|
| Barlai Róbert, az OTP Bank regionális treasury igazgatója |
A héten a Bank of England (BoE) megemelte a kamatot 25 bázisponttal, 0,5-ről 0,75 százalékra. Ezt az infláció és a font gyengülése is indokolhatná, de a Brexit-tárgyalások közepette nem elhamarkodott ez a kamatemelés? – tette fel a kérdést a Trend FM műsorvezetője Barlai Róbertnek, az OTP regionális treasury igazgatóság ügyvezető igazgatójának.
Elkapkodottnak nehezen nevezhető, nagyon régóta fennáll ez a kettősség és próbál egyensúlyozni a Bank of England a kétféle kihívás, az inflációs nyomás és a Brexit között. Szerinte a lépés nem meglepő. A hitelesség megőrzése érdekében ugyanis az Európában egyébként mindenütt megjelenő inflációs nyomás, az USA kamatemelései, a deviza relatív gyengélkedése mind abba az irányba mutatnak, hogy valamit lépni kellett. Legfeljebb annyiban meglepő a döntés, hogy sokáig ellen tudott állni a jegybank a nyomásnak.
Reagálni kell az inflációra
Amit a nagy jegybankok megengedhetnek maguknak, azt próbálják megvalósítani a kisebb jegybankok is. Ahogy a nagyok kivonulnak a lazításból, a pénzmennyiséget csökkentik vagy kamatot emelnek, az hatással van a kisebb jegybankok mozgásterére is. Bár a BoE-t nem a kicsik közé sorolják.
A kamatemelés az inflációt csökkentheti. Minden jegybank, amikor az emelkedő inflációval találkozik, szembesül önmaga hitelességének kérdésével. Nagyon hosszú, szinte infláció nélküli időszakon van túl a világ, és a jegybankok, vonakodva bár, de kénytelenek lesznek az emelkedő inflációra reagálni.
Mikor kell lépnie az MNB-nek?
Most már nemcsak egyedi hatások vannak az inflációban, hanem alapvető trendek is, mint a maginfláció.
A riporter, Nagy Károly felvetette, hogy a magyar jegybank eddig nem adta jelét, hogy lépni készül, és megkérdezte, van-e olyan forintárfolyam, amelynél a jegybanknak feltétlenül lépnie kell, kénytelen kamatot emelni?
Ezért volt a forintgyengülés
Barlai szerint van a piacon egy olyan várakozás, amely szerint bizonyos szinteknél kénytelen lesz az MNB kamatot emelni. Hogy hol, arról megindult a találgatás. A kérdés a londoni elemzők és pénzügyi befektetők elé került. Ennek következménye volt a nyár elején egy forintgyengülés és az első nagyobb állampapír-hozamemelkedési hullám tél óta.
Három százalék körül
A jegybank azt az üzenetet akarta közvetíteni, hogy megjelent az infláció, nem nulla, és kénytelen lesz előbb-utóbb a forinttal is foglalkozni. De kérdés a mérték és az időzítés.
Az infláció jelenlegi tudásunk szerint jövő nyárra visszatérhet két százalék alá, akár a másfél százalékot is megütheti. Miközben a maginfláció emelkedik és jövő télre elérheti a három százalékot, meghaladva a jegybank inflációs célját..
Jó, hogy nincs kapkodás
Azt gondolom, hogy ez lesz majd az, amire a jegybanknak a hitelessége megtartása és a horgonyok érdekében reagálnia kell – mondja Barlai. Helyesnek látja, hogy a jegybank egy spekulatív nyomásra nem sietett kamatemeléssel válaszolni.
De egy trendszerűen emelkedő infláció mellett a bankközi kamatokat nullán, vagy 0,9-en tartani az alapkamatot, egy inflation targeting (inflációs célkövetésen alapuló – a szerk.) mechanizmusban nem hiteles.
Tisztán kéne látni
Tehát a jegybanknak reagálnia kell, ősszel várható, hogy a jelzéseket ad arra vonatkozóan, hogyan akarja kezelni ezt a bizonytalanságot. A piac ezt már nyár elején várta tőle, próbálta kikényszeríteni a gyengébb forinton keresztül, de barlai szerint ez túl korai volt.
Az idei utolsó negyedévbe úgy illene belemennünk, hogy tisztán látjuk, a jegybank különböző lazító eszközeiből hogyan kíván kivonulni, és hogyan mozdul majd el a kamatemelés irányába – mondja. Ez tudná stabilizálni a kötvénypiacot és a forinttal kapcsolatos várakozásokat.
Alul- vagy felülteljesítők leszünk?
Arra a kérdésre, hogy a forint leggyengébb pontját láttuk-e már az idén 331,60-nál, vagy forró ősz jön, a szakember megkülönböztette a nemzetközi és a hazai hatásokat. Ami a hazai hatásokat illeti, a fentiek alapján, ha a jegybank megfelelő kommunikációval és tervezett akcióval áll elő ősszel, akkor a forint felülteljesítő lehet a régiós devizák között.
Ha viszont ezt nem látjuk, akkor a forint nemzetközi hangulatváltás nélkül is ismét alulteljesítő lehet. Ami a nemzetközi hangulatot illeti, a feltörekvő piacok megítélése valamelyest javult a júniusi sell off-hoz (eladási hullámhoz – a szerk.) képest. De vannak egyedi történetek, a héten például teljesen új, soha nem látott szintre gyengült a török líra az amerikai szankciók meghirdetése miatt.
