Hiába bíztak a tőzsdék a tárgyalások sikerében, enyhe csalódás jött a forint piacán is

Ma a tegnapi hatalmas emelkedés egy részét visszaadják az európai tőzsdeindexek, a német és francia mutató 1,5, a brit 0,8 százalékkal esik. Ritkán látni olyan tűzijátékot a tőzsdéken, mint tegnap Európában, Párizsban, Frankfurtban és Bécsben, ahol hét-nyolc százalékos emelkedés volt. Az USA tőzsdemutatói is szép, 2,0-3,6 százalékos emelkedést értek el.

A csütörtöki nap folyamán azonban még bármi történhet. Nem elég, hogy folytatódnak a tárgyalások a háborúzó felek között, az USA-ból is fontos inflációs adat érkezik. Kontinensünkön pedig az EKB újabb elképzeléseit ismerhetjük meg a várható monetáris politikáról. Ami hatalmas dilemma, hiszen az ajtón kopogtató gazdasági problémák laza, a csúnya inflációs folyamatok viszont szigorú politikát igényelnének.

Itthon a BUX index pluszból 0,1 százalékos mínuszba ment át eddig, de ez is felülteljesítés a többi európai mutatóhoz képest. Az OTP 0,9, a Richter 1,2 százalékkal emelkedik, a Mol viszont 2,4 százalékkal esik. A Molra az is hathatott, hogy Hernádi Zsolt vezérigazgató az ATV-ben az üzemanyag-ellátás mellett a cég várható veszteségeit is említette (az üzemanyagár-plafon miatt).

A forint tegnap szépen erősödött, ma délelőtt is 377-379 között volt a jegyzés, de most ismét 380 felett találjuk.

A vártnál kicsit kisebb a mai kamatemelés

Az MNB a mai egyhetes betéti tenderen 5,35-ről 5,85 százalékra emelte a kamatot. Az emelésre mindenki számított (kedden ezt készítették elő a kamatfolyosó szélesítésével), de a mérték kicsit elmaradt a várakozásoktól. Brókercégek elemzői hat százalékos kamatot vártak. A múlt héten egyébként 75 bázispont (0,75 százalékpont) volt az emelés.

A forintot segíthette az is, hogy egy százalékkal gyengült szerdán a dollár, ami pedig a háború óta már sokat erősödött. Az erősödő euró sokszor erősödő forintot is jelent. Egyébként a tegnap késő esti állapothoz képest ma a forint is és a lengyel zloty is mintegy 0,7 százalékkal gyengült az euróhoz képest.

Rángatják az olajat

A tegnapi amerikai olajkészlet-adat a várnál nagyobb csökkenést mutatott, ami máskor talán emelné az olaj árát. Tegnap este azonban mintegy 12 százalékkal zuhant a Brent, ma pedig “csak” négy százalékos pluszban van, 115,60 dollár. A napokban volt 130 feletti is.

Az olajár visszasüllyedésének egyik oka, hogy felmerült, az OPEC-kartell ismét összeül, és mégis növeli kitermelését. Ettől eddig a háború ellenére is elzárkóztak. De az is szerepet játszhatott, hogy az EU, most legalábbis úgy tűnik, egyelőre nem fogja orosz energiaimportját korlátozni.

Hullámvasúton a bányászok

A tegnapi olajár-esés miatt estek az olajtársaságok is. Drágult viszont az uránbányák árfolyama, talán azért, mert az orosz energiahordozóktól való tervezett függetlenedéshez az atomerőművekre is nagy szükség lehet. Nagyon jól szerepelnek a megújulóenergia-cégek részvényei is.

Közel a megegyezés a háborúban?

Az orosz-ukrán tárgyalásokon a két fél álláspontjának közeledésével magyarázza az Erste Befektetési Zrt. a tőzsdék tegnapi szárnyalását.

Azt gondoljuk, hogy a két fél közti egyezség lehet a megoldás. Már nem téma az, hogy ki vezeti Ukrajnát, és a NATO-tagság kérdésében is közeledtek az álláspontok. A nagy kérdés a Krím és a Donbász. Mindenesetre örül, örült a piac, s előre beárazta, hogy fejlődést érnek el a tárgyalásokon.

Frissítés: Közben vége lett a tárgyalásoknak, amelyek eredmény nélkül zárultak, lásd:

A tárgyalások eredménytelensége miatt a tőzsdék esése fokozódott, a DAX 2,6, a BUX 2,0 százalékkal esik kora délután.

Erős éven van túl a Nyomda

Jól teljesített tavaly az ANY Biztonsági Nyomda a KBC Equitas szerint, a gyengébb 2020-at követően rekorderedményeket ért el.

A fontosabb sorokon felülmúlták az előző éves eredményeket, valamint ennek köszönhetően újabb osztalékemelést jelentettek be. Felülteljesítő idén a részvény a piacon, az ukrán-orosz konfliktus sem jelent közvetlen hatást a társaságra nézve.

Drága kenyér és stagfláció jöhet

Jelentősen fékezi az európai gazdaságot a nyersanyagok háború miatt felgyorsult drágulása, ami tovább mélyíti az inflációs kockázatokat és a globális stagfláció esélyét hordozza az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szerint.

Oroszország és Ukrajna adja a globális búzaexport 29 százalékát, egy véka búza határidős árfolyama néhány nap alatt 8 dollárról 13 dollárra emelkedett, ilyen ütemre 14 éve nem volt példa. A Budapesti Értéktőzsdén pedig a szeptemberi búza 91 250 forintról 104 250 forintra ment fel tonnánként.

Nagy tőzsdecápák veszik a bitcoint?

Egyes mainstream hedge fund-ok (fedezeti alapok) dollármilliárdokat öntenek a kriptodeviza-szektorba a The Wall Street Journal szerint. Olyan veterán kereskedők, mint Alan Howard, a Brevan Howard Asset Management LLP társalapítója és Paul Tudor Jones, a Tudor Investment Corp-ot irányító milliárdos.

A Brevan Howard januárban indított új kriptovaluta-alapot (BH Digital), amely megkezdi a külső befektetők fogadását és több mint 250 millió dollárt kezel. A Hudson Bay Capital Management is aktív ezen a piacon – írják.

Elnöki rendelet a kriptókról

Joe Biden amerikai elnök kiadta régen várt rendeletét a kriptodevizákról. Ez azonban nem a piacot érintő konkrét intézkedéseket tartalmaz, hanem arról szól, hogy a különböző állami szervezeteknek és hivataloknak jelentést kell készíteniük a szektorral kapcsolatban, 3-6 hónapon belül.

Kiszivárgott egy pénzügyminiszteri nyilatkozat is, amely a kriptodevizákkal kapcsolatban pozitív hozzáállásra engedett következtetni. Részben ez okozhatta a szerdai drágulást a piacon, részben a részvénypiaci fordulat. Mindez azonban csütörtökre már szerte is foszlott, a bitcoin és az ether ismét esik 6-7 százalékkal.

Sokan félnek a kriptodevizák szabályozásától, attól tartanak, hogy ez korlátozza a piacot, az innovációkat és így letöri az árakat. Mások szerint azonban hosszú távon a szektor “fehéredése”, a sokszor vadnyugati állapotok, a visszaélések megszüntetése mindenkinek érdeke.