Bűn az élet – és a listánkon szereplő kilenc erkölcstelen részvénybefektetés?

Egyre erősebb a környezettudatos, fenntartható, etikus, ESG stb. befektetések iránti igény, és egyes kimutatások szerint ezek már eddig is átlagon felül teljesítettek. Valamint a következő években, évtizedekben is jól fognak. De mi lesz a nem fenntartható, vagy nem etikus üzletágak, vállalatok részvényeivel? Amiket így értelemszerűen kevésbé vásárolnak?

Hát például olcsóbbak maradnak. Ami pedig olcsó, az később megdrágulhat, felmehet az ára, de addig is esetleg jó osztalékot fizethet a nyomott árfolyamra vetítve. Ez a befektetési stratégiai is gyümölcsöző lehet, bár jelentős kockázatokkal járhat, például ha egyes ágazatoktól még inkább elfordulnak a befektetők.

Erre alapoz például az a BAD ETF, aminek kibocsátásához szeptemberben adott be kérelmet leendő kezelője (Listed Funds Trust). (Az ETF-ek az úgynevezett tőzsdén kereskedett alapok, általában valamely index, ágazat, nyersanyag árfolyamát igyekeznek követni.)

1. Rossz az, aki rosszra gondol

BAD ETF? Rossz az, aki rosszra gondol. Bár a “bad”szó az angolban rosszat jelent, az alapítók inkább úgy definiálják, hogy a “Betting, Alcohol, Drugs”, azaz a fogadás, alkohol és kábítószer rövidítése – írja a német Finanzen.net. Ezzel azután elég jól le is írták az alap által megcélzott befektetéseket.

Olyan részvényeket vásárolnak majd, ahol alkohol, kannabisz, kaszinók és más szerencsejátékok, egyes gyógyszerek alkotják az üzleti modell gerincét. Három üzletág lesz, egyenlően súlyozva:

1. Szerencsejátékok, 33 százalék.
2. Alkohol és drogok, 33 százalék, de ezen belül a marihuána maximum tíz százalék.
3. Gyógyszeripari termékek, biotech, 33 százalék.

2. Mindennek ellen tudok állni, csak a kísértésnek nem

– mondta állítólag Oscar Wilde. A bűnös befektetések ötlete semmiképpen sem új, az AdvisorShares Vice ETF (VICE) még 2017-ben indult. Nem egészen öt év alatt 27,5 százalékkal növekedett a nettó eszközértéke, ami alulteljesítés a teljes amerikai részvénypiachoz képest. Az alap neve egyenesen bűnt, erkölcstelenséget jelent, de mennyire felelnek meg ennek a legnagyobb befektetései?

• A Turtle Beach Corporation a legnagyobb befektetése, amely főleg játékkonzolokhoz gyárt tartozékokat.
• A Smith & Wesson Brands a közismert fegyvergyár. Mivel az USA-ban a becslések szerint több lőfegyver van, mint ahány lakos, ez egy hatalmas piac – de etikusnak semmiképpen sem mondható.
• A Boston Beer Company a negyedik legnagyobb sörgyár az USA-ban.
• A következő helyen újabb fegyvergyár áll, a Sturm, Ruger & Co.
• A Chuy's Holdings mexikói étteremláncot működtet. (Bűn erős lehet a chilijük.)
• Az International Game Technology a szerencsejáték-ipar nagyágyúja, játékgépeket gyárt.
• Az RCI Hospitality Holdings éjszakai bárokat, mulatókat és sztriptíz-klubokat is fenntart, így nála megjelenik a szexualitás is.

A bűnt túlértékelik? Vagy épp alul?

Az alap osztalékhozama azonban az Investing.com mindössze egy százalékos, vagyis a tíz éves amerikai állampapírok hozamszintjét sem éri el (ami most 1,6 százalék). Az S&P 500 indextől is lemaradt a megalapítása óta, ahogy az ábrán látjuk. Lehetséges, hogy a bűn már így is túl van értékelve? Lehet, hogy a bűnös részvények már az alap indulása előtt is felkapottak, túlértékeltek voltak? Vagy az van, hogy az ESG-befektetések kelendőbbek?

A másik variáció, hogy a részvények többségét növekedési papírnak tekintik, így az osztalék egyelőre nem túl fontos a befektetők számára. De ennek ellentmond a szerény árfolyam-növekedés.

3. A legális tudatmódosítás

Az AdvisorShares Psychedelics ETF (PSIL) csak nemrég indult, leírása szerint a “pszichedelikus gyógyszerek feltörekvő ágazatába” fektet be. Olyan biotechnológiai, gyógyszerészeti cégekbe, amelyeket vezető szerepben lát ebben az iparágban, és bevételük nagy része pszichedelikus gyógyszerekhez kapcsolódik. (A pszichedelikus szó jelentése: a tudatot kitágító, a tudatosságot fokozó, önkívületet, hallucinációt okozó – a szerk.)

