Rengetegszer megtörtént, hogy a meggazdagodás reményében egyre drágább eszközöket, rendszerint részvényeket, vagy egy valutát vett mindenki, utóbbinak esetleg az esésére játszottak. A könnyelműeket aztán keményen megbüntette a piac: sokan tönkrementek például 20 éve az ázsiai-, majd orosz válságban (a Buda-Cash kálváriája is itt kezdődött), utána a dotcom lufi pukkadása szedte áldozatait, majd rengetegen kivéreztek a 2008-as összeomlásban is, végül a legfrissebb emlék: a biztosnak tűnő svájci frank ügyletek rémálommá válása 3 éve, amikor sokan nem csak, hogy elvesztették a pénzük, de még további összegeket is követeltek rajtuk.
Szokatlan megoldás
Idén ezek már csak távoli emlékek voltak, aki 2017-ben csapott bele szinte bármilyen bizonytalan fundamentumú eszközbe, ami megindult, bejött neki, ráadásul még tőkeáttétet sem kellett alkalmazni. Az egyik egyedülálló lehetőséget a hazai piac kínálta: két jelentéktelennek tűnő kis részvény árfolyama a sokszorosára emelkedett, anélkül, hogy a mögöttes cégek feltaláltak volna valami nagy dolgot, mint az Apple vagy a Facebook, esetleg a Netflix vagy a Tesla.
Nem, itt semmi újítás nem történt, egyszerűen csak a kormányhoz közeli nagytőke (jobban nem tudjuk leírni az adott szereplőket) felvásárolta az adott cégeket. Ettől az árfolyam még nem menne a sokszorosára, de ami a tőzsdén merőben szokatlan: óriási vagyonelemeket vittek bele a cégekbe, így azok értékének egy részét lényegében a közkézhányadot birtokló részvényeseknek ajándékozták. Ilyet általában nem szoktak tenni a nagytőkések, az adott esetben úgy tűnik, hogy ez egy jól átgondolt, esetleg politikai céloktól sem mentes ügylet volt.
Mesés számok
Ami lényeg: Mészáros Lőrinc bevásárolt a Konzumba és a korábban Opimusnak nevezett Opusba, és aki ennek hírére vásárolt, jól járt: az árfolyam a többszörösére emelkedett. Különösen a Konzum kínált nagy lehetőséget: az év eleji 50 forintos ár a hetvenszeresére emelkedett. Máskor ilyenkor a többségi tulajdonosok kivonulnak a tőzsdéről, de itt nem ezt tették: maradtak, és felhizlalták a cégeket, a részvényesek legnagyobb megelégedésére.
Hasonló lehetőséget kínált egy néhány éves újítás, egy teljesen megfoghatatlan, fundamentumokkal egyáltalán nem rendelkező, kizárólag a hit által hajtott eszköz: a bitcoin. Évekig az 1000 dollár alatti sávban ingadozott az ár, de idén kitört, és aki nem félt attól, hogy például ellopják tőle, az megvehette a kitörést, és 10-20-szorozhatta pénzét. Nem a konzervatív befektetők éve volt, mindazonáltal, ha valaki Molt, OTP-t, Facebookot vagy Amazont tartott, és még sorolhatnánk, az is szépen keresett a véget érni nem látszó trend 9. évében.
Jegybanki pénz
Ugyanakkor teljesen érthető, ha valaki kimaradt mindebből az óvatossága miatt, hisz tipikusan az a helyzet alakult ki, amikor máskor össze szoktak omlani ezek a szokatlanul nagyra növő monstrumok, mondhatni lufik, és sokan tönkremennek. A kockázat tehát igen nagy, csak most ez épp nem látszik, amíg emelkednek a dolgok, olyan, mintha ez már örökre így lenne. Ennek az oka, hogy minden korábbival ellentétben a jegybankok elképesztő mennyiségű fedezetlen pénzt engedtek a piacra, de ez nem keltett inflációt, vagyis nem fogyasztásra költötték, hanem pontosan ezeket az eszközbuborékokat fújták belőle.
Hogy ez meddig mehet, és mi lesz jövőre? Annyit tudunk, hogy a jegybanki extra pénz, ami ezt fűti, jövőre már lényegében elapad, de még nem vonják vissza világszinten. Az Európai Központi Bank havi 60 milliárd helyett már csak 30 milliárd eurót fog kiszórni, az amerikai Fed pedig már elkezdi visszavonni a pénzt, de ennek üteme csak év végére lesz számottevő. Ezek alapján az idei évhez képest, amikor még a japán jegybank intézkedéseivel együtt több mint ezermilliárd dollár érkezett a piacra, jövőre már nem lesz érdemi pluszpénz.
Többszörözni már nehéz, veszteni viszont van mit
Ez meg is akaszthatja a vad emelkedő trendet, ugyanakkor még nem akkora érvágás, hogy mindenképpen összeomoljanak az árfolyamok. Természetesen a kockázat növekszik az egyre magasabb árfolyamok illetve az egyre kevesebb érkező pénz miatt, de miután legalábbis a részvénypiacon nem egy extrémen felgyorsult, így csak hónapokig tartani képes folyamatról van szó (mint 2000 elején dotcom lufiban), ezért értelemszerűen a tetőzést is sokkal nehezebb előre jelezni.
Ami a bitcoint illeti: klasszikus begyorsult lufi, ha így folytatódik az emelkedés, nem tarthat soká, viszont az alatt ki tudja, meddig emelkedhet, viszont az kétségtelen, hogy egy szinten túl már annyi pénzt elnyel, hogy az hiányozni kezd máshonnan, vagyis valami el kell, hogy adjanak helyette. Így egy sokkal tovább fújt bitcoin lufi már önmagában zuhanást indíthat el más piacokon.
Végül, ami az úgynevezett Mészáros-részvényeket illeti: ezeknél az a kérdés, hogy van-e olyan további vagyonelem valakinek vagy valakiknek a birtokában, amelyeket valamilyen okból be akarnak, vagy be kell vinniük ezekbe a cégekbe. Mindenesetre többszörözni már nem olyan könnyű, mint eleinte volt: a Konzum a jelenlegi tőkeemelés után jelenlegi áron 300 milliárdos cég lesz, ami már a Telekom méretét közelíti, és a Konzum sem sokkal kisebb.
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
