1p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Mindennapi híreink része lett az alapkamat fogalma, viszont általában elég keveset tudunk róla. Azt például igen, hogy a magyar politikai csatározások egyik célpontja és a jegybankkal kapcsolatos, de azt már kevésbé, hogy a fogalom országonként is mást takar, és azt sem, hogy a magyar alapkamat rendszere elég fiatal. Tévhitek és tények az alapkamatról a Privátbankár sorozatában.

Ma délután dönt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamat mértékéről. Az elemzői közösség nagy része úgy véli: nem lesz nagy meglepetés, ha a jelenlegi 6,5 százalékról, 6,25 százalékra vágják a rátát. A jegybanki döntéshozók elmúlt hónapokban bejelentett kamatcsökkentései alaposan megosztották az elemzői és közgazdász közösségeket és újabb olajat öntöttek a jegybank körüli politikai vitákra. De tudjuk – e egyáltalán, hogy mit jelez az alapkamat fogalma, hogy annak szintje milyen hatással van a gazdasági növekedésre és az inflációra? És egyáltalán miért olyan fontos ez a politikának?

A magyar alapkamat alakulása

 

Alapkamat – irányadó kamat

Az alapkamat a jegybank vagy a jegybank szerepét ellátó intézmény által meghatározott irányadó kamat, amely a kereskedelmi bankok és a központi bank közötti rövid lejáratú betétek és/vagy hitelek kamatát határozza meg. Mivel a kereskedelmi bankoknak bizonyos összegeket mindig a központi banknál kell elhelyezniük (tartalékolási kötelezettség), illetve a központi bank nyújt számukra hitelt, ezen a kamaton keresztül az egész bank- és pénzügyi rendszerre tudnak hatni, ami a reálgazdaságra is befolyással bír.

Ha egy ország pénzügyi rendszerében, tehát a háztartásoknál, a bankoknál, a vállalatoknál sok pénz van, és az reálisan javak és szolgáltatások ellenértékeként jelenik meg azok cseréjénél, akkor a gazdaság általában növekszik, ezzel párhuzamosan pedig emelkedik az infláció, hiszen a folyamatos kereslet, ami pedig a közgazdaságtan egyik alaptörvénye szerint emeli a fogyasztói árakat. Ezzel ellentétben, ha a rendszerből kivonunk pénzt, akkor csökken a kereslet, csökkennek az árak és várhatóan lassul a gazdaság. Ez a tankönyvi példa, de tudnunk kell, hogy ez koránt sincs így minden esetben.

Az alapkamattal egy ország jegybankja általában azt szabályozza, hogy a kereskedelmi bankok mekkora kamatot kapnak a jegybanknál elhelyezett betéteikre, a kötelező tartalékráta pedig azt, hogy a kereskedelmi bankok a korrigált mérlegfőösszeg mekkora részét kell, hogy a jegybanknál tartsák. Áttételesen a jegybankok az alapkamatokon keresztül őrzik az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást, valamint a pénzügyi rendszerben forgó pénz mennyiségét. Az alapkamat mértékéről a jegybankok úgy döntenek, hogy az adott gazdaság állapotát elemzik és a várható irányok történések függvényében határozzák meg azt. Ha a döntéshozók úgy értékelik, hogy a kereslet-kínálat függvényében az árak emelkedni fognak, azaz nőni fog az infláció, akkor emelhetik az alaprátát, csökkentve azzal a rendszerben mozgó pénz mennyiségét.

Ha az árak esnek és csökken a kereslet, az általában azt jelzi, hogy nehézkessé vált a pénzforgalom, illetve a hitelfelvétel. Ez esetben az alapkamat csökkentésével élhetnek, csökkentve ezzel a kereskedelmi bankok hitelkamatait, azaz növelve a pénzmennyiséget, ezen keresztül pedig felpörgetik a hitelezést. A kereskedelmi bankok ugyanis hagyományosan a jegybanki alapkamat mértékéhez igazítják a hitel és betéti kamatlábaikat.

