvátországban első fokon elmarasztalta a bíróság a bankokat. A bíróság szerint a szerződés napján érvényes árfolyamon a bankoknak kunára kell átszámítaniuk a hitel tőkeösszegét, így az adósok akár pénzt is igényelhetnének vissza, ha jogerőre emelkedne a döntés.

Hivatalosan egyelőre kevéssé látszik, a piaci hírek szerint azonban mind több zálogház kerül nehéz helyzetbe az aranyár zuhanása miatt. Menekülési stratégiával csak töredékük rendelkezik és a pénzintézetek sem elégedettek az üzletággal - olvasható a csütörtöki Napi Gazdaságban.

Sok ezer család életét keseríti meg a válság óta a devizahitelek törlesztése - nem véletlen, hogy egyre több per indul az ügyben. A bankok ellen folytatott kétes kimenetelű háború helyett érdemes tisztában lenni az egyéb lehetőségekkel is, ha nem tudjuk fizetni a hitelünket. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat mindenkinek kész segíteni.

A magyarországi bankokat célzó, újabb "unortodox" intézkedések - köztük az idei évre szóló egyszeri pénzügyi pótlólagos adó - tovább csökkenthetik a külföldi tulajdonos bankok elkötelezettségét a magyar bankszektor iránt - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett állásfoglalásában.

Fedezetelvonás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést egy magánszemély, mert a soltvadkerti takarékszövetkezettől a végelszámolás megkezdése előtt mintegy 4 milliárd forint jó hitel került át hat takarékszövetkezethez.

Az európai bankok visszafogott optimizmussal tekintenek a következő hat hónapra, a bizalmat a ciprusi válság sem rendítette meg.

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. Az államfő több ponton sem ért egyet a törvénnyel. A jogszabályt többen is kritizálták, köztük Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke.

A devizahiteles perekben az adósok fő célja megszabadulni a nagy terhet okozó kötelezettségek alól. Több jogász és érdekvédő ennek lehetőségével kecsegteti az adósokat, akik ennek érdekében akár plusz költséget, terhet vállalnak és bírósághoz fordulnak - de a hitel irreálisan magas terheit még egy kedvező bírósági döntés sem képes enyhíteni. Azt is lehetne mondani, hogy aki nyer a peren, az is veszít. De miért? És miért tanácsolják a szakmai szervezetek, hogy az adósok egyezzenek meg bankjukkal, vagy lépjenek be egy adósmentő programba, ha nem tudnak fizetni? Ez egy összeesküvés lenne, vagy azért mondják ezt, mert nincs jobb megoldás?

A Takarékbank elnöke bejelentette: távozik. A háttérben a takarékszövetkezeti rendszer átszabása állhat.

A magyarországi Erste Bank anyavállalata, az Erste Csoport a tőkeemelés révén fizetné vissza a válság elején kapott állami és magántőke-támogatást.

Tényleg nincs a devizahitelek mögött deviza? A bankok tisztességtelenül áthárítják az árfolyamkockázatot? Mindig a törlesztés napján gyengül a forint, és ezen az egészen csak a bankok kaszálnak? A megoldás az, hogy semmisnek mondják ki a szerződést? Utánajártunk.

A korábbi hetekhez képest tovább fokozódott a vállalkozások érdeklődése az MNB Növekedési Hitelprogram iránt. A múlt héten már az első, II. pillérben igényelt hitelt folyósították egy budapesti vállalkozásnak.

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség tagszervezetei a köztársasági elnökhöz fordultak

Demján Sándor levelet írt Orbánnak a takarékszövetkezetek miatt még a törvény elfogadása előtt. A törvényjavaslat szerinte sérti az alkotmányt, a magántulajdon védelmét, a vállalkozás szabadságát és a tisztességes verseny feltételeit. Emellett egyéb aggályokra is felhívta a figyelmet, a törvényt mégis megszavazták.

Szigorítottak a Növekedési Hitelprogramon, aki már megkapta a hitelt, de az új szabály szerint nem kaphatna, vissza kell fizetnie.

