Tavaly az egyik legjobban teljesítő ágazat a nyersanyagszektor volt. Idén azonban, bár a legtöbb befektetési eszköz árfolyama felment – részvények, kötvények, kriptovaluták –, az árupiacokon inkább stagnálás vagy esés volt látható. Két nagy elemzőház általános árupaci indexei közül az egyik kettő, a másik 12 százalékkal ment le 12 hónap leforgása alatt, bár június-júliusban látszott némi élénkülés.
A koronavírus-járványt követő “újranyitás” fogyasztási láza, majd az orosz támadás kezdete magasabbra lökte számos árupiaci termék (olaj, földgáz, búza, nikkel stb.) árfolyamát. De azután 2022 nyarától, a kínai növekedés lassulása miatt, a nyugati recessziós félelmek, kamatemelési hullám közepette nagyot esett az árupiacok többsége.
Az infláció az árupiacok barátja?
Ennek ellenére egyes szakértők makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy az árupiacokon nagyobb fellendülés, többéves emelkedő szakasz, sőt egyenesen árrobbanás várható. Emlegetik az “árupiaci szuperciklus” kifejezést, amely sokéves emelkedő és csökkenő trendeket foglal magába. Eszerint mostanában egy ilyen emelkedő szakasz kezdetén lennénk.
Ebben van logika, már csak az infláció miatt is. A pénzromlás miatt nőhet minden olyan eszköz árfolyama, amelynek kínálata korlátos. Az infláció miatt megnőtt termelési ráfordítások következtében – a bányászok bére, a gépek üzemanyaga, a szállítási költségek stb. – a termelőknek csak magasabb áron éri meg előállítani az adott anyagot.
A háború már nem hat
Márpedig a következő évekre, csökkenő szinten ugyan, de a korábban megszokottnál magasabb inflációt jelez előre sok elemző. De ez inkább hosszú távon érvényesül, pár év távlatában a termelők jó része maga is finanszírozhatja a megnövekedett költségeit.
Az orosz-ukrán háború a jelek szerint már nem vagy alig befolyásolja az árupiaci árakat: az olaj, a földgáz, a búza és más termékek is visszamentek az invázió előtti szintre.
Két nagy birodalom markában
Akkor mi vihetné lényegesen magasabbra az árfolyamokat?
- Egy ilyen tényező lehet, ha Oroszország destabilizálódik, vagy atomfegyvert vet be a háborúban. Ez világszerte nagy turbulenciákat okozna a piacokon, számos eszköz ára esne, az árupiaci árfolyamok viszont emelkednének.
- Oroszország termelése egyébként sem igen lesz növelhető a következő években az elmaradt beruházások és a szakemberek kivándorlása miatt.
- Kínában a lelassult gazdaságra adott válaszul komoly kormányzati ösztönzőcsomagokat jelentettek be. Kína a legnagyobb nyersanyagimportőr és -felhasználó, így az árupiacokat maga is alaposan meg tudja mozgatni.
- Ha a világ többi részén, különösen Észak-Amerikában és Európában újra beindul a gazdasági növekedés, az is növeli majd a keresletet.
- Hosszú távon a feltörekvő országokban a növekvő lakosság folyamatosan növekvő keresletet jelent számos nyersanyag piacán. Ilyen például a réz, amely a lakások vezetékrendszerétől a közlekedési eszközökön keresztül az elektromos készülékekig szinte mindenbe kell, de sok más is.
- Szintén hosszú távon a zöld átmenet magas nyersanyag-igénye is közismert, és sokan aggódnak, hogy nem lesz elég például egyes fémekből.
Nem fektettek be eleget
De a várható emelkedés legfontosabb oka a kínálat oldalon lehet. Miközben egyik oldalon nagy nyersanyag-igényű beruházások folynak, a másik oldalon nem fektetnek eleget a nyersanyag-ágazatba, és ez előbb-utóbb nagyon visszaüthet.
“Paradoxon, hogy hatalmas összegeket fektetünk be minden lehetséges ágazatba, a biotechnológiától kezdve az egészségügyön át az iparig, kivéve az alapanyagokat, amelyekre az összes többi cél eléréséhez szükség van” – idéznek egy vagyonkezelő szakembert a svájci NZZ mellékletében.
A Goldman nyersanyag-optimizmusa
De nemcsak kevéssé ismert elemzők optimisták a nyersanyagpiacokra, hanem a nagykutyák is. Ez derült ki a Goldman Sachs befektetési bankházról már decemberben és márciusban is. Év végi elemzésüket így foglalták össze:
Elemzőink arra számítanak, hogy 2023-ban az alulfinanszírozottság fogja alakítani a nyersanyagárakat. Fundamentális szempontból a legtöbb nyersanyagnál a jövő évi kilátások jobbak, mint bármikor azóta, hogy 2020 októberében először hívtuk fel a figyelmet a szuperciklusra.
Duplázódhat a réz ára?
Márciusban pedig a rezet emelték ki, mint amelynek különösen jók a kilátásai:
a valaha mért legalacsonyabb készletszint felé tartunk, 125 ezer tonnánál. A kínálati csúcs pedig 2024-ben következik be.