A magyar alapkamat

Az MNB 2001-ben vezette be az inflációs célkövetés rendszerét, amit világszerte több jegybank is követ. Ennek az a lényege, hogy a jegybank elsődleges célja az árstabilitás őrzése, azaz az infláció kordában tartása. A jegybank elemzői stábja megpróbálja előre jelezni a középtávú inflációs folyamatokat (nagyjából egy évre előre), és ennek tükrében dönt az alapkamatról, azaz áttételesen arról, hogy mennyi pénz legyen a rendszerben. Ez az elv arra épít, hogy ha magasak a kamatok, akkor a bankok, vállalatok és háztartások nem vesznek fel hitelt, mert az drága, így csökken a tranzakciók és a vásárlások száma, csökken tehát az infláció. A magas kamatok ugyanakkor betétre, megtakarításra ösztönzik a szereplőket, hiszen a pénzintézeteknél elhelyezett pénz magasabb kamatot fizet.

Simor András jegybankelnök

 

Az alapkamat szintje elsősorban a rövid távú kamatokat határozza meg. Megfigyelhető, hogy minél hosszabb futamidejű kamatról van szó, annál kevésbé érvényesül az alapkamat mértéke. A hosszú távú kamatszintekben azonban szintén látszanak az ország kockázatával, a gazdaság állapotával kapcsolatos piaci vélemények. Az alapkamat várható mértékére utalnak a rövid lejáratú állampapírok, a diszkont-kincstárjegyek hozamai. Minél alacsonyabbak ezek, annál olcsóbban finanszírozzák a piaci szereplők az adott ország államadósságát, azaz annál szívesebben adnak hitelt az országnak. Ha a rövid lejáratú DKJ-hozamok magasak, akkor a kereskedelmi bankoknak jobban megéri ezeket venni, mint az MNB kéthetes kötvényét, amire a mindenkori alapkamat mértékét fizeti a jegybank.

Az MNB három fontos monetáris politikai eszközzel tudja szabályozni az ország pénzforgalmát, a rendszerben mozgó pénz mennyiségét, és a devizaárfolyamot. Ezek a tartalékráta, a diszkontráta és a nyíltpiaci műveletek.

- A tartalékráta: Ez azt mutatja, hogy a bankoknak, a korrigált mérlegfőösszegüknek mekkora hányadát kell a jegybanknál elhelyezni. Erre a betétre kamatot fizet nekik a jegybank, ugyanakkor a betét időpontjától a saját mérlegében szerepelteti, ezt a pénzt felhasználja. Ha a jegybank növelni akarja a rendszerben forgó pénz mennyiségét, akkor csökkenti, ha pedig csökkenteni szeretné, akkor növeli a kötelező tartalékolás mértékét.

- A diszkontráta: ezt már nemcsak Magyarországon, hanem Európában sem használják és az Egyesült Államokban is csak elvétve. Magyarországon ehelyett az úgynevezett kéthetes jegybanki kötvény eszközével élnek inkább, ami a kereskedelmi bankok likviditását hivatott biztosítani. A kéthetes kötvény hozama azt mutatja, hogy a jegybanknál elhelyezett kereskedelmi banki pénzre mennyit fizet a jegybank. Magyarországon ez az alapkamat. A ráta mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Olyan is van, amikor az irány megfordul és a jegybank ad pénzt előre meghatározott időre és felárral a kereskedelmi bankoknak.

- Nyíltpiaci műveletek: ezzel az eszközzel ritkábban él a jegybank, elsősorban akkor, ha veszélyben látja az árfolyam stabilitását. Ilyen esetekben a "nyílt piacon" beavatkozhat (interveniálhat), devizavétellel, vagy eladással, így alakítva az árfolyamot. (Példa: ha az MNB úgy látja, hogy a forintot erős eladói pánik éri el, ami miatt jelentős gyengülésnek indul, akkor dönthet úgy, hogy eurót ad el forint ellenében a piacon, erősítve ezzel a forintot.) Nyíltpiaci művelet az is, amikor a jegybank állampapírt vásárol, ugyanis ezen keresztül befolyásolja a kötvényhozamokat.

Alapkamat máshol

Az Egyesült Államok

Ahogy már fentebb is írtuk, az alapkamat fogalma alatt szinte minden országban mást értenek. Míg nálunk a kéthetes értékpapírok adásvételének fix kamata, addig több országban is inkább irányadó kamat az alapkamat, azaz gyakorlatilag egy zsinórmérték, viszonyítási alap a kereskedelmi bankok közötti elszámolásban. Ilyen az Egyesült Államok, ahol a Fed által megállapított tartalékráta előírja, hogy a kereskedelmi bankok a mérlegfőösszeg mekkora százalékát kell, hogy a Fed-nél tartsák. A 2008-ban kirobban válság után ez folyamatosan csökkent, míg mára elérte a 0 (zéró) százalékot, aminek az volt az értelme, hogy a piacon levő likviditás megnőtt, a hitelezés beindult, amin keresztül a különböző gazdasági ágazatok és háztartások az addiginál könnyebben jutottak forráshoz. A Fed által megállapított irányadó kamat (alig több, mint 0) egy olyan ráta, ami iránymutató a kereskedelmi bankok egymás közötti kölcsönzésében, és a gyakorlatban az egynapos, overnight (éjszakai) bankközi kamatláb.

