EKB: aggályos a PSZÁF és a jegybank összevonása

Az Európai Központi Bank (EKB) a honlapján közzétett véleményében kifejtette hogy a magyar hatóságok nem tartották be az EKB-val folytatandó konzultációra vonatkozó előírásokat, a jogalkotó így "nem vehette figyelembe az EKB álláspontját" az integrációról rendelkező jogszabály megalkotása során.

A október 7-ei keltezésű dokumentumban megjegyezték: az EKB "méltányolná", ha az illetékes minisztérium "a jövőben eleget tenne az EKB-val (...) történő konzultációra vonatkozó kötelezettségének".

Üdvözölték és figyelmeztettek is korábban

Az EKB egy korábbi, augusztusi véleményében üdvözölte az integrációt, úgy ítélte meg, hogy "a Magyarországéhoz hasonló, viszonylag kis pénzügyi piaccal rendelkező tagállamok esetében erős érvek szólnak a felügyeleti és makroprudenciális feladatoknak egyetlen hatóságnál történő koncentrálása mellett", és az integráció révén az MNB hatékonyabban léphet fel a pénzügyi stabilitás megóvásáért.

Hozzátették ugyanakkor, hogy az átalaktással nem sérülhet az MNB független feladatainak végrehajtása. Az EKB jelezte, hogy nem biztos, hogy legendő idő lesz az törvény elfogadása és hatályba lépése között. A felügyeleti feladatok átvétele ugyanakkor jelentős szervezeti átalakítást igányel az MNB részéről.

Több kifogásuk is van

Az EKB új szakvéleménye szerint a pénzügyi felügyeleti rendszer átalakítása "nem nyújtja a jogbiztonság megfelelő szintjét", mert a vonatkozó jogszabályokban nem következetes a felügyeleti hatóság megnevezése. A frankfurti székhelyű intézmény javaslata szerint érdemes lenne egységesen a „felügyeleti hatóság” kifejezést használni.

Az EKB véleménye szerint nem megfelelő a pénzügyi felügyelet átalakításának ütemezése sem, mert nem biztosítottak elég időt a piaci szereplőknek a felkészüléshez. Az új rendszer működési szabályainak rögzítése és az előírások alkalmazásának kezdete között hosszabb időre lenne szükség "annak érdekében, hogy a pénzpiacon működő gazdasági szereplők belső eljárásaikat megfeleltethessék a pénzügyi felügyelet új magyarországi struktúrájának, ezzel gondoskodva a pénzügyi rendszer nagyobb stabilitásáról" - áll a dokumentumban.

Gond lehet a pénzügyi függetlenséggel?

A PSZÁF és az MNB összevonása továbbá az EKB-hez véleményezésre benyújtott jogszabálytervezetek alapján "súlyos aggályokat vet fel az MNB pénzügyi függetlenségét illetően", mert az MNB a vonatkozó finanszírozási szabályok elfogadásáig nem szedhet díjat a felügyelt jogalanyoktól a felügyeleti tevékenység költségeinek fedezésére - tették hozzá az EKB elnöke, Mario Draghi által jegyzett véleményben. Az EKB szerint az új szabályok kidolgozásáig hatályban kellene maradnia a PSZÁF működésének finanszírozást szabályozó előírásoknak.

Az EKB véleménye szerint az integráció során nem rendezték megfelelően azt a kérdést, hogy miként oszlanak meg a makroprudenciális politikával kapcsolatos feladatok a kormány és az MNB között. Ezért a vonatkozó jogszabályok - köztük a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény és a fogyasztóvédelmi törvény - "előnyére válna további, a kormányzati hatáskörök MNB-re történő további átruházását előíró rendelkezések beiktatása".

Ilyen hatáskör lehet például a hitelintézetek likviditási követelményeire vagy a fogyasztók hitelképességének meghatározására vonatkozó rendelkezések kidolgozása - áll a dokumentumban, amelyben hangsúlyozták: az EKB elvárja, hogy "megfelelően konzultáljanak vele az MNB elnöke által elfogadásra előkészített nemzeti jogszabályok tervezetéről".

Háromdimenzós jegybank

Az Országgyűlés szeptember 16-án fogadta el az MNB-ről szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, az utóbbi megszüntetésével. A jegybank október 1-jétől látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá az egykori PSZÁF fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit.

Az összevonás következményeként a nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amelynek vezetője az MNB elnöke. A tanács feladata egyebek mellett az, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében figyelemmel kísérje a rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba vegye és elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, valamint nyomon kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket.

Az MNB-ről szóló törvénnyel összefüggő ágazati jogszabályokat módosító, s az Országgyűlés által szeptember 23-án elfogadott törvény értelmében október 1-jén hatályukat vesztették a PSZÁF elnökének rendeletei. A törvény alapján Matolcsy György, az MNB elnöke a pénzügyi piacok folyamatos biztonságos működésének fenntartása érdekében rendeletet bocsát ki. A hatályukat vesztett PSZÁF-rendeletekben foglalt kötelezettségeket - így többek között az adatszolgáltatásokat, bejelentéseket - a pénzügyi szervezeteknek december 31-ig az MNB-nek kell teljesíteni, változatlan tartalommal, formában, módon és határidőkkel.

A felügyeleti díjat az új rendszer szerint az MNB-nek kell fizetniük a pénzügyi szolgáltatóknak, a díj fizetésére szolgáló bankszámlaszám változik, egyebekben a kapcsolattartásra és egyéb elérhetőségekre vonatkozó adatok nem módosultak. A továbbalkalmazási rendelet szerint a korábbi felügyeleti rendeletekben a PSZÁF-ra való hivatkozásokat az MNB-re való utalásként, a felügyeletről vagy az MNB-ről szóló korábbi törvényeket pedig az MNB-ről szóló új törvényként kell értelmezni. Az MNB az ősz folyamán megkezdi a korábbi, hatályon kívül helyezett PSZÁF-rendeletek tartalmi felülvizsgálatát, s azokat 2014. januári hatállyal MNB-rendeletekként bocsátja majd ki.