Az elmúlt napokban, a brókerbotrány kapcsán végképp bebizonyosodott, hogy nem szabadna úgy törvényt alkotni, hogy azt ne előzze meg megfelelő szakmai egyeztetés. Ha ugyanis képviselőink tudására hagyatkozunk hihetetlen eredmények születnek. Hogy csak a közelmúltból csemegézzünk, a honatyák által elfogadott törvény értelmében – ha nem módosították volna utána szakmai cikkek hatására – a Seychelle-szigeteken is jogosult lett volna bármelyik erre rászoruló honpolgár, hogy éljen a havi 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvétel állampolgári jogával. Hogy csak a közelmúltról legyen szó: az elszámolással kapcsolatos törvénnyel kapcsolatban a parlamenti döntéshozók ismét belefutottak abba, hogy jó néhány ügyfél valóban devizában felvett és abban is törlesztett hitelben ül – számukra is késve jött a pontosítás.
| A közlésről - mint azt többször hangsúlyozzuk - a Magyar Hírlap alapján értesültünk. Ha a kollégák hallottak ennyire félre dolgokat, abban az esetben nemcsak Kósa Lajos, hanem az összes olvasó elnézését kérjük, mert akkor borzasztó helyzetben van a magyar sajtó. |
Kósa Lajos és az ő mondatai
De azért még ezen szakmai baklövések is elbújhatnak a Fidesz alelnökének javaslata mögött. A tapolcai időközi országgyűlési választás előtti kampány egyik gyűlésen felszólaló Kósa Lajos – a Magyar Hírlap tudósítása szerint - felhívta a figyelmet, a Buda-Cash-botrány száztízezer érintettjének kilencvenhét százaléka megkapta a kártalanítást az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA). A maradék három százalék is csak azért nem, mert hatmillió forint fölött volt a befektetése, amire nem volt érvényes a biztosítás. Ezek kifizetésére majd a Buda-Cash-ben lévő vagyon és egyéb elemek biztosíthatnak fedezetet – mondta a lap tudósítása szerint a politikus.
Mindez azért jó Kósa Lajos szerint, mert a Quaestor-ügy harminckétezer károsultja közül húszezernek hatmillió alatt van a befektetése, a többieknek ennél magasabb. A Fidesz-frakció arra kéri a kormányt, tegyenek lépéseket azért, hogy esetükben az OBA járjon el - mondta a Fidesz alelnöke.
Hogy valami nem stimmelhet azt a politikus következő mondatai is jelezhették: erre – mármint az OBA kártalanításra - nincs olyan automatizmus, mint a Buda-Cashnél. De, hogy még egy újabb tétel jöjjön, amin a pénzügyekhez egy kicsit is értő ember fennakad, Kósa Lajos -hangsúlyozzuk, a Magyar Hírlap szerint – hozzátette: a Fidesz számításai szerint az alap forrásai elegendőek lennének arra, hogy hatmillió forintig megtérítsék a károkat. Az a fölötti részt a Quaestor vagyonából kell - lehetőség szerint – pótolni.
"Jeraván" hatás: betétes vs befektető, OBA vs Beva, bank vs brókercég
Nos. Akkor a tények. Az Országos Betétbiztosítás Alap (OBA) – lévén a hitelintézetek intézményvédelmi alapja – nem a Buda-Cash, hanem a DRB Bankcsoport „érintettjeit”, azaz betéteseit kártalanította 97 százalékban. A brókercég nem OBA, hanem Befektetővédelmi Alap (Beva) tag, az ő kártalanításuk tehát a Beva feladata lesz. Hogy ők mennyien lesznek, nem tudható, ám szemben a brókercégek ügyfeleinek 20 ezer eurós (durván 6 milliós) értékhatárával a 4 DRB Bank 117 ezer ügyfele a jelenleg érvényes betétbiztosítási törvény alapján, az uniós irányelv alapján 100 ezer euróig, (azaz – mert tudható – pontosan 30,461 millió forintig) érezhette magát biztonságban – vagyis ekkora összegig fizette a kártalanítást az OBA.
Forráskérdés: költsön kölcsönből
Az érintett ügyfelek kifizetésére olyannyira nem volt az OBA-nak pénze – a tavalyi 4 takarékszövetkezet (Körmend, Orgovány, Alba, Tisza), 1 hitelszövetkezet (Széchenyi István Hitelszövetkezet) és a Széchenyi Kereskedelmi Bank csődje után -, hogy a kifizetéshez a jegybanknak kellett 107,12 milliárd forintos kölcsönt nyújtania.