Kutatások folynak különböző pszichedelikus anyagokkal, amelyek ígéretes orvosi és terápiás lehetőségeket kínálnak a mentális egészségügyi problémák és neurológiai rendellenességek kezelésére – írja az alapkezelő honlapja.

4. Az örökzöld fű

Apropó tudatmódosítás, a sokáig tiltott marihuána ma már sok helyen legális. Vagy csak egyes hatóanyagai gyógyszerként, vagy az egész fű, “rekreációs” (szórakozási) céllal is. Az iparág kedvelt befektetési célpont a kisbefektetők körében, ezt jelzi az is, hogy már számos ETF-et indítottak rájuk az USA-ban és Kanadában. (MJ, CNBS , MJJ , THCX , TOKE , Yolo , HMMJ, a lista nem teljes.)

A marihuána-szektor azonban utóbbi pár évben nem teljesített jól, elmaradt a teljes részvénypiactól, amint a fenti grafikon is mutatja az egyik ilyen ETF-ről.

A bűnt lassan legalizálják

Az egykor tilos területek, mint a marihuána vagy a sportfogadás, azért is érdekesek, mert egyes országok, amerikai szövetségi államok fokozatosan legalizálják ezeket – idéz alapkezelőket a Finanzen.net. Ez növelheti az üzletágak bevételeit. Egyébként sok kisbefektető van, aki vásárol egy-két ilyen kockázatosnak számító részvényt. Az ETF-ek azonban azért praktikusak, mert meg lehet osztani általuk a kockázatot.

A szenvedély nem ismeri a válságokat

A “bűnös részvények” ráadásul a múltban jól bírták a recessziókat. Vannak krízisek, amikor az emberek csak még inkább a szenvedélyek, a szórakozások felé fordulnak. Például ha nincs munkájuk, többet isznak, játszanak, fogadnak.

A VICE ETF portfólió-kezelője, Dan Ahrens az alapot bemutató videóban szintén azt állítja, hogy

az alkohol és a dohány a leginkább válságálló iparágaknak bizonyultak a múltban. Ráadásul a profitrátájuk és az osztalékfizető képességük is rendkívül magas volt. Még úgy is, hogy rendkívül erősen szabályozott környezetben működnek.

5. Erkölcstelen-e benzint tankolni?

Az éghajlatváltozás miatt a környezetvédelem már annyira fontossá vált, hogy sokak szemében az olajcégek is bűnösnek számítanak. De ha nem lennének, vajon mit tankolnának az emberek, a vállalatok a járművekbe? Egyelőre nyilván szükség van az olajtársaságokra, sőt még a szénbányákra is.

Ráadásul az utóbbi időben olyan hatalmas energiahordozó-drágulást látunk, hogy ezek a részvények jó eséllyel igen jó üzletnek fognak bizonyulni a következő pár évben. Nyereségük sokat nőhet, pedig eddig sem álltak rosszul. Ezt jelzi az energiamultik magas éves osztalékhozama is, például:

• Exxon Mobile      5,6%
• Chevron     5,0%
• TotalEnergies     6,0%
• Royal Dutch Shell        3,1%
• BP (British Petrol)         4,4%
• ConocoPhillips    2,5%

(Forrás: Yahoo Finance)

Olajtársaságokba fektetni számos ETF-en keresztül lehet, ilyen az USA-ban például a FILL, Európában az XDW0 jelzésű alap. De hogy az elektromosautó-forradalom miatt még nyolc, tíz év múlva is jó üzlet lesz-e a szektor, az nem biztos.

6. A kőszén, mint eredendő bűn

A kőszén különösen szálka a környezetvédők szemében az óriási szén-dioxid kibocsátás miatt. Korábban voltak kőszénbánya-ETF-ek is a piacon, de megszűntek, miután a szektorban több csőd volt, és a környezetvédelmi előírások meg az olcsó gáz által támasztott verseny miatt a cégek alig tudtak nyereséget termelni.

Az olcsó gáz korszakának azonban mintha vége lenne, a tőzsdéken pedig még sok olyan részvény forog, amelyek kisebb vagy nagyobb arányban szénbányászatból élnek. Az egyik legismertebb a BHP Billiton, a világ legnagyobb nyersanyagóriása, de itt van egy lista is külön az amerikai bányákról.

7. A játékos ember

Az interneten találunk sok olyan cikket angolul, ahol bűnös befektetésként írják le a sportfogadást, a videojátékokat vagy az e-sportot is. Nézőpont kérdése, mindenesetre vannak rájuk szóló ETF-ek is, így a BJK, a GAMR és az ESPO jelzésűek.

