Az ING Bank elemzése szerint visszavetették a vállalatok kockázatkezelésére alkalmas fedezeti és opciós ügyletek terjedését a 2009-2010-ben ismertté vált, milliárdokban mért vállalati veszteségek. A bukásokat - az eredetileg a forint erősödésére vagy kismértékű kilengésére fogadó ügyleteknél - a forintárfolyam ellenkező előjelű drasztikus elmozdulása okozta. Ez a helyzet pedig azért jött létre, mert egyes vállalatok az opciós ügyletekkel nemcsak az árfolyamok mozgásától függő árbevételüket fedezték le, hanem spekulatív pozíciókat vettek fel, veszélyeztetve ezzel működésüket.
A korábbi ráfizetések még ma is éreztetik hatásukat
Az akkori ráfizetések híre még ma is visszafogja a vállalati keresletet az árfolyam-, a kamatláb és a nyersanyagár-kockázatok kezelésére is jól használható fedezeti ügyeletek iránt. A felmérés alapján az egyszerű határidős ügyletek ugyan egyre népszerűbbek, a devizaopciókat viszont még mindig elvétve alkalmazzák csak a vállalatok.
A vállalati félelmeket leginkább a megfelelő tanácsadás oldhatja Kálmán Zoltán szerint. Az ésszerű kockázatkezelés egyik ismérve például, ha a nettó nyitott devizapozíció háromnegyedét fedezi le egy cég. Jó stratégiaként említette, ha egy vállalat az árfolyam kockázat lefedésénél elsősorban egy előre meghatározott védelmi pont kiépítésére törekszik és a további nyerési lehetőséggel csak, mint plusz bevételi forrással kalkulál.
Az árfolyamkockázat elleni védekezés a legelterjedtebb
A kockázatok kezelését szolgáló banki szolgáltatások között az árfolyamkockázat elleni védekezés a legelterjedtebb, de egyre több vállalat ismerkedik meg a nyersanyagár-kockázat vagy árukockázat elleni biztosítással is, bár ezt a szolgáltatást egyelőre még kevés bank kínálja. Az angol terminológia szerinti „commodity hedge” azoknál a cégeknél a legnépszerűbb, amelyeknél a kiadásokban meghatározó részt tölt be a szolgáltatás nyújtásához, illetve a termeléshez szükséges nyersanyag vételára.
Az ING Bank szakértője megjegyezte: a fuvarozóknál például fontos, hogy stabilizálhassák a diesel-üzemanyaggal kapcsolatos kiadásokat, hiszen az az összes termelési költség 60 százalékát is kiteheti. Az árstabilitást a cégek azzal szokták elérni, hogy a banki partnerük szolgáltatására támaszkodva az üzemanyag árával szorosan együttmozgó nyersanyagra kötnek megfelelő fedezeti ügyletet bankjukkal.
Az új kormány folyamatosan költségvetési többleteket ér el, és megcélozta az euró bevezetését. Közben az MNB folyamatosan csökkenti az alapkamatot.