Meglehet, Kósa Lajos tudhat arról, hogy ez a keret nem került teljesen felhasználásra. Ám ennek ellenére ebből az összegből aligha lehet befektetési szolgáltató ügyfeleit kisegíteni, tekintve, hogy az OBA feltöltésére (és a hitel visszafizetésére) a pénzintézetek és nem brókercégek kötelezettek. Bár kétségtelen, hogy a befektetési cégek között is találunk szép számmal bankot – a Beva befizetéseinek több, mint 30 százaléka a Világgazdaság szerint az OTP-hez köthető -, ám a jogcímek összekeverése nem szerencsés. (A korábbi ciklusig debreceni polgármesterként sikeres Kósa Lajos bizonyára nem keverte össze, hogy a fiatal szülőknek kelengye pénz és nem temetési segély címén jár támogatás.) Vagyis, a betétbiztosításra szánt összegből nem szabad befektetési cégek bedőlése után ügyfél-kártalanítást fizetni – ezt egyébként törvény is tiltja – ha másért nem, ezért nem működhet az automatizmus.
Ami jó, az jó
Előfordulhat, hogy a Fidesz alelnökének az OBA gyorsasága tetszett meg. Ebben valóban példaértékű lehet az OBA, hiszen – noha a törvény a működési engedély visszavonásától számított 20 napon belül rendeli el a problémamentes követelések kifizetését – az alap általában 10 napon belül teljesíti a 90 százalékos kifizetést. (A tavaly az integrációból elüldözött takarékok esetében a Privátbankár.hu javaslatai szerint cserére érett rossz törvényi eljárásrend miatt nyúlt meg a kártalanítás.) Ehhez ugyanakkor standard jelentőrendszer kell, amelyet az alap évek alatt dolgozott ki, illetve a betétesek megtakarításainak is kipróbált (sőt tavaly alaposan megdolgoztatott) kifizetési rendszere is kiválóan működik. A Beva ezzel szemben 2008-ban fizetett utoljára kártalanítást, működési mechanizmusa, szabályrendszere pedig messze nem olyan kemény eljárásrendet tartalmaz, mint az OBÁ-é. (Ettől függetlenül, az OBA tecnikailag bizonyos, hogy jobban le tudná bonyolítani a kártalanítást, ám ez tényleg technikai kérdés, nem forráskérdés.)
Miért kaphatnak pénzt a kötvényesek?
Azt már csak a végére tesszük, hogy a Quaestor esetében még a jogcím is kérdéses, ami alapján az ügyfelek egyáltalán kaphatnak valamit. Elvben a Quaestor kötvényeket lejegyző befektetőknek tudniuk kellett – a tájékoztatók hangsúlyozták -, hogy vállalati kötvényt vesznek, ezért azokra nem csak a banki betétvédelem, az OBA, hanem a Beva védelme sem érvényes. A kérdés, hogy mi legyen azzal a 150 milliárd forinttal, amit a jelek szerint fiktíven bocsátott ki a Quaestor. Az ügyfél szempontjából ezeket is vállalati kötvényként jegyezték le, elvben tehát nem jár a védelem. Ugyanakkor a másik oldal arról szól, hogy miután ezek mögött nem áll vállalati kötvény, ez bele kell, hogy férjen a Befektetési Alap kártalanításába. (Nyakatekert, de talán a jog számára is elfogadható érv.) Ha viszont ez utóbbit elfogadjuk, akkor a kérdés, hogy mi alapján különböztetünk meg valódi és fiktív kötvényest. Túl azon, hogy a hírek szerint nem is lehet – a Quaestor összevissza könyvelte a befizetéseket – az ilyen jellegű megkülönböztetés ugyanolyan instrumentum vásárlását tervező (és megvalósító) ügyfelek között nem lehetséges. Épp ezért tör előre az az ötlet, hogy arányosított összeget kap minden kvázi valódi és fiktív kötvényes.
Bankadó terhére?
Nem mehetünk el amellett az ötlet mellett, hogy egyes nézetek szerint a bankadó csökkentése helyett szednék be a Quaestor-kártalanítás összegét. Való igaz, hogy a befektetési cégek is fizetnek valamennyi bankadót, de egyrészt ennek mértéke a pénzintézetek által fizetetthez képest eltörpül, másrészt annak csökkentése nem volt bejelentve az év elején. Vagyis a bankadó csökkentésének elfelejtése terhére megint csak a pénzintézeti szektor fizetne – más helyett.
Arról persze lehet szó, hogy a kormány felrúgja az EBRD-nek tett ígéretét (hasonlót láttunk már) és nem csökkenti a bankadót jövőre a tervezett 60 milliárd forinttal, s az így beszedett pénz fordítja a károsultak kifizetésére (pontosabban annak megtérítésére, hiszen nem lenne jó üzenet csak 2016-ban fizetni). Ezt azonban nem szabadna árukapcsolással a Quaestorra tolni, mert – bár úgyis kilógna a lóláb – legalább elkerülhető lenne, hogy a politikusok végérvényesen összemossák a pénzügyi szakma két két különálló ágát.
Persze, határ a csillagos ég. A biztosítóknak is van már saját Kártalanítási Alapjuk, amit meglehetősen furcsa módon kényszerített a kgfb-piac törvényi gondjai miatt rájuk a törvényhozás. De ha már van, miért ne szállhatnának bele ők is a mentésbe? Csak egy okos egyéni képviselői indítvány kell..
