Hol is tart a Növekedési Hitelprogram (NHP) második része, és hathat-e a hazai tőkepiacra? Hogyan fejlődhetne tovább tőkepiacunk? – tették fel a kérdést a Privátbankár Tőkepiac 2014 konferenciáján. Vonnák Balázs MNB-igazgató szerint időarányosan az első hitelprogramnak megfelelő szinten van a második szakasz lehívása, a pontos számokat csütörtökön teszik közzé. Az átlagos hitelnagyság lecsökkent az első szakaszhoz képest, ami elmozdulást jelez a kkv-k irányába.
Az OTP visszafogott
Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese pesszimistább, szerinte négymilliárd alatt van a folyósított összeg pénzintézeténél, miközben az egyes pillérből több mint 90 milliárd forintot folyósítottak. Wolf korábban 500-600 milliárdot is becsült a program OTP-re jutó részére összesen, ma már inkább csak 400-500 milliárdra tippel. Az ügyletek nagyobb része ráadásul forgóeszközhitel. A kkv-szektor nem úgy fejlődik, ahogy várják, vagy ahogy kellene – mondta el. A kisvállalati hozzájárulás jóval kisebb az exportból is.
Előfordul-e, hogy a kkv-k a tőkepiac felé fordítják a figyelmüket, esetleg az NHP kapcsán? – kérdezték a részvevőktől. Lantos Csaba, a Keler elnöke szerint ha lesz élénkülés, az a tőkepiacra is kihat majd. A „széles és mély értelemben vett bizalmi rendszerben” kellene egy nagy fejlődést elérni, ami a rendszerváltás óta várat magára.
Veszélyes nyilvánosság
Ahhoz, hogy a nyilvános tőkepiaccal járó pluszterheket vállalni legyen érdemes, mint az angolszász országokban, ahhoz szerinte nagy változásra lenne szükség. Az utóbbi 20-30 évben a hazai tőkepiaci szereplők sajnos inkább azt tanulták meg, hogy nem érdemes a nyilvánosságot vállalni, mert annak számos negatív következménye van – hangzott el.
Lantos Csaba, Polacsek Csaba, Katona Zsolt |
Polacsek Csaba, az MNV Zrt. főigazgatója szerint a hazai értékpapír-kibocsátók köre is szűk, de a hazai intézményi befektetők sem törték magukat, hogy kisebb értékpapír-kibocsátásokban részt vegyenek. A cég is kevés, a befektető is kevés, a Növekedési Hitelprogramnak erre kevés a behatása – mondta.
Az állam sokat tehetne
Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója szerint az állam sokat segíthetne a helyzeten, például vannak állami cégek, amelyeket a tőzsdére lehetne vinni. Ez nem kell feltétlenül egyben privatizációt is jelentsen, a többségi tulajdon maradhat az államnál. A befolyt összegeket ugyanakkor az állam más célokra fordíthatja. Erre vannak már nagyon jó példák a tőzsdén, mint a Rába, vagy a Mol.
A piacra zúduló olcsó hitelforrások akár negatív hatást, kiszorítási hatást is jelenthetne a tőkepiacon, ám sajnos nincsenek sorban álló cégek, akik meg akarnak jelenni a piacon, így lényegében nincs mit kiszorítani. Annak, hogy a hazai cégek nem igyekeznek a tőzsdére, történelmi és kulturális okai is vannak – mondta.
Nem a tőzsde az első, hanem a gazdaság
Wolf Lászó attól vár némi elmozdulást, hogy a kockázatitőke-alapok megjelennek nálunk is. Ezzel talán a közepes nagyságú vállalkozások el tudnak jutni a tőzsdeérett szakaszba. A tőkepiac eredeti funkciója szerinte a tőkebevonás, nem elsősorban az állami cégek megjelenése. Ugyanakkor persze a gazdaságpolitikának is lenne mit tennie, de nem is annyira a tőzsdéért, hanem inkább általában a gazdaság érdekében.
Lantos Csaba szerint a legnagyobb tőzsdei cégek valahogy furcsa módon eddig sem használták a tőkepiacot a forrásbevonásra. Az alacsony szintre jutott kamatok ugyanakkor élénkülést hozhatnak.