Forró vagy langyos ősz?
Ettől eltekintve egy optimistább, stabilizálódást mutató nyári korrekció volt mostanában a feltörekvő piacokon, és a lengyel, cseh, magyar deviza is erősödött. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne ősszel újabb gyengülési hullám, a nemzetközi befektetői környezet ugyanúgy, ahogy lenyugodott, újra viharossá is tud válni.
Mindenki forró őszre számít, a történelmi statisztikák alapján lehet, hogy mégsem lesz olyan forró. Egyes híreket valószínűleg túlreagáltak a feltörekvő piacok, így ott pozitív korrekció lehet a harmadik negyedévben. Az amerikai részvénypiac viszont mintha alulreagálná a szankciók lehetséges gazdasági hatását. De a bizonytalanság itt van velünk.
Spekuláció Törökországban
Az amerikai kongresszus arról is döntött a héten, hogy addig nem adnak el vadászgépeket Törökországnak, amíg az nem mond le orosz légvédelmi rendszer vásárlásáról. Meddig éleződhet tovább a helyzet, juthat-e Törökország máshonnét is forrásokhoz? – vetette fel a riporter.
Barlai Róbert szerint Törökország mára a forró, spekulatív pénzek tökéletes terepe lett, Hiába emeltek kamatot, ha húsz éves csúcson az infláció, és hiába magas a kamat, ekkora kockázat és áringadozások mellett kevesen mernek befektetni.
Devizahitelesek, jaj
Technikailag a török líra áttört egy korábbi tetőt, ami újabb veszteségzárási (stop loss) hullámot indított el és további gyengülést is előrevetít. De a reálgazdaságban is a túlfűtöttség jelei látszanak egyes ágazatokban, például az ingatlanszektorban, és nagyon nagy a devizahitel-kitettség a lakosságnál és a vállalatoknál egyaránt. Ez tovább nehezíti a helyzetet, amikor gyengül a deviza, hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején a magyar devizahiteleknél.
Erdogan nem gazdasági ember
Törökország nehéz időszak előtt áll, és a politikai változások alapján, mint Erdogan rokonainak kinevezése, nem úgy tűnik, hogy az elnök ezen változtatni szeretne. Az ország mozgásterével kapcsolatban az elnök sokkal optimistább, mint a piac.
“The economy, stupid” – (kb. “a gazdaság az oka, te buta” – a szerk.) mondta az egyik amerikai elnök a választói mozgatórugókkal kapcsolatban. Ha a lakosság jóléte romlik, akkor a politikusok nem lesznek népszerűek, és nem választják őket újra Barlai szerint. Márpedig Erdogan, aki egy személyben foglalkozik mindennel, inkább elhanyagolja a gazdaságot, nem világos, hogyan szeretné rendbe tenni.
Mi lesz Iránnal?
Korábban a török líra gyengülésének hírére a kelet-európai devizák is gyakran gyengültek, de most a piac mintha megtanult volna differenciálni: most már az amerikai-európai autóvámok elmaradásának hírére erősödtek inkább a régiós devizák, a török helyzettől elszakadt az ármozgás.
Ősszel Iránnal kapcsolatban is élesedhet a helyzet, életbe lépnek szankciók, Európára is nyomás nehezedhet, hogy szakítsa meg vele kapcsolatait – vetette fel Nagy Károly.
Drágulhat az olaj
Az igazgató szerint Törökország és Irán továbbra is bizonytalansági faktor marad, de a piacok mostanára megtanultak differenciálni.
Ha az iráni olajkínálat kiesik, Venezuela kiesése után, a meglevő termelők nagyon nehezen tudják majd pótolni, mert már magas kapacitás-kihasználtsággal működnek. Amerikai is növeli termelését, de nem olyan mértékben.
Trump az olajárról
A republikánus amerikai kormányok ideje alatt az olajár rendszerint magasabb szokott lenni az ottani olajlobbi miatt. De Trump elnöknek már volt olyan megnyilvánulása, amelyben nehezményezte a magas olajár fogyasztókra káros hatását.
Nem egyértelmű, hogy a Fed-től még várható kamatemelések a dollár további erősödését fogják-e okozni, erről a szakembereknek sincs egységes véleményük. A kamatemelés az erősebb dollár irányába hathat, de olyan mértékű a folyó fizetési mérleg és a kereskedelmi mérleg deficitje, ami ez ellen dolgozik.
Dollár-kötélhúzás
Az EU szufficitjével párosítva ez az eurót erősítő hosszú távú trendet ad. Hogy merre mozdul majd az euró/dollár, azt az fogja meghatározni, mire fókuszál jobban a piac. Ha a kamatkülönbözet kerül erőtérbe, akkor a dollár tud erősödni.
Amit a mostani kamatemelési pálya okoz, az már valószínűleg nagyjából be van árazva az árfolyamba. Emiatt lehet, hogy a korábbi dollárerősödés mostanára inkább oldalazásba váltott.
Szerdán kezdődnek a nemzetközi tárgyalások. 