Rövid távon 10 500 dollárra becsülték a réz árát, hosszabb távra pedig 15 ezer dollár volt a céláruk tonnánként. Az aktuális ár 8520 dollár körül van augusztus elején, így a felértékelődési potenciál 76 százalék a célár alapján.
Azt szoktuk mondani, hogy az árupiaci árfolyamok rövid távon kiszámíthatatlanok ugyan, de hosszú távon kiszámíthatóak – írta a világ egyik legnagyobb befektetési cége.
Ijesztően alacsony beruházások
Megdöbbentőnek nevezte a Goldman a jövőre irányuló nyersanyag-beruházások hiányát. Annak ellenére, hogy számos nyersanyag ára 2022 májusáig közel megduplázódott, a beruházási kedv az egész nyersanyagkomplexumban csalódást okozott tavaly.
Becsléseink szerint a 2022-ben a jóváhagyott rézprojektek mennyisége mindössze 263 kilotonna, ami az elmúlt 15 év legalacsonyabb értéke.
Véleményük szerint ez a 2022-es év legfontosabb fejleménye a szektorban. Még az év elején tapasztalt magas árak sem tudtak elegendő tőkebeáramlást és ezáltal a hosszú távú nyersanyaghiány megoldásához szükséges “kínálati választ” létrehozni.
50 éve nem látott olcsóság?
Azt azonban nem árt hozzátenni, hogy a Goldman és más elemzők már évek óta jósolják a szuperciklus emelkedő szakaszának beindulását – és ez az idei áresés után azért még nem teljesen egyértelmű.
Megint mások azzal érvelnek, hogy a részvénypiacok és az árupiac értékeltsége (S&P 500/GSCI hányados) történelmileg nagyjából együtt szokott mozogni. Most viszont az árupiac annyira lemaradt, hogy – e mutató alapján legalábbis – 50 éve nem látott alulértékeltség alakult ki.
Viszonylag olcsónak, legalábbis átlag alatti árszínvonalúnak látszanak idén az árupiacok akkor is, ha az indexüket az inflációval korrigáljuk. Lásd a legutóbbi ábrát, illetve a következő cikket:
Hússzoros kereslet is lehet?
Az energiaátmenet alaposan megnövelheti a keresletet egyes speciális nyersanyagok iránt. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) azt jósolta, hogy a tiszta energiát hasznosító technológiák miatt fellépő kereslet 2020-ról 2040-re következő mértékben fog növekedni:
- lítium 13x-42x,
- grafit 8x-25x,
- kobalt 6x-21x,
- nikkel 7x-19x,
- mangán 3x-8x,
- ritkaföldfémek 3x-7x,
- réz 2x-3x.
Így működik a szuperciklus
Hogy miért vannak időnként évekig tartó fellendülő szakaszok az árupiacokon (akár recesszió és részvénypiaci lejtmenet idején is), azt jól elmagyarázzák egy befektetés blogon.
- Ahogy a gazdaságok növekednek, úgy nő az áruk iránti kereslet is, és végül a kereslet meghaladja a kínálatot.
- Ez a nyersanyagárak emelkedéséhez vezet, de a nyersanyagtermelők kezdetben nem reagálnak erre, mert nem biztosak abban, hogy ezek az árak tartósak lesznek. (tt tartunk most? – a szerk.)
- Ennek eredményeként a kereslet és a kínálat közötti szakadék tovább nő, így az árakra továbbra is felfelé irányuló nyomás nehezedik.
- Végül az árak annyira vonzóvá válnak, hogy a termelők további beruházásokkal reagálnak a kínálat növelése érdekében. Így a kereslet és a kínálat közötti rés csökken. (De a nyersanyag-beruházások időigénye rendszerint több év, akár 5-10 év is lehet – a szerk.)
- A magas árak továbbra is ösztönzik a beruházásokat, míg végül a kínálat meghaladja a keresletet, ami az árakat lefelé nyomja. A nyersanyagok a ciklus negatív szakaszába lépnek.
Hat évig tartó fellendülés?
Az elmúlt ötven évben az árupiaci árak többször is ciklikusan változtak. A ciklusok átlagosan közel hat évig tartottak, a csúcsponttól a csúcspontig – írta a Világbank blogja.
Az átlagos áremelkedés a fellendülések idején jóval nagyobb volt, mint az átlagos árcsökkenés a visszaesés idején. A nyersolaj árának emelkedése körülbelül négyszer nagyobb volt, mint a visszaesése, míg a réz és a kávé árának fellendülése körülbelül háromszor. Hasonlóképpen, az árupiaci árnövekedések átlagos havi sebessége a fellendülések idején havi négy százalék volt, míg a visszaesés idején csak havi egy százalék. (A grafikonok alapján már durván két éve tarthat egy fellendülő szakasz – a szerk.)
Más elméletek szerint azonban, mint a kanadai jegybank sokat idézett 2016-os tanulmánya, az árupiaci szuperciklusok hosszabbak. Két csúcs között több évtized, átlagosan nagyjából 30 év is eltelhet. Ezt is idéztük egy korábbi írásunkban:
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