A Fed Kormányzótanácsának washingtoni székhelye

Kína

Ennél bonyolultabb, és a világgazdasági folyamatok szempontjából hasonlóan fontos a kínai központi bank által megállapított kamatszint. A kínai jegybank az elmúlt években elsősorban a kötelező tartalékráta mértékével operált, a külön meghatározott betéti és hitelkamatok mértékéhez annál ritkábban nyúlt. A kínai gazdaság sajátossága az volt, hogy a 2008-as nagy összeomlás után gyakorlatilag a hatalmas ázsiai ország volt a világgazdaság motorja a jelentős keresletével és az olcsó cikkek előállításával. Ugyanakkor a kínai központi kormányzat akkor már egy ideje aggódott az esetleges túlpörgés és eszközár-buborék kialakulása miatt, így a tartalékráta emelésével próbálta csökkenteni a bankközi hitelezésben, azon keresztül pedig a gazdaság egészében forgó pénz mennyiségét. A túlpörgés mértékét jól jelzi, hogy a gazdaság túlfűtöttsége és az egyre dagadó, elsősorban az ingatlanpiacon jelentkező buborék hatására 2006 júliusától 2008 szeptemberéig 19 lépésben 8-ról 17,5 százalékra emelték a kínai tartalékráta mértékét.

A legfrissebb piaci várakozások szerint a kínai gazdaság a harmadik negyedévben már elérhette a mélypontot. Legalábbis erre utalnak azok az adatok, amelyek a kulcsfontosságú szektorok újbóli növekedésére utalnak, annak ellenére, hogy a GDP mélyponton van. Részletek>>

A kínai jegybank tavaly kezdte nyesegetni a tartalékrátát, amit az indokolt, hogy a korábbi monetáris és fiskális szigorító lépések elérték a céljukat és a kínai gazdaság lassulásnak indult. Ekkor viszont már az volt a nagy kérdés, hogy nem lassul-e túlságosan gyorsan, illetve, hogy a "földetérése" kemény, vagy puha lesz. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kínai monetáris döntéshozóknak sikerült tompítaniuk az esés mértékét. Nemcsak a tartalékrátát, hanem a betéti és hitelkamatokat is csökkentették, nagyon kis lépésekben. Ezeknek a lépéseknek egyébként sokszor inkább üzenetjellegük volt a piacok számára, mint valós hatásuk a reálgazdaságban.

Irányadó ráták szintje néhány országban
Egyesült Államok 0-0,25 %
Japán 0-0,1 %
Euróövezet 0,75 %
Nagy-Britannia 0,5 %
Svájc 0-0,25 %
Magyarország 6,5 %
Csehország 0,25 %
Argentína 9 %
Brazília 7,25 %
Dél-Korea 2,75 %
Dél-Afrika 5 %
Egyesült Arab Emirátusok 1 %
Fehéroroszország 32 %

 

De miért van Magyarországon politikai csatározás a jegybank körül?

A jegybanki függetlenség minden ország pénzügyi rendszerének alapja. A monetáris (jegybanki) politika független kell, hogy legyen a fiskális (kormányzati pénzügyi) irányítástól. A függetlenség ugyanakkor értelemszerűen csak az irányításban valósulhat meg, hiszen a célok közösek kell, hogy legyenek, még ha az eszközök különböznek is. Magyarországon nem sokkal a rendszerváltás után már érezhető volt a feszültség a jegybank és a kormány között, ez pedig a Medgyessy Péter vezette szocialista kormányzat és a Járai Zsigmond által vezetett MNB között érte el az első csúcsát. Kommunikációs zavarok és elvi felfogásbeli különbségek vezettek egymás egyre gyakoribb, nyilvánosság előtti kritizálásához, támadásához.

