Brókerbotrány: miért csak tavaly vették észre a csalást?

Módszertani újítás kellett ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint felügyeleti hatóság, felderítse a Quaestornál, illetve a másik két brókercégnél történt jelentős összegű csalást - utalt Windisch László, a jegybank felügyeleti alelnöke az Origónak adott interjúban arra, miért csak tavaly tavasszal fedezte fel az MNB a három bókercég csalássorozatát.

Windisch László

Az alelnök kiemelte: a legfontosabb, hogy ezen szektorban ma már a helyszínen lementett adatbázisokból, adatelemzések útján nyer az MNB információkat. Korábban csak adatbekérést végeztek, így viszont még a helyszíni vizsgálatok esetében is módja volt a rossz szándékú szolgáltatóknak meghamisítani adatszolgáltatásaikat - magyarázta Windisch László.

Az alelnök kiemelte: a volt Quaestor-vezér megszólalásának egy célja van, hogy a legkisebb büntetéssel megússza az ügyet. A vádlottnak nincs igazmondási kötelezettsége, hiba, hogy egyesek tényként fogadják el Tarsoly Csaba szavait - mondta az MNB felügyeleti alelnöke.

Az MNB 2013 októberében vette át a felügyeleti jogkört, és már az első átfogó vizsgálat során feltárták a Buda-Cash ügyet, majd az ezen ügy miatt elrendelt célvizsgálatban a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor visszaéléseit is megállították.

Mi (nem) önfeljelentés?

Arra a felvetésre, hogy a Quaestornál önfeljelentést tett-e Tarsoly Csaba, a Quaestor vezére, Windisch László kiemelte: hogy lenne önfeljelentés az, ha valaki csak akkor tesz vallomást, amikor már javában zajlik a székhelyén a helyszíni vizsgálat, amikor már a felügyelet lementette szervereinek adatállományát, amikor már több munkatársa tanúvallomást tett, vagy ami után a felügyelet nem dőlt be a hamis öncsőddel kapcsolatos bejelentésének.