(A bitcoinnal kapcsolatos viták, a bitcoin-bányászat nagy energiaigénye kapcsán pedig felmerült, hogy a világon játszott összes számítógépes játék, és az összes tv-képernyő, monitor legalább annyi áramot fogyaszt, ha nem többet. Lásd:)

8. A mohóság sem éppen erény

Szintén hajlamosak egyes szerzők bűnösnek tekinteni olyan ágazatokat, mint a PBJ ETF vagy a PEJ ETF témája. Pedig ezek alapvetően a fogyasztásról szólnak. Az étel, ital, a mohóság – bűn? Éttermek, kaszinók, szállodák, tv-adók, még internet-szolgáltatók is légitársaságok egyaránt akadnak ezekben. Ezek legalább a fele egyáltalán nem, mások talán csak félig-meddig tűnnek erkölcstelennek.

9. A dohány iránti kereslet stabil

Azt lehetne hinni, hogy a dohányzás is egy olyan bűnös szokás, ami kulcsszerepet kap az említett ETF-ekben, de eléggé háttérbe szorult. Külön erre szakosodott alapot nem találtunk, de kisebb-nagyobb mértékben szerepel azért itt-ott. A Philip Morris, a British American Tobacco vagy az Altria Group együtt jelentős, de nem meghatározó, 11-12 százalékos súlyt kapott például a marihuánás MJ-ben (ETFMG Alternative Harvest ETF).

Ezen kívül a dohánygyárak szerepelnek 5-10 százalék erejéig olyan ETF-ekben is, amelyek a rugalmatlan keresletű fogyasztási javakra (“consumer staples”) koncentrálnak (például KXI, VDC, JHMS). Ezekben a Philip Morris például 3-5 százalékos súllyal a hatodik-nyolcadik legnagyobb befektetés. A nagy dohánygyárak éves osztalékhozama egyébként kimagasló:

• British American Tobacco     8,5%
• Altria Group         7,7%
• Philip Morris        5,3%

(Forrás: Investing.com)

Mit lehetett elérni tematikus ETF-ekkel?

Hogy, hogy nem, majdnem napra pontosan öt éve, 2016 októberében is írtunk egy hasonló cikket, néhány bűnös és néhány más különleges befektetésről, ETF-ről. (10+1 nem mindennapi vagy bűnös befektetés, amivel te is pénzt kereshetsz.) Ezek teljesítménye azóta a következő lett:

• Az idősekre, hosszú életűekre specializálódott LNGR (Global X Aging Population ETF) 88 százalékkal ment fel (15,27 dollárról 28,77-re).
• Az URA urániumbánya-ETF duplázott (12,6 dollárról 26,9 dollárra, plusz öt év kifizetett osztalékai.)

• A KOL szénbánya-ETF tavaly év végén megszűnt, de utolsó ára a Yahoo szerint 94,92 dollár volt. A 2016 október eleji érték csak 13,10 dollár – azaz az értékpapír több mint hétszerezett. (Sorosnak végül megint igaza lett…)
• A “viszkis alap” (WSKY) már 2018-ban távozott az élők sorából. Addig azonban elért 36 százalékot (23,8 dollárról 32,3-ra ment).
• A túlsúlyosok SLIM (Obesity ETF) alapja is megszűnt, de addig 24,27 dollárról 33,25 dollárra ment fel (+37 százalék).
• A lítiumbányákra és –feldolgozókra, valamint akkumulátor-gyártókra szakosodott LIT, illetve SOLLIT ETF-ek majdnem három és félszeresükre drágultak öt év alatt.

• A millenáris-nemzedék igényeit kiszolgáló iparágakra szakosodott MILN ETF is közel háromszorozott. (Felment 43,33 dollárra, 15,64-ről.)
• A fiatalokat különösen érintő közösségimédia-részvények alapja, a SOCL 23 dollárról ment 61,70-re (+170 százalék).
• A kolumbiai részvények GXG jelű ETF-je esett ugyan 11 százalékot, de osztalékhozama évi három százalék közelében van. Így valószínű, hogy az osztalékokkal együtt szerény pluszban van, aki öt éve megvette.
• A katari részvények alapja (QAT) 15 százalékkal drágult, ami kevéssel évi három százalék alatti pozitív teljesítmény. De itt is van évi két százalékos osztalékhozam.
• A VIX-indexre szakosodott Lyxor S&P 500 VIX Futures Enhanced Roll UCITS ETF viszont 12,2 euróról 3,5 euróra esett, tehát elvesztette értékének 71 százalékát. (De szóltunk, hogy nagyon kockázatos.)

(Adatok forrása: Yahoo Finance, Investing.com, Tradingview.com)

Összehasonlításképpen, az S&P 500 indexnek megfelelő portfóliót tartó SPY ETF 124 százalékkal ment fel öt év alatt, vagyis valamivel több mint duplázott. (Ez évi 17,5 százalék.)

(Fontos technikai tudnivaló: Az amerikai ETF-ek többségét európai kisbefektetők nem vásárolhatják meg. Megoldás a hasonló profilú európai alapok keresése lehet, vagy az adott ETF legnagyobb részvénybefektetéseinek megvásárlása.)