A megemelt tranzakciós díjat is áthárítják a bankok az ügyfelekre, bár továbbra is lesznek kivételek.

A PSZÁF közérdekű igényérvényesítési pert nyert a Santander Consumer Finance Zrt.-vel szemben első fokon. A bíróság kötelezte a társaságot: fizesse vissza érintett ügyfeleinek az éves egyenlegközlő levelek kiküldéséért tisztességtelenül felszámított díjat, összességében mintegy 36 millió forintot.

A jegybank adatai szerint 2013 májusában a háztartások forintban nettó hitelfelvevők, míg devizában nettó hiteltörlesztők voltak, betétállományuk csökkent. A vállalatok májusban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, betétállományuk növekedett.

Miközben újabb sarcokat vet ki a nagybankokra több mint 100 milliárdot forgat vissza az állam a pénzügyi szektorba, hogy a magyar tulajdonhányadot növelje. De miből futja bankvásárlásra, amikor újabb adókat kell kivetni, hogy tartani tudjuk a hiánycélt?

Mit ér a betétvédelem? Mi történik, ha fizetésképtelen lesz a bankom? Ki garantálja a betéteket, mekkora összeghatárig? Mit kockáztatok, ha nem bankbetétben, hanem befektetési alapban vagy állampapírban tartottuk a pénzt?

Megállapodtak az Európai Unió tagországinak pénzügyminiszterei szerda éjjel azokban az új közös rendelkezésekben, amelyek életbe lépésük után szabályozni fogják a nehéz helyzetbe került bankok megsegítését.

Vannak olyan esetek, amikor az adósnak kedvező döntés születik, de gyakran, amikor az ügyfeleknek ad igazat a bíróság a bankkal szemben, még akkor is az ügyfél kerül rossz helyzetbe, el lehet azonban érni a szerződés fenntartása mellett az adós számára valamivel kedvezőbb pozíciót is.

Varga Mihály olyan lendülettel adóztatja a bankokat, amilyen svunggal az állam bankokat vásárol. Év végére teljesen újrarajzolhatják a pénzügyi piac erőviszonyait. A bankok most újabb 80 milliárdot fizethetnek, Varga szerint a tranzakciós illetéket maguk vállalták korábban. A különadó új neve: pótlólagos befizetés.

Vojnits Tamás szerint a takarékszövetkezeti rendszer megújulása révén ismét vonzóvá válik majd a szövetkezeti tagság, nemcsak ügyfélként, hanem tulajdonosként is érdemes lesz jelen lenni a takarékszövetkezetekben.

Két bankban is minősített többséget szerezhet az állam, az egyik ezek közül Demján Sándorhoz, a másik Töröcskei Istvánhoz köthető.

A Képviselői Irodaházhoz vonul az a három-négyszáz ember, aki eddig a Kúria épülete előtt demonstrált, miközben a legfelsőbb bírói fórum egy devizahiteles ügyét tárgyalta kedd délelőtt.

A Kúria elhalasztotta a döntést annak a devizahitelesnek a perében, aki az OTP ellen indított pert, amelyben a kölcsönszerződés semmisségének kimondását kéri.

A Takarékbankon keresztül nyomul be az állam a pénzügyi piacokra, az ügyfelek ebből elvileg sok mindent majd nem vesznek észre. Az állami nyomulással a Posta is jól jár, mely tulajdonhoz jut a nemrég kivásárolt Takarékbankban is - ők az átalakítás abszolút nyertesei. Elfogadta és a parlament elé terjesztette a kormány a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának átalakításáról szóló törvényjavaslatot.

A kormány elfogadta a takarékszövetkezeti rendszer stratégiai átalakításáról szóló koncepciót, az újjászervezésre 100 milliárd forintot biztosítanak, amit a fejlesztési miniszternek kell előteremtenie állami vagyon értékesítése (azaz privatizáció) útján.

Az intenzív tájékoztatásnak köszönhetőn egyre több helyről kapnak információt a vállalatok a Növekedési Hitelprogram részleteiről, így az érdeklődés is fokozódik.