A napjainkra elmérgesedett viszony új alapja, hogy az Orbán-kormány, amely már régóta kritizálta az árstabilitásra nagyon érzékeny jegybank magas alapkamatát, a saját embereit delegálta a Monetáris Tanácsba. (Ezt épp a Gyurcsány-kormány által 2004-ben végrehajtott bővítés és a tagok kinevezése körüli szabályok módosítása tette lehetővé, ami akkor szintén kiváltotta a nemzetközi szervezetek rosszallását.) Az új tagok néhány hónap elteltével elérték, hogy a piaci kockázatok és a magas infláció ellenére kamatvágási sorozatba kezdjen a Magyar Nemzeti Bank.

A nagy nyilvánosság előtt zajló viták és bírálatok kivívták a pénzügyi közösség ellenszenvét és elítélését a kormánnyal szemben - a gond tehát nem az, hogy annak ne lett volna igaza az alacsonyabb kamatszint tarthatóságát illetően. Az elmúlt két kamatvágás óta a forint tovább erősödött, az országkockázatot jelző CDS-ek csökkentek, ahogy az állampapírpiaci-hozamok is. Ugyan ebben elsősorban a nagy külföldi jegybankoknak volt hangulatjavító szerepük, ennek ellenére a külföldi és hazai elemzői közösségek nagy része most azt várja, hogy a Monetáris Tanács ma folytatja a kamatcsökkentést.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Hatalmas bírságot szabott ki kilenc biztosítóra a jegybank
Privátbankár.hu | 2025. május 13. 10:53
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 103 millió forint bírságot szabott ki kilenc biztosítóra.
Pénzügyi szektor „A készpénz szerepét újra kell gondolni”
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 17:51
A pénzügyi szektor meghatározó szerepet vállal a gazdaság növelésében, működtetésében és a közterhek viselésében, közölte a Magyar Bankszövetség pénteken.
Pénzügyi szektor Egyre több Mol-kúton lesz bankautomata – belehúz az MBH Bank
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 13:12
Az MBH Bank és a Mol stratégiai partnerség keretében tovább bővíti a hitelintézet országos ATM-hálózatát. Az együttműködés első szakaszában az MBH Bank 55 Mol-töltőállomáson helyez el új ATM-eket. Az 55 ATM-ből 42 már üzemel is. 
Pénzügyi szektor Brokerslink konferencia Budapesten – Hová tart a nemzetközi biztosítási piac?
Natív tartalom | 2025. május 8. 07:32
A Klasszis Podcast legújabb epizódjában a biztosítási piac ez évi egyik legfontosabb eseményéről beszélgetünk.
Pénzügyi szektor Jöhet az újabb árbefagyasztás, megszólalt Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2025. május 6. 09:43
Ezúttal a biztosítási területen.
Pénzügyi szektor Hatalmas bejelentést tett az Erste
Privátbankár.hu | 2025. május 5. 10:15
Az Erste célpontja a Santander lengyel érdekeltsége.
Pénzügyi szektor Befektetési szolgáltatók: a szó elszáll, de írásnak kell maradnia
Dr. Jónás Dorottya | 2025. május 1. 16:51
A befektetési vállalkozásoknak több kommunikációs csatorna is rendelkezésre áll, hogy szolgáltatásnyújtás céljából kapcsolatba lépjenek ügyfeleikkel. Bármelyiket is választják, kötelezően rögzíteniük kell az elhangzott szolgáltatási információkat, akár telefonon, akár szóban vagy elektronikus üzenetváltás során került sor a kommunikációra. Minderről nyilvántartást kell vezetniük az MNB esetleges későbbi ellenőrzése érdekében. A cél, hogy később is alá tudják támasztani, hogy milyen szempontok alapján nyújtottak szolgáltatásokat, adtak tanácsot az ügyfeleknek.
Pénzügyi szektor Gránit Bank: Rekordév növekedéssel, nemzetközi terjeszkedéssel és történelmi IPO-val
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 19:39
A pénzintézet közgyűlése elsöprő részvényesi részvétel mellett egyhangú szavazással elfogadta a bank és a bankcsoport 2024. évi üzleti jelentését.
Pénzügyi szektor Orbán Viktor szerint az OTP is nyer majd a háború lezárásával
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 14:31
A miniszterelnök a hatalmas magyar nemzetgazdaság kiemelkedő szereplőjének, ékkövének nevezte az OTP Bankot annak rendes éves közgyűlésén pénteken Budapesten.
Pénzügyi szektor Újabb részletek derültek ki az OTP vezérigazgató-váltásáról
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 12:56
Csányi Péter arra számít, hogy vezérigazgatóként hozzá tud járulni a hatékony működéshez szükséges még gyorsabb és még jobb minőségű döntéshozatalhoz.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG