Klasszikus háború, hidegháború, proxy-háború, vámháború, technológiai háború…. Háborúk sora borzolja a befektetők kedélyeit az utóbbi az években. Eddig zömmel szigetszerű, egymástól elhatárolt jelenségekről beszélhetünk, de látszódnak a jelei annak, hogy a közeljövőben ezek egyesülhetnek – hangzott el az Amundi Asset Management háttérbeszélgetésén.
Mindez széttöredezi az ismert világrendet, új nyertesek és vesztesek emelkednek ki, illetve buknak alá a globális piacokon, ami óvatosságra inti a befektetőket. A geopolitikai kockázatok az elmúlt években erőteljesen növekedtek. Nő az esélye annak, hogy egyre több ország és a világ népességének egyre nagyobb hányada érintetté válik – mondta Yerlan Syzdykov, az Amundi Asset Management globális feltörekvő piaci befektetési vezetője.
Sorsdöntő választásokat tartanak
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy 2024-ben rekord számú országban tartanak fontos választásokat. A világ népességének 41 százaléka vesz részt idén parlamenti vagy elnökválasztáson, köztük számos meghatározó lehet abban, hogy milyen további konfliktusok alakulnak ki, vagy éppen simulnak el.
Ám a már kialakult konfliktusok csekély hatással vannak a feltörekvő piacok egészére nézve. Például bizonyos érintett országok – mint Oroszország, Fehéroroszország, Irán és Izrael – kötvénypiaca jelenleg egyszerűen nincs fent a befektetői térképen, más országokat pedig, a feltörekvő piacok túlnyomó többségét, eddig nem is érintették a konfliktusok – mutatott rá Yerlan Syzdykov.
Olyanok gyengülhetnek meg, akikről eddig azt gondoltuk, hogy sebezhetetlenek, és olyanok válhatnak erőssé, akik eddig nem voltak komoly tényezői a világgazdaságnak.
Kik lesznek a nyertesek?
A nyertes országokat három fő csoportba sorolhatjuk.
- Az elsőbe tartoznak azok, amelyek népességüknél vagy a konfliktusokban játszott (vagy éppen nem játszott) szerepük miatt növekvő világpolitikai súlyra tehetnek szert. Ezek közé tartozik India, Brazília és Törökország.
- A második csoportba azok, amelyek gazdasági súlya az általuk birtokolt erőforrások és nyersanyagok, vagy az ellátási láncokban betöltött szerepük miatt nő meg. Ilyen lehet Katar, Angola, Közép-Ázsia és Latin-Amerika.
- A harmadik országcsoportot a védelmi megállapodások, illetve az abból eredő támogatások és befektetések értékelik föl, erre példa mindenekelőtt a Fülöp-Szigetek.
Az erőforrásokért is folyik a harc
A kőolaj mellett felértékelődött minden erőforrás, ami a technológiai fejlődéshez szükséges. Yerlan Syzdykov szerint ez nemcsak az olyan nyersanyagokat jelenti, mint a ritka földfémek, hanem a technológiai fejlődéshez szükséges tudás és tapasztalat is egész országokat, vagy régiókat értékelhet fel.
Ugyanígy az ellátási láncokban betöltött szerep is meghatározóvá válhat egy ország jövőjét illetően, hosszú távon meghatározó sikertényezővé válhat a konfliktusoktól való távolság, a politikai stabilitás, vagy az ipari- és technológiai központok földrajzi közelsége. Elég ránézni a tengeri konténer forgalom alakulását mutató ábrákra és máris láthatóvá válik, hogy a geopolitikai kockázatok miként alakítják át a beszállítói láncokat.
Új világrendet hoz az AI?
A mesterséges intelligencia (MI vagy AI) a gazdasági növekedés mindhárom tényezőjére, a tőkére, a munkára és a termelékenységre is erőteljes hatást gyakorol. Rengeteg tőkét vonz, munkahelyeket teremt és szüntet meg, és növeli a hatékonyságot – mondta Yerlan Syzdykov. Mint minden innovációs forradalom, kezdetben ez is a létező világrend töredezéséhez vezet, ahogy új vállalatokat, szektorokat és országokat emel fel. Hosszú távon azonban ezek a változások egy új egyensúly kialakulása felé mutatnak.
A mesterséges intelligencia új nyerteseket, illetve veszteseket hozhat a felszínre – mondta Guillaume Uetwiller, a CPR Invest-Global Disruptive Opportunities alap társ-portfóliómenedzsere. A geopolitikai kockázatokhoz hasonlóan itt is konfliktusoknak vagyunk tanúi, amelyeknek messzemenő következményei vannak. Ezek a konfliktusok gazdasági téren zajlanak, főleg támogatásokban és vámokban nyilvánulnak meg.
Repkednek a százmilliárdok
Amerika exporttilalmat vetett ki Kínával szemben a legfejlettebb processzorokra és meghajtókra, aminek következtében például az NVIDIA kínai értékesítései októbertől januárig megfeleződtek. Az USA 250 milliárd dolláros támogatási programot indított a csúcsminőségű chipek hazai gyártásának felfuttatására, amitől azt remélik, hogy pár év múlva a globális kereslet 20 százalékát képes lesz kielégíteni (a jelenlegi 0-val szemben).
Ugyanakkor Kína is hajlandó nagy összeget áldozni arra, hogy a számára jelenleg 99 százalékos Intel-AMD technológiai függőséget eredményező x86-os architektúrát RISC-V nyílt forráskódú architektúrára cserélje.
Tajvan mindennek a kulcsa
Mindkét fél számára kockázatot jelent, hogy az itt felhasznált félvezetők gyártásának 60 százalékát, a legfejlettebb, az AI használatához leginkább szükséges GPU-kban alkalmazott félvezetők gyártásának pedig 90 százalékát Tajvan birtokolja. Ezért áldoz dollár-százmilliárdokat az Egyesült Államok arra, hogy a tajvani gyártás egy részét saját területére, vagy biztonságos vonzáskörzetébe vonja.
A jelenlegi becslések szerint az AI-technológiák a következő években 2600-4400 milliárd dollár hozzáadott értéket termelnek majd, és jelentős átrendeződést hoznak a nyertesek és a vesztesek között a világban, jellemzően a nagy cégek körében.
Kipukkad-e a lufi?
Sokan félnek, hogy az ezredforduló internetes lufija kipukkanásához hasonló folyamat következik. Ez azonban Guillaume Uettwiller szerint nem megalapozott. A klasszikus dotkom-lufi előtt a maitól egészen eltérő árazási szinten forogtak a technológiai részvények, az akkori 60-80-as P/E mutatókkal szemben a Nasdaq 100 index papírjai ma átlagosan 30-as P/E alatt forognak. (P/E: árfolyam/egy részvényre jutó nyereség hányados.) Emellett eltűnt a börzékről a korábbi, szédületesen nagy számú részvénykibocsátás is. Az új kibocsátók pedig nem 5-6 éves működés után mennek a tőzsdére, mint akkoriban, hanem 12-15 év jól elemezhető működés és többnyire profittermelő képesség áll mögöttük.
Az Amundi elemzői szerint a geopolitikai feszültségek és az AI mindezek eredményeként erőteljes átrendeződést hoz a globális piacokon. A világgazdasági növekedés az előttünk álló két évben a 2023-as 3,2 százalékról 2,8 százalékra csökken, ezen belül a fejlett országok növekedése 1,6-ról 1,3 százalékra mérséklődik a feltörekvőké pedig 4,3-ról 3,7 százalékra esik vissza.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az orosz külügyminiszter szerint az európaiak célja Ukrajna felfegyverzése lenne. 