Jé, nem a tőkepiac a legvolatilisebb
Vonnák Balázs szerint nem is a tőkepiacok az igazán volatilisek (ingadozóak), a banki finanszírozásban sokkal nagyobbak a kilengések. A Növekedési Hitelprogram GDP-re gyakorolt hatását a GDP egy százalékára becsülik, ez nagymértékű tovagyűrűző hatásokat várhatóan nem fog okozni.
Katona Zsolt, Wolf László, Vonnák Balázs |
Polacsek Csaba szerint egy egészséges tőkepiacnak nem az „állami tőgyön kéne lógnia”, hanem a magánvállalkozások fejlődéséhez kéne hozzájárulnia. Ehhez az is kéne, hogy a vállalkozók ne akarjanak az első adandó alkalommal exitet, azaz ne akarjanak magas áron minél gyorsabban kiszállni a cégükből. Az állami exit, azaz részesedés-eladás sem a tőkepiac fő célja. A szakember méretbeli problémát is lát, szerinte jelenleg egyszerűen nincsenek megfelelő méretű cégek.
Profit nélkül a tőzsdére?
Lantos Csaba reméli, hogy a Wizzair előbb-utóbb tőzsdére megy, sajnos várhatóan az sem Magyarországon fog megtörténni, a menedzsmentet nem sikerült megnőzni. „Ők egy igazi sikertörténet, tehát ők Londonba mennek” – tette hozzá. A hazai sikervállalkozások, mint a Prezi vagy az Ustream is inkább Amerikába megy, nem a hazai tőkepiacra. Az aktívabb állami szerepvállalásba viszont Lantos szerint az is beletartozik, hogy az állam időnként elad.
Katona Zsolt eléggé nehezen tudja elképzelni, hogy egy nonprofit cég legyen a tőzsdén. Normális esetben a közszolgáltatók pedig kifejezetten a tőzsdére valók, alacsony kockázatúak, stabil osztalékot fizetnek, amit szeretnek például a stabil bevételekben érdekelt nyugdíjpénztárak.
Inkább a gyerekre hagyják
Magyarországon kevés az exit, ami részben kulturális okokra vezethető vissza. Magyarországon a vállalkozók a következő generációkra próbálják átörökíteni a vállalkozásukat, nem egykönnyen adják el. Nem úgy, mint Lengyelországban, ahol eleve úgy tervezik, hogy a tőzsdén keresztül lesz majd az exit. Valószínűleg egyszerűen más a vállalkozói attitűd – mondta Katona. A BÉT jelenleg azon dolgozik, hogy az EU-s támogatásokat hogyan lehetne felhasználni a tőzsdére menetel ösztönzésére is.
Volt-e az utóbbi években három olyan intézkedés, amelyek a tőkepiacot segítették? – tette fel a kérdést egy hallgató. Lantos Csaba szerint ilyen a tartós befektetési számla által adott adókedvezmény. Katona Zsoltnak az jutott az eszébe, hogy néhány évvel korábban a kormányzat fix összeggel támogatta a tőzsdére készülő cégeket, ennek hatására 15 társaság valóban meg is jelent a parketten. Katona a jövőre nézve is követendő példának tartja ezt.
Nem néznek már fel a brókerekre
Polacsek Csaba szerint az utóbbi években a bróker szó nem éppen dicsérő jelző mostanában, a sajtót elnézve. A tőkepiactól pedig van egy zsigeri irtózás, mert nem átlátható, bizonytalan, a brókerektől is félnek. Kellene befektetői oldal is, mert külföldi befektetőknek kicsi a piacunk. A magyar lakosság gyakorlatilag az orosz válság óta csak minimális szinten vesz részt a részvénypiacon.
Gyakorlatilag a magyar intézmények maradnak, akiknek a kapacitása és a befektetési kedve is meglehetősen korlátozott. Az EU Jeremy-programjában is lasszóval kell fogni a megfelelő cégeket, akiknek olyan terveik, ötleteik vannak, amikbe érdemes befektetni.